Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
M
M Máchánszky László (Nyíregyháza, 1879. szept. 6.—Szeged, 1929. jún. 4.) atyja Sámuel, anyja Török Borbála volt. Családnevét néhol sch-val írja Máschánszlcynak. Valószínűleg lengyel származású családból való. Iskoláit Nyíregyházán járta és ott is tett érettségi vizsgálatot, majd a budapesti egyetemre ment és 1903-ban szerzett doktori oklevelet. Az egyetemen az orvostant hallgatta és doktori diplomájának megszerzése után a budapesti Szt. László kórházban helyezkedett el. 1909-ben Szegedre jött és 1911-ben a Szegedi Városi Közkórháznak rendelöorvosa. Az I. világháborúban katonai szolgálatot teljesített, frontszolgálatot az orosz fronton, ahol fogságba esett. 1918-ban történt leszerelése után a Szegedi Munkás Biztosító Intézet segédorvosa, majd a szegedi Közkórház tb. főorvosa, sebész. Magyar kir. egészségügyi tanácsos. Szegeden Kossuth L. sgt. 21. sz. alatt lakott. 1926-ban a szegedi Közkórház osztályos főorvosa. Sebész rendelőfőorvos. A Fekete-sas u. 22. sz. alatt tartott rendelőt és lakást. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Kétszer kötött házasságot. Először Szegeden 1911. aug. 12-én Maiina Ilonával. Elözve- gyülve másodszor ugyancsak Szegeden, 1920. jan. 24-én lép házasságra Bolgár Lili Mária Vilmával. Házasságából Gyula, Erzsébet az elsőből és Vilma a másodikból származtak. 220, 278. Mackenzen, Auguszt von (Haus-Leibnitz, 1849. dec. 6.—Burghausen bei Celle, 1945. nov. 8.) a katonai pályát választotta hivatásul. Az 1870—1871-es háborúban tűnik fel mint hadnagy. 1873-tól aktív katonatiszt. 1880- ban a vezérkarhoz kerül és 1882-ben vezérkari százados. 1891-ben Schliffens első szárnysegéde. 1898-ban ugyanezen állásban találjuk, majd II. Vilmos hadsegéde lesz. 1900-ban alezredes, 1908-ban lovassági ezredes. 1914—1918-ig résztvesz az I. világháborúban. Vezérőrnagy. Orosz front áttörése fűződik a nevéhez. Az 1915-ben a szerb hadszíntéren harcol, altábornagy. A Balkán közös hadsereg főparancsnoka. 1918-ban Romániában katonai kormányzó. Az összeomlás során csapatait igyekszik Németországba visszavezetni, de Budapesten az ANTANT rendelkezésére a kormány visszatartotta. Őrizetben volt és 1919-ben visszatért Németországba. Visszavonulása során Szegedet is érintette és itt a hadfelszerelés egy részét közpiacon áruba bocsátotta. Több egyetemnek díszdoktora. Számos kitüntetés tulajdonosa, több város díszpolgára. 1899. óta nemesi rangra emelték. 1935-ben birtokadományos. Katonai szakíró. 1920 óta nyugállományban van. 1930-tól támogatta Hitler rendszerét. A székesfehérvári 10-es cs. és k. Huszárezred tulajdonosa volt. Hadseregében küzdött a szegedi Czeizl János és Nyári György tanár. 220. Madár Imre (Szeged, 1864. aug. 29.— Szeged, 1944. jan. 11.) atyja Mihály rövidárukereskedő volt, akinek neve azelőtt Vogel volt. Anyja Dörner Anna. Iskoláit Szegeden, középiskolát a piaristáknál végezte és pedig 1875—1876-ig annak első és második osztályán. Születésekor Palánk 2710. sz. alatt volt szüleinek lakása. Iskolái bevégeztével a bank szakmát választotta és 1911-ben a Szeged Csongrádi Takarékpénztár cégvezetője. 1927- ben a DMKE szegedi ellenőre. 1944-ben mint a takarékpénztár igazgatóját találjuk nyugalomban. Ekkor Attila u. 11. sz. alatt lakott. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. Szeged Csongrádi Takarékpénztárhoz 1886. május 30-án lépett be mint gyakornok és segédkönyvelő. 1895-ben már főkönyvelő volt. 1898-ban a Szegedi Vadász Egylet titkára. 1929-ben vonult nyugalomba. Szegedi Kir. Törvényszéki írásszakértő. Rajztanár. Házasságot kötött először Joó Katalinnal, majd annak elhalálozása után Lichtenthal Ilonával, végül harmadszor nemes balásti Balásthy Margittal Szegeden, 1916. jún. 21-én. Úgy tűnik, hogy Gizella leánya első házasságából származott. 279. Madár Mihály (Kisősz, 1824.—Szeged, 1886. máj. 13.) atyja Vogel Miklós, anyja Schmidt Zsuzsanna. Iskoláit talán szülőhelyén végezte és utána a kereskedelmi szakmára tért, amelyet feltehetően már atyjától tanult. A To- rontál megyébe leszármazott német telepesektől származott. 1857-ben Szegeden rövidárukereskedő. 1857—1860-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd pénztárosa. Szeged Palánk 2710. sz. alatti lakos és bevett városi polgár. 1862-ben változtatja nevét Vogel-ről Ma181
