Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

M

MAY MAYER 1840-ben a Nagyköveresi egyházi alapítványi birtok vermesi ispánja majd kamarai tisztvi­selő volt. 1861-ben Szegeden városi polgár és kir. kincstári ellenőr. Jótékonyságáról híres. 1866—71-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és pénztárosa. 1872-ben nyugállományban van. Minden jótékonysági gyűjtésen résztvesz. Hosszas betegség után halt el. Felesége Gaál Julianna volt. 122, 122, 255/216, 269. May R. Miksa (Arad, 1847. márc. 13.—- Szeged, 1902. okt. 5.) atyja Jakab kereskedő, anyja Weisz Katalin volt. Iskoláinak elvégzése után a bank szakmában helyezkedett el. 1876— 1887-ig gazdag szegedi kereskedő, a Szegedi Kereskedelmi és Ipar bank vezérigazgatója. A May R. Miksa Bankház tulajdonosa, Szeged, Széchenyi tér 2/a. sz. alatt. A Szeged Csong­rádi Takarékpénztár részvényese. 1900-ban Szeged város törvényhatósági bizottsági tagja. 1897—1898-ig színházi páholybérlő. 1899-ben Gárdonyi Géza egyik írásában kigúnyolja, emiatt sajtópert indít ellene Kókai István sze­gedi ügyvéd védelme mellett. Majd Gárdonyi­val párbajra áll ki Kókay. Sírköve a szegedi Zsidó temetőben áll. Szegeden 1899. jún. 13-án kötött házasságot König Rozália Katalinnal. E házasságából Ella, Klára és József gyerme­kei születtek. A közéletben is élénken részt vett. Nevében az ,,R” Richardot jelent. 228. Mayer Adél (Szeged, 1855. márc. 19.—?) atyja Ferdinánd vaskereskedő, anyja Ivánko- vits Franciska volt. Iskoláit Szegeden végezte. Feltűnő szépségű volt és hamar férjhez ment Ifkovits Péter huszárfőhadnagyhoz, de házas­sága nem volt szerencsés, mert az anyósával nem tudott kijönni. A házasságából Margit Mária Franciska leánya született. Később el­mebeteg lett, szanatóriumba került és ott nemsokára meghalt. A férje később Csanádi községi jegyző volt. 205, 254/189. Mayer Aranka (Szeged, 1869. dec. 6.—?) atyja Ferdinánd vaskereskedő, anyja lvánko- vits Franciska. Kitűnő nevelésben részesült. Szép, ábrándos jelenség volt. Férjhez ment csécsi Nagy Imre cs. kir. honvéd huszárkapi­tányhoz, akinek 5 fiat szült. Később a férje altábornagy lett, az I. világháború során. 205, 206, 254/189. Mayer Béla (Szeged, 1848. ápr. 13.—-? atyja Ferdinánd vaskereskedő, anyja Ivánkovits Franciska. 1872—1873-ban főreáliskolai kise­gítő tornatanár. 1876—1879-ig a Szeged-Bel­városi Kaszinó tagja, titkára, könyvtárosa. Szegedi vadkereskedő, virágzó major és tégla­gyár örököse. Rosszul gazdálkodik és tönkre­megy. 1911-ben a Mayer Ferdinánd és Fia Rt. vaskereskedő cég társtulajdonosa. 205, 206, 254/189, 268, 269. Mayer Ferdinánd (Kecskemét, 1817.—Sze­ged, 1903. nov. 3.) atyja kékfestő Kecskeméten, anyja Hirhager Terézia volt. Iskolái elvégzése után ipart tanult. Előbb 1843-ban talán szűcs­mester volt, de később vaskereskedést folyta­tott. 1857-ben ő építette a szegedi „Fekete- ház”-at, amelyet Gerster Károly tervezett és Kováts István épített föl. Dúsgazdag ember­ként volt ismert, akinek háza, földje volt a vas­kereskedésén kívül, sőt téglagyára. A Szegedi Keramit és Műtéglagyárat ő alapította. A Sze­gedi Szabadalmazott Kereskedelmi Testület tagja. 1882-ben a Szegedi Aradi u. 7. sz., há­rom utcára szóló házat ő építtette. (Ebben a házban helyezték el 1944-ben az ún. „keresz­tény gettót”. 1858-ban csontlisztgyárat ala­pított a város budai kapuján kívül. Ezt ké­sőbb eladta Steiner Bernátnak. Képét megfes­tette Krebsz (később Rákosi) Nándor, aki ro­kona volt. Lakásbútorai a ház stílusához iga­zodóan gót stílusban készültek. Kiterjedt tár­sadalmi és családi életet élt. Kétszer nősült. Első felesége Puneck Barbara volt, majd má­sodik házasságában Ivánkovits Franciska lett a neje. Első házasságából István, Antal és Aloysia, a másodikból Kornélia, Adél, Béla, Ilona, Paula, Irén, Ferdinánd, Aranka és Jenő származtak. 205, 205, 206, 254/189, 294. Mayer Ferdinándné 1. Ivánkovits Franciska. 147, 205, 254/189. Mayer Ilona (Ilka) (Szeged, 1861. márc. 10.—- Budapest, 1936. máj. 5.) kitűnő nevelésben ré­szesült. 1880-ban szerepelt a Népkerti Bazár­nak a teaestélyein. 1881. nov. 22-én Szegeden férjhez ment Ybl Lajos utászfőhadnagy ké­sőbbi gödöllői várkapitányhoz, amely házas­ságból Ervin, Ferenc, Nándor, Lajos nevű gyermeke származott. 205, 206, 254/189. Mayer Irén (Szeged, 1865. aug. 7.—?) atyja Ferdinánd vaskereskedő, anyja Ivánkovits Franciska. Fekete, nyúlánk, magas termetű volt, aki kitűnő nevelésben részesült. Férjhez ment Rupcsics György vízi főmérnökhöz. 205, 206, 254/189. Mayer Miklós (Budapest, 1848.—Szeged, 1903. márc. 1.) atyja János, anyja Gyurkovics Terézia. Iskolái elvégzése után kertész szak­mát tanult itthon és külföldön, majd pedig önálló kertészként működött Debrecenben. Később a Budapest Székesfővárosi Kertészet­ben működött a Margitszigeten. 1889-től a „Fatenyésztési Lapok” munkatársa. 1882-ben megtelepedik Szegeden. 1884—1903-ig Sze­ged város főkertésze. Rekonstruktora a ker­tészetnek. Városi tisztviselő. Parkírozza a ka­szinó kertjét, parkot létesít, platánokat ültet. Az újszegedi rózsakertészet megteremtője. A Magyar Műkertészek és Kertgazdák Orszá­gos Egyesületének elnöke. Az újszegedi „Er­zsébet liget” megteremtésének elősegítője. A „Magyar Műkertészek Szakközlönye” szer­kesztője. Felesége Onosai Anna volt, akitől 187

Next

/
Oldalképek
Tartalom