Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
B
BÁLLÁ BALOGH dor és Kiss Etelka fia. Iskoláit Szegeden, középiskoláit a piarista főgimnáziumban végezte. A budapesti egyetemen szerez jogi doktorátust, majd az ügyvédi és bírói vizsga letétele után a szegedi kir. járásbíróság joggyakornoka, s később átvált az ügyészi pályára. Szegeden kir. ügyész. Innen a győri ügyészségre kerül vezetőügyésznek. III. fiz. cs. jellegével felruházott főügyészhelyettes lesz. Ezen állásból vonul nyugalomba 1949-ben. Kétszer nősül, első neje Sztahó Magdolna, a második Csikós Margit eredetileg Péli, kit Csikós Ferenc és neje Danics Mária örökbefogadott. E házasságból származott Iván fia. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, 1929-ben választmányi tagja. 272,273. Bállá Antal (Nagykőrös, 1739. dec. 18.— Nyíregyháza, 1815. szept. 11.) mándi. Mérnök. Gergely nagykőrösi bíró és krónikás, valamint Halász Zsuzsanna legidősebb fia. Alsóbb iskoláit szülőhelyén végzi, bölcseletet Nagyszombatban tanul és a szépei kollégiumban szerez mérnöki tanfolyamon oklevelet. Előbb Nóg- rád, majd Pest megye mérnöke. Utóbbinak később főmérnöke. Harmincöt évig áll Pest megye szolgálatában. 1769-ben nőül veszi Szüts Zsuzsannát, kitől János, László, Gábor, Zsuzsanna, Károly és Zsigmond (András?) nevű gyermekei származnak. 1876-ban elkészíti a szegedi Dömötör templom és környékének alaprajzát. Majd a város utcatérképét fekteti fel a háztulajdonosok nevének feltüntetésével. Szeged környéki munkálatai során bízza meg a tanács a városháza bővítésének és átépítésének megtervezésével. Elkészíti a szegedi földkönyvet. Főbb ismert munkálatai a pesti felmérés, a Dunarészleg térképe, a pesti hidak térrajza és ezzel kapcsolatos dolgozata, Pest—Szolnoki csatorna terv. Több szakírása ismert. 1809-ben végrendelkezik és 1812. október 12-én nyugalomba vonul. 259/313, 259/313,296/313. Balogh Géza Imre (Szeged, 1874. ?—Szeged, 1929. márc. 20.) rábahídvégi és galán- tai nemes. János közjegyző, királyi tanácsos és neje Szarvady Szidónia fia. Iskoláit Szegeden végezte. Hivatásának a biztosítási szakmát választotta. Ekkor Szegeden Ipar u. 6. sz. alatt lakott. Szegeden 1899. május 4-én köt házasságot Privári Jolánka Erzsébettel. Úgy látszik később vidéki körjegyzőséggel cserélte fel állását és az első világháború után onnan menekülnie kellett. Visszatért Szegedre és itt ismét a biztosításban helyezkedett el a Phönix és Bécsi Biztosító Intézetnek lett tisztviselője. Az előbb jómódú család azonban a háború és menekülés következtében vagyonát elvesztette és amikor híre járt, hogy a reá bízott összegekhez hozzányúlt, az akkor Szegeden Szilágyi u. 3. sz. alatti lakáson méreggel mindketten öngyilkosságot követtek el. Tetemükre csak egy jó héttel később találtak rá a hatóságilag felnyitott lakásban. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. Ötvenöt évesen halt el. 273. _ Balogh János (Nagyendrőd, 1796. febr. 22.— Érsekújvár, 1872. jan. 11.) nebojszai és galán- thai. János alispán és szendrői Török Krisztina fia. Bars megyében földbirtokos nemes. Iskoláit feltehetően szülőhelyén végezte, majd azt elhagyva huszárnak állt be. A kor szokásának megfelelően bizonyára ügyvédi vizsgát is tett. 1823-ban már tb. megyei főjegyző és 1832/36-ban a megye országgyűlési követe. A diétának és a megyei közgyűléseknek hamarosan ismert szónoka. Az országgyűlési ifjúság bálványa. 1835-ben hűtlenségi per indul ellene, melyet azonban népszerűségétől félve megszüntetnek. 1842/45-ben megyei alispán. 1848-ban az aranyos-maróti kerület ország- gyűlési képviselője. Lamberg megölésében bűnrészességgel vádolják. Nyitra és Trencsén megye népfelkelési kormánybiztosa. Guerilla csapat szervezője. Később honvéd őrnagy, majd alezredes és a komáromi 71. zászlóalj parancsnoka. Világos után emigrál és Viddin- ban Kossuth kíséretében van. Később Alep- poba internálják. 1850-ben hadbírósági eljárás alá vonják, „in contumatiam” elítélik és a kötél általi halálos ítéletet „in effigie” végre is hajtják. Ez időben a török hadsereg ezredese. 1857-ben a kegyelmi rendelet után hazatér, de a határon lefogják és Budán 1860-ig fogva tartják. 1861-től ismét az aranyos-maróti kerület országgyűlési képviselője. Népszerűsége azonban már csökken és visszavonul birtokára. Neje Skultéthy leány, kitől Gyula és Viktor fiai, valamint Julianna, Ottilia és Borbála leányai születtek. 41. Balogh János (Ajka, 1827. júl. 22.—Szeged, 1884. július 9.) rábahídvégi és galánthai. Közjegyző, Ferenc és Kováts Zsuzsanna fia. Iskolái elvégzése után egyetemre ment, majd ügyvédi diplomát szerzett. Szeged város 1845-ben polgárai sorába választotta. 1860-ban tagja a városi közgyűlésnek és szerepel cikkeivel a szegedi sajtóban. Sokat szereplő közgyűlési szónok. Gyakorló ügyvéd. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak 1868-ban választmányi tagja. Tagja és választmányi tagja a Szabadelvű Körnek. Átmenetileg városi tanácsnok. 1868-ban a csatádi és szőregi uradalom ügyésze. A közjegyzői kamarák létesítése és szervezése körül tevékenykedve, a Szegedi Közjegyzői Kamarának alakulásakor tagja és elnöke lesz. (1875) Munkálkodik a Közjegyzői Egylet létrehozása érdekében. Elnöke a Szegedi Polgári Dalárdának. A református egyházközösség főgondnoka. Városi köztörvényhatósági bizottsági tag. 1883-ban részt 17
