Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
M
MÁTHÉ MAUKSCH ként fordul elő. Gimnáziumot végzett. 1833— 1847 években a cs. k. 1. huszárezredben szolgál. Őrmester. 1848 júniusában önkéntes, majd őrmester a 10. honvédzászlóaljban. Dec. 9-től hadnagy a szegedi önkéntes zászlóaljban és segédtiszt. Szt. Tamásnál kitűnt a harcokban. Később a 104. Honvéd zászlóalj századosa volt, az 1. században. 1867 után a Fejér megyei honvédegylet tagja, és tagja a Szeged- Belvárosi Kaszinónak. 71. Máthé Gyula (?—Szeged, 1935.) Iskolái elvégzése után egyetemet végzett és a jogi karon abszolutóriumot szerzett, majd az igazságügyi pályára lépett. 1896-ban ceglédi járásbírósági joggyakornok. 1898—1900-ig palánkai járásbírósági aljegyző. 1901-ben szegedi törvényszékialjegyző. 1902-ben ugyanitt jegyző. 1903- tól 1908-ig törökkanizsai járásbírósági albíró. 1909—1918-ig ugyanott járásbíró. Feltehetően itt érte az összeomlás és Magyarország javára optálva, elhagyta Törökkanizsát. így azután 1920 után, de 1927-ben biztosan szegedi járásbíró, alelnöki címmel. 1929-ben belép a Szeged- Belvárosi Kaszinóba és ugyanezen esztendőben a Szegedi. Kir. Járásbíróság elnöke lesz. 1930-ban nyugállományba kerül. Ekkor Liliom u. 14. sz. alatti lakos. 1933-ban mint nyugd. kir. törvényszéki bíró szerepel. 279. Máthé Mihály (?—?) 1929-ben Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt és Valéria tér 1. szám alatt „Magyar Korona”-hoz címzett gyógyszertárt tartott üzemben, mely előbb Za- kar Sándoré volt. 1942-ben Szegeden Tábor u. 5. szám alatt lakott. 279. Mátrai Lajos (Budapest, 1875. dec. 14.— ?) atyja Lajos György (azelőtt Underlak). Középiskolát Budapesten járta, majd az Iparművészeti iskola növendéke lett. Azután kiment Párizsba az áll. Akadémiára, majd Lirenzében képezte magát tovább. 1896-ban kiállított a Műcsarnokban, itt sikert aratott, későbbiekben díjakat nyert és 1900-ban az Iparművészeti iskola tanára lett. Számos alkotása ismert, így Zomborban a Schroidl szobor, Budapesten a Hangya szövetkezeti székház domborművei, a Mezőgazdasági Múzeum dekorációi, a Széchenyi fürdő amorettjei, Karcagon a kulturház figurális díszei és végül Szegeden az általa kivitelezett Vásárhelyi Pál szobor és Bessenyei György reliefje a Nemzeti Emlékcsarnokban. A Vásárhelyi Pál szobor elkészítésére azonban a mérnökegyleti szoborbizottság Szécsi Antalt kérte fel, aki a kiírt pályázaton együtt szerepelt Mátraival. Szécsi készítette el Vásárhelyi Pál szobrának (de nem a mellékalakokét is) agyagmintáját, de mire a kivite- léshez foghatott volna, meghalt. Erre a szobor- bizottság a kivitelezéssel Mátrait bízta meg, aki elfogadva Szécsi elgondolását Vásárhelyi Pál szobrát kivitelezte. így vitatható, hogy a szobor tulajdonképpen kinek az alkotása. Czímer adata ugyan nem téves, de pontatlan és így számos ismertetésben nem Mátrai Lajos neve szerepel az alkotóként, hanem atyja Mátrai Lajos György. 196. Mátyás, I. (Kolozsvár, 1440. febr. 23.—Bécs, 1490. ápr. 6.) atyja Hunyadi János kormányzó volt, anyja Szilágyi Erzsébet. Kiváló nevelésben részesült és 1455- ben a budai királyi udvarban kamarás. Atyja halála után anyjával Temesváron élt. 1457-ben Budára csalják és bebörtönözik. Fej- és jószágvesztésre ítélik. Ugyanezen évben V. László menekülése során magával viszi Bécsbe. Ugyanezen év novemberében Prágába hozatja, majd a király halála után Podjebrád György szívélyesen bánik vele udvarában. 1458. jan. 24-én magyar királlyá választják. Ekkor indul hadjárata a török ellen. 1487. aug. 11-én bevonul Wienbe és elfoglalja Ausztriát. Nevét viseli Szegeden a Mátyás tér. Az Alsóvárosi templom külső falán Mátyás király bambergi domborműve látható. A templom kincstárában Mátyás király felsőruhája és casulája. A Nemzeti Emlékcsarnokban lovas domborműve áll Ohmann Bélától. Királlyá koronázása a Garaiak és a Szilágyiak szegedi egyezségén alapult, amely 1458-ban köttetett. Szabadságlevelei és utasításai a szegedi Sókamarához jutottak el. Kétszer kötött házasságot. Első alkalommal Podjebrád Katát vette feleségül 1463. máj. 1-én és másodszor Beatrix nápolyi királyleány lett a felesége 1476. szept. 15-én Nápolyban. Természetes fia volt János (Corvin) Borbála fia. 116, 116, 116 Matusovits Péter (Nyitra, 1873. júl. 21.—?) ruttkay nemes. Atyja valószínűleg Mátyás, anyja talán Chualía Terézia volt. Iskoláit Nyitrán és Léván végezte, majd 1893-tól Selmecbányán erdészeti akadémiát látogat és itt 1896-ban oklevelet szerez. 1903-ban Lipótúj- váron, 1911-ben a Pozsonyi Erdő Felügyelőség alerdőfelügyelője. 1919 után a mai Magyarország területén találjuk, fel kell tételezni, hogy az összeomlás után Magyarország javára optált és átjött. Ekkor azután itteni erdőhivatalokban helyezkedett el, és 1929-ben kecskeméti erdőigazgatósági vezető igazgató. 1930-ban a Szegedi Erdőigazgatóság igazgatója. Miniszteri tanácsos. 1932-ben nyugállományba vonul, ekkor Szegeden Kölcsey u. 4. sz. alatt lakik. A Szegedi Közigazgatási Bizottság tagja, szakíró. 1941-ben az Országos Természetvédelmi Tanács kinevezett tagja. A Magyar Mérnök és Építész Egylet szegedi osztályának elnöke. 1916-ban debreceni kir. erdőfelügyelő volt. 1921-ben főerdőtanácsos. Számos társadalmi egyesületnek volt tagja, elnöke. A Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. Neje Murgács Aranka, kitől Péter, Iván és Leó fiai származtak. 279. Mauksch Zsigmond (Szentmária, 1803.— Szeged, 1872. okt. 14.) farkasfalvi nemes. Nemessége még 1685-ből ered. Temes megyében 186
