Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
M
MAROSI MASSELY milag is tevékeny volt. Több közleménye jelent meg. 1935-ben már mint nyugalmazott pénzügyi fogalmazót említik. Házasságot kötött 1910 körül Wimmersperg Mariannával, melyből Pauline, Hedy és még egy leánya született. 226, 270. Marosi Mór Lajos (Facset, 1826. jan. 4.— Szeged, 1915 körül) atyja Mahler gazdálkodó. 1845-ben Szarvason négy alsó gimnáziumi osztályt végzett, de már 1841-ben Szegeden magántanító volt. Megelőzően pedig 1839-től 1841-ig Bébán Heinrich József gazdatiszt fia mellett felügyelőként működött. 1852. nov. 21-én a Szeged Belvárosi Népiskolában szépírást tanító. Majd 1853-ban a szegedi reáliskolának!. osztályában lett tanító. 1856-ban mindkét szülőjét oláh rablók kirabolták és meggyilkolták. 1857, okt. 1-től elemi iskolai szépírás tanító és egyben a tanítóképzőben is tanított. 1859-ben belépett a Szegeden újonnan szervezett Belvárosi Kaszinóba. 1862-ben kérte családi nevének „Marosi”-ra való változtatását. Ebben az időben már kezdtek megjelenni írásai. 1864—1877-ig az Alföldi Tanító Egylet pénztárnoka. 1865-ben Bonnaz püspök sürgette elmozdítását az iskolai állásától. 1876-os kiállításon mint gazda résztvett terményeivel. 1872. dec. 13-án a Szabadelvű Kör iparpártoló szervének elnöke. 1883-ban a Felsővárosi Kaszinó pénztárnoka a felszámolás idejére. 1881- ben Teleki u. 21. sz., 1887-ben az Osztróvszky u. 6. sz. alatti lakásban találjuk. 1900-ban Szeged város Törvényhatósági Bizottságának tagja. 1901. jún. 30-án nyugalomba vonul 43, ill. 55 évi szolgálat után. 1871. jan. 11-én házasságot kötött Réh Vilmával, aki előbb férjezett Preisach Árminné volt. E házasságból származott Ilona, Jolán, Margit, Vilma és Róza gyermeke. Felesége tanítónő volt. 1874- ben egy ideig a Szegedi Polgári Leányiskola tanítójavolt. 90, 116, 164. Marosvári Ferenc (Nagylak, 1882. ápr. 9.—- Szeged, 1958.) atyja Bistyák Ferenc, Nagylakon ügyvéd, majd aljárásbíró. Anyja Schmidt Ilona. Iskolái elvégzése után feltehetően a kolozsvári egyetemre ment és ott a jogi karra iratkozott be. Elvégezvén a jogot, az egyetem doktorrá avatta. 1910-ben szabadkai kir. törvényszékijegyző 1918-ig. Valószínűleg, a Délvidéken érte az összeomlás és Magyarország javára történő optálással kerülhetett végül is Szegedre, ahol 1929-ben kir. törvényszéki bíróként találjuk. 1932-ben felruházták a II. fizetési csoport címével és jellegével. 1942-től 1945-ig kir. ítélőtáblái bíró Szegeden, 1944-től III. fiz. csop. jellegével felruházva. Ekkor Vitéz u. 9. sz. alatt lakik. Családi neve eredetileg „Bistyák” volt, amelyet az 1934-ben „Marosvári”-ra változtatott. Aradon, 1910. szeptember 3-án kötött házasságot Kresz Erzsébet Magdolnával, amely házasságból Vilmos és Attila fia született. 274. Marsovszky (1850. ?—?) Annyit tudunk róla, Czí- mer után, hogy Szatymazon kiskereskedő, boltos volt. Kb. 1875-ben feleségül vette Joó Irént, aki férje elhalálozása után újból férjhez ment Wlosszák Gyulához. 174. Marsovszkyné 1. Joó Irén 174. Márton József (Kiskunfélegyháza, 1866. nov. 12.—Szeged, 1953. okt. 12.) atyja József ácsmester volt, anyja Rajnóczy Luca. Iskoláit Kiskunfélegyházán végezte és feltehetően ott tett 1884 körül érettségi vizsgát. Majd bencés szerzetesjelölt Pannonhalmán. De helyét elhagyva a budapesti egyetem jogtudományi karán végzett jogot, szerzett 1891. május 9-én doktori oklevelet. Majd ügyvédjelöltnek ment, idejét részben Budapesten, részben Szegeden, majd Zsombolyán töltötte el. 1893. jún. 14-én Budapesten szerzett ügyvédi oklevelet. Ezt követően Esztergomban ügyvéd, majd járásbíró Pancsován, Nagykikindán, Szegeden. 1898- ban nagykikindai kir. alügyész. 1899-ben szegedi kir. ügyész. 1903-ban szegedi törvény- széki bíró és az marad 1918-ig, amikor ítélőbírói cim és jelleggel ruházzák fel. 1921. jan. 17-én a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kéri bejegyzését ügyvédként Szeged székhellyel. Egyben ideiglenes nyugdíjazását is kérte bírói állásában. Az I. világháború tartama alatt Szegeden a fiatalkorúak bírája volt. 1952. dec. 9-én munkaképtelenség címén kérte törlését az ügyvédi lajstromból, de 1953. decemberében újból kéri bejegyzését. Ekkor Mérey u. 6/c sz. alatti lakos. Még ebben az esztendőben utolérte a halál. Szegeden 1899. febr. 14-én kötött házasságot Tóth Kornélia Annával, amely házasságából Fatima Zsófia, Abigél Kornélia, Ilona Judith leányai származtak. 279. Masa János (Szeged, 1808.—Szeged, 1875. márc. 22.) iskoláit Szegeden járta. 1840-ben bevett városi polgár, vargamester. 1842-ben mint magyar tímármester és polgár szerepel. 1844 év óta volt Szegeden Masa utca. 1849. dec. 6-án Réh Károly keresztszülője volt feleségével. 1869-ben Szeged város képviselőtestületének tagja. Az Ipar utcia ipartestületi ház építtetője. Ő az, aki Dugonics Andrásnak lovasszobrot javasolt. Palánkban lakott, Német u. 125. sz. alatt. Baráti körben „Masa sógor” címen emlegették. Egyébként régi szegedi családból származott, Czímer szerint „Korlátolt, tudálékos civis”. Felesége Skultéty Katalin volt, akitől József és János gyermekei származtak. 136, 147, 257/248, 396/248. Massely József (Horpács, 1815.—?). A név írása előfordul Mussely, Musszely, Masszelly írásmóddal is. Czímer Massélyinek írja, de nyilván azonos azzal, aki más helyen Muszely185
