Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

L

LICHTENBERG LIGETI fogságba esett, 1920-ban tért haza. 1921-ben a Bánsági Kormánytanács külügyi és igazgatási előadója lett Lajta-Bánságban. Résztvett a két nyugat-magyarországi fölkelésben. 1919- ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Tagja volt a Prónay-különítménynek és résztvett a burgerlandi harcokban. Mint a fővezérséghez beosztott tartalékos hadnagy, résztvett a füg­getlenséget elhatározó értekezleten. Szerkeszti a felsőőri „Lajta-bánság” című lapot mint külügyi előadó. Amikor a Lajta-Bánság ügye elveszett, fogadalmat tett, hogy szakállát addig nem borotválja, amíg az vissza nem áll. Ennek folytán hosszú éveken át sűrű, hosszú szakállt viselt. Később azonban azt mégis levágatta. Síik szemű, zavaros gondolkozású emberként ismerték. 65 évesen halt meg nőtlenül és a sze­gedi Dugonics temetőbe temették el. 220, 279. Lichtenberg Ábrahám (Szeged, 1804. dec. 13.—Szeged, 1869. márc. 5.) atyja Izsák ügy­nök, anyja Krónstein Preize. Iskoláit Szege­den végezte. A kereskedelmi szakmát válasz­totta foglalkozásul és talán már atyja mellett megismerkedett e szakma törvényeivel. 1840— 1842-ig a zsidó hitközség szószólója. 1842— 1848-ig annak esküdtje. 1848 és 1849-ben a szegedi Zsidó Hitközség bírája. Kossuth La­jos, ill. a szabadságharc hadseregének szállító­ja. 1850—1852-ig zsidó hitközségi elnök „zsi­dóbíró”. 1857—1859-ig zsidó hitközségi elöl­járó. 1856-ban gazdálkodó, a Szeged Csong­rádi Takarékpénztár választmányi igazgatósá­gának tagja. 1849-ben „táborellátó vállalkozó”, mely muknkájának pontos és lelkiismeretes el­végzése miatt dicséretben részesült. 1859. ja­nuár 1-től a Szegedi Szabad Kereskedelmi Egyesülés tagja. 1860-ban a Szeged Belvárosi Kaszinó tagja. A szegedi várban őrzött olasz foglyokat naponta kenyérrel látja el. Kétszer nősült. Első felesége Hetsch Cecília volt, majd később Lőwinger Rozáliával lépett házasságra. Házasságából Mária és Mór gyermekei szü­lettek. Egy időben gyapjúkereskedő volt, majd fűszerkereskedőként működött. 90. Lichtenberg Mór (1830. ?—Szeged, 1908. dec. 29.) atyja Ábrahám kereskedő volt, anyja Hetsch Cecília. Iskoláit Szegeden, középiskolát a kegyesrendiek gimnázumában végezte 1840— 1848-ig. 1849-ben a Palánk Felsővárosi I. lovas nemzetőr század őrmestere. 1859 után háztu­lajdonos a Palánkban. A Zsidó hitközség vá­lasztott bizalmi férfia. A 21-es választmánynak tagja. Hitközségi képviselő, majd a 9 tagú választmány tagja. Építészeti elöljáró és köz­ségi képviselőtestületi tag. 1864-ben a Szeged- Belvárosi Kaszinónak és a Színügyi Bizott­ságnak tagja. 1863—1864-ig ínségesek segí­tője. 1867-ben az Izraelita Kongresszuson Szeged képviselője és a Szeged-Belvárosi Ka­szinónak választmányi tagja. A Szegedi Zsidó Árvaház javára feleségével 1000 forintos ala­pítványt tesz. Gazdálkodó. A Szeged Csong­rádi Takarékpénztár választmányi és igazga­tósági tagja. 1872-ben a Szabadelvű Kör tagja. A nagyárvízben való segítéséért kormányelis­merésben és köszönetben részesült. 1883-ban városi törvényhatósági bizottsági tag és Szeged város rekonstrukciója körüli munkájáért ki­rályi elismerésben részesült. 1879—1893-ig a szegedi Lloyd Társulat elnöke. A Téglagyári Rt. elnöke. Szeged Belvárosban háztulajdonos háza az árvíz után is áll. 1897—1898-ig szín­házi páholybérlő. Gyáros. 1908-ban Szegeden Kálvária u. 8. sz. alatt lakik mint magánzó. A Szegedi Gazdasági Egyesület alapító örökös díszelnöke. A szegedi Dugonics Társaság ala­pító tagja. Elázasságot kötött Lewinszky Má­ria Rozáliával. Nem ismeretes, hogy voltak-e leszármazói. 21, 21, 91, 118, 139, 145, 184, 191. Ligeti Dániel (Szeged, 1813.—Szeged, 1873. ápr. 29.) atyja Mihály, anyja utóneve Katalin volt. 1848-ig Misics a családi neve és ekkor kért névváltoztatást. Szerb nemzetiségű. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett, majd egyetemre ment Pestre, ahol az állam- és jogtudományi karon jogot végzett. Az egye­tem elvégzése után joggyakorlatra ment és 1843-ban ügyvédi vizsgát tett Budapesten. Utána Szegeden kezdte meg ügyvédi működé­sét. 1845-ben önként vállalta az adózást. 1848-ban városi képviselő. A Palánki 4. nem­zetőr század századosa majd városi tanácsnok lesz. Később főkapitány. 1849-ben sajtóbíró­sági bűnvizsgáló. 1852-ben felesége meghal. 1864-től a Szeged-Belvárosi Kaszinó választ­mányi tagja, Szeged belvárosi háztulajdonos. 1867. máj. 2-án főbíróvá választják. Rög­tönítélő bírósági elnök, a Polgári Társalkodó Kör elnöke. 1873-ban ismét Szeged város főbírája, utolsó ezen a poszton. 1847. má­jus 22-én Szegeden nőül vette Götz János özve­gyét Pillér Annát, akitől Géza Vilmos, Béla Zsigmond, Irén Adelheit gyermekei származ­tak. 41, 65, 110, 136, 137, 137, 138, 145, 146. Ligeti Gyula (Sátoraljaújhely, 1870.—Szeged 1933. jún. 4.) atyja Gyula sótárnok, ki Leszics nevét 1865-ben Ligetire változtatta, anyja Stepan Ida. Iskoláit Sárospatakon végezte. A közigazgatásban helyezkedett el és sóhiva­tali tisztviselő lett. Több állomáshely után Tiszaújlakon, majd Szegeden lett sóhivatali tiszt. Szegeden Tisza Lajos krt. 11. sz. alatt lakott és a szegedi magyar kir. Sóház főnöke volt, mint sóhivatali tárnok. 1932-ben megy nyugállományba. Több kitüntetés tulajdonosa volt. Szonnek Olgát vette feleségül, akitől Olga, Kornélia, Ida és Mária gyermekei szár­maztak. 279. 176

Next

/
Oldalképek
Tartalom