Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
M
MADERSPACH MAGYAR dár-ra. 1848-ban honvéd volt. Magánzóként Boldogasszony sgt. 35. sz. alatti lakásán hal meg. Házasságot kötött Dömer Annával, amely házasságból Irén, Mária, Imre, Róza Katalin gyermekei származtak. 92, 97, 269. Maderspach Viktor 1912-ben Petrozsény Iszkronyi Fűrészgyár Rt. igazgatósági tagja. 1920-ban magyar kir. honvédszázados, az Ostenburg különítmény tagja. Résztvesz a burgenlandi fölkelésben a VI. században, amelynek parancsnoka Nagymartonban. Soproni felkelő parancsnok. 1929-ben mérnök, a Szegedi-Belvárosi Kaszinó tagja. 279. Magay Lajos (Kunszentmiklós, 1850. júl. 30.—Szeged, 1935. márc. 3.) atyja Károly ügyvéd, anyja Atzél Terézia volt. Nem tudjuk, hogy iskoláit hol végezte. Az egyetemet Pesten végezte. Nemesi származású családból származott, amely szentgyörgyvölgyi és asszonyfai előnevet viselt. Az ítélőbírói pályát választotta. Szegeden előbb Madách u. 24. sz. alatt lakik. 1881-ben már törvényszéki aljegyző volt és 1888-ban szegedi kir. törvényszéki albíró. 1911-ben bíró. 1927-ben nyugállományú magyar kir. ítélőtáblái bíró és Szegeden Tisza Lajos krt. 71. sz. alatt lakik. 1915-től kezdődően a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd később háznagya. Kétszer kötött házasságot. Először Szegeden 1881. okt. 15-én Szabó Ilonát vette feleségül, majd Sándorfalván 1890. okt. 17-én Mike Anna lett a neje. Ez utóbbi alsó- és felsőmesteri nemes volt. E házasságából Lajos és Ilona Anna gyermekei származtak. 226, 271, 279. Magay Lajos (Szeged, 1899. júl. 7.—Szeged, 1969.). Baráti körben „Dani” néven illeték. Atyja Lajos táblabíró, anyja Mike Anna. Iskoláit Szegeden kezdte a m. k. áll. Főgimnáziumban végezte az I—IV. osztályt, majd katonai pályára lépett, de lehetséges, hogy előbb Szegeden kereskedő volt és ekkor Kálvin tér 2. sz. alatt lakott. 1929-ben magyar kir. honvéd főhadnagy szolgálaton kívül. 1931-ben autó- kereskedő. 1942-ben földbirtokos, nyug. honvéd főhadnagy. Szegeden kötött házasságot 1928. dec. 4-én Wolf Borbálával, aki egy szegedi gazdag borkereskedő leánya volt. Házasságából egy fiú és egy leánya származott. 279. Magyar Endre János Gábor (Szeged, 1865. nov. 14.—-Budapest, 1935. ?) atyja János ügyvéd, anyja Szilber Jozefa. Iskoláit Szegeden végezte ezt követően a budapesti műegyetem gépészeti szakára iratkozott be, ahol 1887-ben mérnöki oklevelet szerzett. 1888—1900 Szeged város osztálymérnöke. 1905-ben Kolozsváron fa- és fémipari iskolai igazgató. 1911— 1914-ig iparoktatási főigazgató és budapesti lakos. 1932-ben az Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanács tagja, nyug. iparoktatási kir. főigazgató. A szegedi „Nimród” Vadásztársaság tagja és jegyzője. A Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. Házasságot kötött Piváry Máriával, mely házasságból László Vilmos Endre fia született 1893-ban. 126, 183, 184. Magyar Gábor (Kiskunfélegyháza, 1842. jan. 10.—Budapest, 1912. aug. 5.) atyja Imre mesterember volt, anyja Segesdi Terézia. Iskoláit Kiskunfélegyházán és Szegeden végezte, majd belépett a piarista rendbe Vácott 1859-ben. 1859—1860-ig telt szerzetesi próbaéve. A piarista főgimnázium tanulója volt ekkor Budapesten és itt végzi a hittudományi tanfolyamot is magánúton. 1861—1864-ig a tatai piarista gimnázium tanára. 1864—1865-ig Nagykanizsán tanít és leteszi a hittudományi szakvizsgáját. 1865. aug. 2-án Veszprémben pappá szentelik. 1865—1866-ig a szegedi piarista gimnázium tanára. 1866—1867-ig Kecskeméten tanít, majd ismét szegedi tanár lesz. Közben 1868-ban a Szegedi Katholikus Tanítóképző segédtanára. 1869-ben a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán tanári oklevelet kap földrajzból és történelemből. 1871— 1898-ig a szegedi piarista gimnázium igazgatója. 1871-ben a szegedi városi köztörvényhatósági bizottság tagja. Az 1876-os szegedi kiállítás egyik rendezője. Ezzel kapcsolatban miniszteri elismerésben részesül. Szorgalmazza az új piarista gimnázium és rendház építését. 1893-ban a Ferenc József Rend lovagkeresztese. 1894-ben tornaverseny rendezéséért miniszteri elismerést kap. 1894-ben a kegyes tanítórend kormánytanácsosa. 1896-ban címzetes kir. tankerületi főigazgató. 1898-ban a piarista rendfőnök helyettese. 1899-ben Szeged város díszpolgárává választja. 1899-ben a piarista tartományi rend főnöke. Tekintélyes magánkönyvtára volt. 1873-tól szerkesztette a Gimnáziumi Értesítőt. Számos szegedi család gyermekeinél vállalt keresztapaságot. Megírta a szegedi rendház történetét és számos más dolgozata jelent meg szegedi és egyéb tartalommal. 146, 150, 150, 154, 191. Magyar Imre (?—?) 1830 körül csizmadiamester Szeged-Rókuson. Házasságra lépett először Tóth Rozáliával (?), majd második házasságra Szőke Rozáliával. Lehet, hogy ezek az adatok nem egészen pontosak. Házasságából két gyermek született, János és Károly. Az előbbi neves szegedi ügyvéd lett. 202. Magyar Imre (Dunaföldvár, 1791.—Szabadka, 1871. szept. 22.) atyja György, anyja Selestyei Anna. Öttömösi nemes. Elemi iskoláit Dunaföldváron járta, míg a gimnáziumot Kalocsán. Innen Bécsbe került, Pázmáneumba papnövendéknek, majd pedig Keszthelyre a Georgikonba. Úgy látszik, hogy a papi pályát megszakította. Mint a Georgikon tanára Feste182
