Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
L
LTLLIN LISZNYAY Lillin Károly (Ó-Arad, 1836.—Szeged, 1892. jan. 20.) atyja József, anyja Paschinger Matild. Iskoláit valószínűleg Aradon végezte. Szegeden 1865-ben találkozunk először a nevével. 1866-ban kékfestő mesterként említik. 1867- ben gyáros és a Szeged Csongrádi Takarék- pénztár igazgatósági választmányi tagja. A Felsővárosi Kaszinó tagja. 1876-ban adakozik az árvízvédelemre. 1873-ban városi polgár, kereskedő. 1884-ben magánzó és a Kiss Dávid palotában lakik. 1890-ben bankár, kereskedelmi iskolai bizottsági elnök. 1891—92-ben a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara és a Szegedi Szabadalmazott Kereskedelmi Testület (Lloyd) elnöke. Községi iskolaszéki tag. Kétszer kötött házasságot. Első házassága Fel- mayer Emília Viktóriával köttetett Szegeden, 1861. nov. 13-án, majd később 1873-ban Fodor Anasztáziát vette feleségül. Első házasságából Emília és Matild, a másikból Mária Zsófia Emília Viktória gyermekei származtak. 164, 174. Lillin Károlyné 1. Felmayer Emília. 170. Limbek Béla talán Gyula MÁV főelenőr fia. Czímer közléséből tudjuk, hogy 1914—1918-ig végigharcolta a világháborút, frontszolgálatot teljesített és hadnagyként szerelt le. 1918-ban szegedi lakos volt és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 220. Lipcsey Ádám (Tiszafüred, 1864. jún. 16.— Budapest, 1912. dec. 11.) atyja Péter egri alispán, majd közjegyző, bilkei nemes. Anyja Hoffmann Malvina. Iskoláit Egerben végezte. Majd jogot tanult a budapesti egyetemen és doktori diplomát szerzett. Ezután Szegedre kerül és itt hírlapíró lesz. Még ugyanezen esztendőben Miskolcon országgyűlési képviselővé választják a II. kerületben. Ekkor Budapesten Horánszky u. 17. sz. alatt lakik. Igazgatósági tagja a „Borsszem Jankó” lapnak, munkatársa a Szegedi Naplónak és a „Szeged”-nek. De már korábban is találkozunk vele Szegeden mint hírlapíró, éspedig 1890—1892-ig a Szegedi Híradó szerkesztőjeként, 1898-ban pedig Budapesten a Fővárosi Lapok, a Pesti Hírlap munkatársaként. A szegedi Dugonics Társaság alapító tagja és a szépirodalmi osztály elnöke. Könyvajándékot adott a szegedi Somogyi Könyvtárnak. Tagja volt a Szeged- Belvárosi Kaszinónak „zsellérje”. Szépíró, publicista. írói álneve „Ádám apó” „BY- TANG” „Paszkvino”. 1904. augusztus 20-án mint szegedi ügyvéd násznagy az egyik esküvőn. Nős volt. Lippay György (Szeged, 1875. április 24.— Szeged, 1939. jan. 15.) atyja Menyhért bérkocsitulajdonos volt, anyja Kőrösy Julianna. Középiskoláit Szegeden és Egerben végezte, majd 1899-ben a budapesti egyetemen filozófiai doktorátust nyert. Ezt követően Bécsben teológiát tanult az egyetemen. 1901-től 1919-ig főgimnáziumi tanár lett Szegeden és ekkor Petőfi Sándor sgt. 32. sz. alatt lakott. Időközben 1899-ben a kaposvári állami főgimnázium tanára volt. 1901—1902-ig a Szeged- Belvárosi Kaszinó Könyvtárosa, kaszinói tag. Horváth Mihály u. 25. sz. alatt lakik és háztulajdonos Szegeden. Iskolaszéki tag. 1920- tól a szegedi m. kir. tankerület főigazgatója. A Visszhang Dalkör elnöke. Tankerületi főigazgatói állásában 1928-ig marad meg, amikor ideiglenesen, majd pedig később véglegesen Kaufmann György váltja fel. 1928-ban nyugalomba vonult. 1939-ben Kossuth u. 25. sz. alatti lakos. Szegeden 1899. november 14-én köt házasságot Schlossziarik Máriával, mely házasságából György Bianca Ágnes, László, Rózsa gyermekei származtak. 191, 271, 279. Liszkay Lóránd Lőrinc Mária Benedek (Pécs, 1890. máj. 27.—Budapest, 1970. jan. 9.) atyja Bálint Benedek olaszliszkai nemes, püspöki tanácsos, anyja Tálján Cecília. Iskoláit Segesváron és Besztercebányán végezte. Utóbbi helyen tett érettségi vizsgálatot 1908-ban, majd a budapesti egyetem jogi karára ment és 1917- ben szerzett jogi doktorátust. Igazságügyi pályára lépett és 1914-ben a szegedi kir. Járásbíróság joggyakornokaként indul. 1917- ben a szegedi kir. Törvényszék joggyakornoka. 1918- ban törvényszéki jegyző. 1922-ben törvényszéki titkár. 1927-től 1937-ig a szegedi kir. Ügyészség ügyésze. 1942-ben átkerül a bíróságra és a szegedi kir. ítélőtábla bírája lesz. Ebben az állásában marad 1945-ig, amikor igazolják és továbbszolgálhat. Felkerül a budapesti kir. ítélőtáblára bírónak. Majd legfelsőbb bírósági bíró lesz és 1950-ben nyugdíjazzák. Szegeden Tisza Lajos krt. 69., majd majd Somogyi u. 6. sz. alatt lakott. Szegeden 1922. augusztus 28-án kötött házasságot Wimmer Ilona Veronika Rozáliával. E házasságból származott Tamás fia. 279. Lisznyay Kálmán (Herencsény, 1823. okt. 13.—Buda, Császárfürdő, 1863. febr. 12.) lisznyói nemes. Iskoláit Losoncon, Pozsonyban végezte, majd Eperjesre ment jogakadémiára jogot tanulni. Atyja Damó Márk megyei pertárnok, anyja Damó Teréz. Jogi tanulmányainak befejezése után az 1843—1844-es országgyűlésre kisköveiként küldi föl Nógrád megye mint jurátust Pozsonyba. A Lisznyay családi név felvett név, ősei lakóhelye (Lisz- nyó) után. Gyakorlat után ügyvédi oklevelet szerzett, majd Nógrád megyében a bíróság kötelékébe lép aljegyzőként. Később megyei táblabíró, törvényszéki tisztviselő. 1861-ben tb. főjegyző, majd Pestre megy. Az 1848—1849-es szabadságharcban közhuszár volt, de kapitányi rangra vitte Görgey alatt. Mint „hadipacsirta” működött, végül őrnagy lett. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó vendége volt, és itt hazafias szónoklatot 177
