Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
M
MOLNÁR MOLNÁR kerületi országgyűlési képviselő, szakíró. Balatonfüreden temették el. 150. Molnár Elemér (Pest, 1853.—Szeged, 1928. máj. 18.) atyja Gábor gőzhajózási főnök, ador- jánházi nemes, anyja Arkauer Mária. Iskoláit Szegeden végezte, majd valószínűleg a budapesti tudományegyetem jogi karán hallgatott jogot és szerzett abszolutóriumot. Joggyakorlatát az igazságszolgáltatás keretében kezdte meg. 1876-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Résztvesz az árvízvédelmi munkálatokban. A Szegedi Csónakázó Egyletnek tagja. Joggyakorlati éveinek leszolgálása után Szegeden lesz kir. járásbíró. Tűzoltóegyleti főparancsnok, törvényhatósági bizottsági tag. 1891-ben kir. törvényszéki bíró. 1911-ben szegedi kir. ítélőtáblái bíró. 1928-ban kir. kúriai bíró és nyilván ezen állásából ment nyugalomba. Kocsi Horváth Amáliával kötött házasságot és ebből a házasságból László, Miklós, Irén, Adorján, Gabriella és Margit gyermekei származtak. Hetvenöt évesen halt meg. 91, 155, 169. Molnár Gábor (Bakonyszentlászló, 1818. március 30.—1890 ?.) atyja Ferenc uradalmi ügyvéd volt. Adorjánházi nemes. Anyja Kolozs vári Jozefa. Iskoláit 1828—1836-ig végezte, majd a budapesti tudományegyetemre iratkozott be és mérnöki tanfolyamot végzett. 1845- ben a Trieszti Tengerészeti Akadémia szakán végez kereskedelmi tengerészetet. 1848-ban a Honvéd hadigőzös kapitánya. 1849-ben a Szegeden telelő hadigőzös parancsnoka, átmenti a hajókat a honvédségnek. 1859-ben a Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja, gőzhajózási főnök. Balatoni Gőzhajózási Társaságnál dolgozik. 1891. jún. 21-én neje már özvegy. A Szeged Csónakázó Egylet első elnöke volt. Felesége Arkauer Mária, mely házasságból Elemér fia született 1853-ban. 91. Molnár György (Nagyvárad, 1830. ápr. 13.—Budapest, 1891. szepi. 30.) atyja Müller kántor. Iskoláit Nagyváradon, az ottani gimnáziumban végezte 1840— 1846-ig. 1847-ben Pápán színészként lépett fel és ettől kezdve a színi pályán működött. 1847-ben felveszi a Molnár nevet, de névváltoztatásnak nincsen nyoma. Ugyanezen évben Pozsonyban szerepel. 1848-ban a honvédség kötelékébe lép és tüzér lesz. 1850-ben ismét színész 1855-ben Pesten, 58-ban színigazgató. 1860-ban Szegeden szerepel. 1861-ben Budán színházalapító. 1864-ben színigazgató vidéken. 1867-ben pedig Budán. 1891-ben vonul nyugalomba és ekkor Budapesten, Vas u. 19. sz. alatt lakott. 1856-ban Pannonhalmán kötött házasságot Hetényi Laurával, aki színésznő volt, majd 1870. jan, 24-én újabb házasságra lép Kocsisovszky Borbálával. 1891 januárjában nyugálomba vonul és Vas u. 19. sz. a. lakos. 73, 79, 100, 101, 101, 103, 104, 107, 107, 107. 107, 108, 252/110, 252/111, 253/141, 253/146, 253/146, 253/149, 292., Molnár István (Szeged, 1866. júl. 20.—1940. körül) atyja Antal városi polgár, édesanyja Gábriel Jozefa volt. Középiskoláit Szegeden és Zsombolyán végezte. 1886—1888-ig községi gyakornok Szegeden. 1889—1891-ig Kis- kundorozsmán főszolgabírói hivatalban dolgozott. 1895-ben sándorfalvi községi jegyző. 1904- ben Sándorfalva történetének megírója. 1905- ben előfizet Jászai Géza könyvére. 1929ben nyugalmazott főjegyző szegedi lakos. Ekkor a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1919- ben átmenetileg Kistelekről Szegedre menekül és csak a proletárdiktatúra bukása után tért vissza hivatalába. 1879—1904-ig terjedő időszakra feljegyzései maradtak hátra. Ä helybeli önkéntes Tűzoltó Egyesületnek elnöke volt. A belvárosi kaszinó tagja. Neje Huszti Etelka, kitől Dezső, Ella, Gizella, Erzsébet és Mária gyermekei származtak. 279. Molnár József (Pécs, 1895. aug. 1.—?) gimnáziumot feltehetően Pécsett végzett és ezt követően valószínűleg a budapesti tudomány- egyetem jogi karán hallgatott jogot és tette le szigorlatait. Majd joggyakorlatra az igazságügy keretében helyezkedett el. 1927-ben a szegedi kir. törvényszéken találjuk bíróként és ugyanezen a helyen marad 1938-ig.I dőközben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja lesz. 1942- ben a szegedi kir. ítélőtábla bírája. Ekkor Szegeden Jókai u. 7. sz. alatti lakos. Szegeden 1927. május 14-én kötött házasságot Schmidt Klára Mária Irénnel, mely házasságból Miklós nevű fia és egy leány származott. 279. Molnár Márton (Szeged, 1821.—Szeged, 1892. szept. 8.) atyja Pál, anyja Vékes Eszter. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1830—1838-ig. Majd pedig a pesti egyetemen jogot tanult és abszolutóriumot szerzett. Joggyakorlatának elvégzése után ügyvédi vizsgát tett 1844. nov. 8-án Pesten és ezt követően ügyvédként helyezkedett el Szegeden. A szabadságharc idején gyakorlatát megszakítva, azt követően folytatta azt 1860-ig. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak választmányi tagja volt. Szilber-Bérczi Lajosnak sógora volt, apósa Reizner Jánosnak. Az ár- vízvédelmi munkálatoknak kimagasló alakja. 1861-ben Szeged városi főügyész. 1875. dec. 30-án városi tanácsnok, ezen állásáról azonban később lemond. 1867-ben a Szabadelvű Kör tagja. 1848-ban először a Szegedi Önkéntes Zászlóaljban szolgált, majd a Bácskai Hadtest kötelékében résztvett a délvidéki harcokban és 1849. máj. 13-án lett százados a 104-es Honvédzászlóalj 2. századának parancsnoka. Világos után visszatérve Szegedre, igazolásért folyamodott a forradalmi magatartását illetőleg és 1854-ben ideiglenes engedélyt kapott az ügyvédi gyakorlat folytatására. 1866-ban Szegeden Boldogasszony sgt. 16. sz. alatt lakott. 193
