Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
N
NESKOVICS NOVÁKY és tehetős család leánya volt. 1846-ban a Szegedi Jótékony Nőegylet elnöke és egyik szervezője. 1848-ban a katonai betegápoló egyesület tagja. Rónay Mihály zombori nemeshez ment feleségül (1840?) és e házasságból Erzsébet, Alajos, Emma, Ilona, Dezső, Juliska, József, Ágnes, Johanna, László és Margit Izabella Júlia Ágnes gyermekei születtek. 48, 68. Neskovics György (Szeged, 1824.—?) atyja Demeter városi polgár, anyja Szubics Perszida volt. Iskoláit feltehetően Szegeden, középiskolát az itteni piaristáknál végzett 1835— 1842-ig. Utána a budapesti egyetem állam- és jogtudományi karára iratkozott be és megszerezve az abszolutóriumot, joggyakorlatra ment. Ennek letöltése után, 1848. szept. 2-án szerzett Budapesten ügyvédi oklevelet, azt Szegeden hirdettette ki és itt kezdett ügyvédi gyakorlatot. A szabadságharc leverése után, 1853-ban folyamodott az ügyvédi gyakorlat folytatásának engedélyezéséért. Később városi tanácsnoki állásra is pályázik. 1854-ben ideiglenesen engedélyezik ügyvédi gyakorlatának folytatását. 1856. okt. 5-én képviseli Szeged városát a Sövényházi-Szegedi Ármentesítő Társulat ülésén. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1875-ben az ügyvédi kamarák megalakulásakor a Szegedi Ügyvédi Kamara Szeged székhellyel bejegyzi az ügyvédi lajstromba. 1879-ben az árvíz elől elmenekül Szegedről Temesvárra. 1884-ben még Temesvárott él és ott gyakorolja ügyvédi hivatását. 1885-ben törlik a kamarai névjegyzékből. 1879-ben elszegényedett és a Szeged-Belvárosi Kaszinóban hált. 36 évig volt Szegeden ügyvéd. 91, 100, 269, 269. Neskovics József. A Szegeden újjáalakított belvárosi kaszinónak 1859-ben tagja lett. 91. Neubert József A név Czímernél^ elírás, helyesen Neuberg József, aki nevét Újhegyi Józsefre változtatta, lásd ott. 116. Nikolics Lyubomir. Joó Etelka volt a felesége, annak harmadik házasságában. Házasságot kötött valószínűleg 1880 körül. Kruzsevá- con téglagyáros volt ebben az időben. 174. Novak József (Ányáspuszta, 1848. szept. 17.—Budapest, 1913. nov. 2.) iskoláit feltehetően Szegeden végezte, majd a budapesti egyetemen jogot hallgatott és Bécsben, majd Nagyváradon egészítette ki tanulmányait. 1872. febr. 26-án szerzett oklevelet mint köz- és váltóügyvéd. Ekkor már Szeged város tb. aljegyzője volt. Az ügyvédi kamarák megalakulása után 1875-ben a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kérte bejegyzését gyakorló ügyvédként Szeged székhellyel. 1878-ban Szeged város tiszti főügyésze 1879-bcn az árvízvédelemben részt vállal, melynek során Herrich Károllyal vitába keveredett. 1879-ben Reizner János ellen megindult fegyelmi ügynek ügyésze volt. 1882-ben a Pallavicini uradalom jószágigazgatója. 1882. febr. 4-től Sövényházán lakik. 1887-ben ország- gyűlési képviselővé választják Tápén. 1897. nov. 6-tól Sándorfalva községben lakik. 1898- ban sándorfalvi uradalmi főintéző. 1901-ben szegvári kerületi országgyűlési képviselő. Még ezt megelőzően, 1872-ben a Szegeden lefolyó várbeli perekben védő a Szegedre delegált törvényszék előtt. 1897—98-ban színházi páholybérlő. Az 1879-es árvíz idején a percsorai véd- töltés oltalmazója volt és félelmet nem ismerve védte a gátat, hetekig egy lajmás hajón élt a kubikusokkal együtt a helyszínen. Munkálkodásáért a Ferenc József Rend lovagkeresztese lett. 1891-ben gróf Tisza Lajos társaságában érkezik a kaszinópalota megnyitási ünnepségére. 1895. okt. 9-től a mindszenti uradalom ügyésze. A Pallavicini őrgróf mindszenti uradalmának már korábban is ügyésze volt, ill. főintézője. 1912-ig sándorfalvi bejegyzett ügyvéd, de ezen állásáról ebben az esztendőben lemond. A Tiszavölgyi Társulat Központi Bizottságának tagja. A Szabadkai sugárút és Földvári utca saroképülete volt eredetileg a háza és ebben az épületben volt elhelyezve 1898-ig a Szegedi Felső Leányiskola. Felesége Götz Adél volt, akitől Béla Jenő és Olga gyermekek származtak. 155, 156, 168. Novák Zsigmond. 1874-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó ügyésze volt. 268. Nováky Bertalan (Szeged, 1852. aug. 24.— Szeged, 1939. nov. 14.) atyja György városi főmérnök, anyja Csikós Julianna. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. 1873-ban Budapesten tanári oklevelet szerzett. 1874-től a szegedi polgári leányiskola rajztanára. A Szegedi Csónakázó Egylet tagja. Élénken résztvett az árvízvédelemben. A Szeged Belvárosi Kaszinónak, és már az Ifjúsági Körének is tagja volt. 1911-ben föld- birtokos és a városi gimnázium rajztanára. Szeged, Árpád u. 13. sz. alatti lakos. 1913-ban ünnepelte 40 éves tanári jubileumát. 1920-ban még mindig a gimnázium rajztanára. Az ifjúság — kecskeszakállára tekintettel — egymás között „a kecske” becenévvel illette. 1923-ban ünnepelte tanári 50 éves jubileumát. 1925-ben ment nyugalomba. Felesége Vadász Ida volt, akit Szegeden 1878. júl. 16-án vett feleségül. Házasságából Ilona Jolán, Gizella, Sarolta, Erzsébet Olga, Erzsébet Szerén Alojzia, Aranka Ida Anna, Ida Mária, Margit Julianna és Rózsa gyermekei születtek. 140, 155, 159. Nováky Bertalanná 1. Vadász Ida. 260/323, 296/323. Nováky György (?—Szeged ?, 1876. márc.) atyja talán György kovácsmester, ez esetben anyja Karg Anna volt. 1856-ban „Spectabile Dominus Geometra Civitatis Szeged Secun202
