Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

L

LENGYEL LÉVAY ták. A Szépítő Bizottmány elnöke volt. Talán Szegeden kötött házasságot Bende Alojziával, amely házasságból talán egy leánygyermek származott. 37 éves korában halt el és a szegedi Felsővárosi temetőbe temették. 90. Lengyel Lőrinc (Új-Arad, 1834. máj. 28.— Szeged, 1880. nov. 18.) atyja Pollák Sándor, anyja Schateles Katalin. Iskolái elvégzése után iparitanulónak megy és előbb segéd, majd kárpitosmester lesz. Később bútorkereskedést nyit. 1872-ben dísztemetkezési vállalatot ala­pít és bútorgyárosként is működik. Vagyonra tesz szert és a Belvárosi Iskola u. 279. sz. alatt házat emelt. Klauzál tér 8. sz. alatti nagy épü­letet Lengyel-palota néven említik két emele­tes sarokház. Lebontott házak helyén építette halála után, az özvegye. Még 1871-ben díszes fényképészeti terem építésére kért engedélyt. Házasságot kötött Szilberstein Annával, mely házasságból Lajos, Manó, Géza Győző és Regina gyermekei származtak. 247/5B. Lengyel Lőrincné 1. Silberstern Anna. 247/5B. Lengyel Pál (Szeged, 1786. dec. 9.—Szeged, 1868. nov. 4.) atyja Pál nagykátai származású volt,anyja Abczi Apollónia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a kegyesrendieknél, majd feltehetően a pesti egyetemen tanult jogot. Utána joggyakorlatot folytatott és letette az ügyvédi vizsgát. 1820-ban nótáriusként emlí­tik. 1834-ben már tanácsnok és ügyvéd Szege­den. 1838 körül tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak és 1840-ben annak választmányi tagja. Ugyanezen évben a Hangász Egyletnek is választmányi tagja. 1847-ben polgármester, 1859-ben az újonnan alakított Belvárosi Kaszi­nónak is tagja. Rokona volt Klapka György­nek, aki 1868. márc. 1-én nála szállt meg Sze­geden. A Szeged Csongrádi Takarékpénztár részvényese. 1848-ban a követi utasításokat kimunkáló választmány elnöke. 1849-ben fel­ajánlja fizetését a haza oltárára. A hadiválaszt­mánynak tagja, 1839—1840-ben országgyű­lési követ. Résztvesz a BTK javaslatának ki­dolgozásában. Városi tanácsnok, mely hiva­talt 1851-től 1855-ig viseli. Van adat arra, hogy 1816. július 1-én már fiskálisként szere­pel. 1853-ban tanbizottmányi elnök. Szegeden 1815 körül Szilber (Bérezi) Jozefát vette fele­ségül, kitől Julianna Jozefa, József Sándor, Ludovika gyermekei származtak. A felsővárosi temetőbe temették. 12, 26, 28, 31, 55, 88, 143. Leöwey Klára (Máramarossziget, 1821. márc. 25.— Bp., 1897. ápr. 8.) atyja József beregi földbirtokos és táblabíró, anyja Szathmáry Eszter. Iskolái elvégzése után tanítónőképzőt végzett. Az 1843—44-es országgyű­lés alatt Pozsonyban tartózkodott. 1846—49-ig tanítónő volt Teleky Blanka intézetében Pesten. 1849-ben Debre­cenben ápolónő a sebesült honvédek mellett; majd Nagy­váradon és Szegeden. 1850-ben Világos után a honvédek segítője. 1851-ben elfogják és a Neugebaidében fogságba vetik. 1853-ban elítélik lázítás miatt 5 évi várfogságra, amely Kufsteinben volt letöltendő. 1856-ban szabadult. 1863-tól a Teleki családnál nevelőnő (26 évig). 1836-tól a Máramarosszigeti Művelődési Társaság lelkes tagja. 1856-ban nevelőintézetet alapít Máramarosszigeten. 1861-ben Pestre jön, majd Párisba megy De Gerandóék- hoz. Pedagógus, író, Hajadon maradt. 60. Leszich Ede (Szarvas, 1834. okt. 24.—Eper­jes, 1878. márc. 29.) családi neve Lesszhich, vagy Lessich írású is volt. Közelebbi adataink róla nincsenek. Annyit tudunk, hogy 1863-ban a békéscsabai ágostai hitvallású evangélikus egyház segédlelkésze. 1864-től 1876-ig a sze­gedi egyházközség lelkésze és 1874-ben a Sze­ged-Belvárosi Kaszinó könyvtárosa. 1876-ban eperjesi tanítóképző intézeti tanár. 1875-től evangélikus hitoktató, a Szegedi Állami Főreál­tanodában. 269. Lévay Ferenc (Pilis, 1848. ápr. 25.—Bp., 1895. máj. 2.) atyja járói és derzenyei Ferenc korán elhalt, anyja Márkus Terézia. Iskoláit Kecskeméten végezte és az ottani Jogakadé­mián hallgatott jogot. 1871. májustól a Sza­badelvű Kör egyik titkára. Ekkor már Szege­den van és miután 1874-ben tanári oklevelet nyert, főreáliskolai rendes tanár. Már 1870-től a Szegedi Híradó főmunkatársa. 1874-ben a Szegedi Közlöny szerkesztője. 1879-ben ház- tulajdonos volt Szegeden és háza az árvizet is átvészelte. 1873. dec. 3-án ünnepi beszédet mondott a király 25. éves uralkodási évfordu­lója alkalmából. 1876-ban Emléklapok c. ki­advány szerkesztője. 1884—1890-ig Csongrád m., kir. tanfelügyelő, miniszteri osztálytaná­csos a Kultuszminisztériumban. Szegeden 1872. aug. 19-én kötött házasságot Korda Sa­roltával. Ebből a házasságból születtek Sára, Sarolta, Margit leányai. 146. Lévay Ferenc (Szeged, 1881. máj. 12.—Sze­ged, 1947. ápr. 18.) atyja Béla Endre városi hivatalnok, anyja Rozsnyai Ida volt. Középis­koláit Szegeden a piarista gimnáziumban vé­gezte, majd jogot tanult Kecskeméten az Aka­démián és tanulmányait Kolozsváron és a pesti egyetemen fejezte be. 1904-ben a kolozsvári egyetem avatta jogi doktorrá. Ekkor joggya­korlatra ment, amelyet nagyobb részt mint ügyvédjelölt Szegeden Kószó István, Csonka Nándor és Tary József ügyvédeknél töltött el. 1908. okt. 24-én szerzett ügyvédi oklevelet. Ennek alapján a Szegedi Ügyvédi Kamaránál Szeged székhellyel kérte bejegyzését. Irodáját Bárka u. 17. sz. alatt nyitotta meg, majd ké­sőbb áttette Széchenyi tér 9. sz. alá. Az I. vi­lágháborúban résztvett mint hadapród, majd zászlós, később hadnagy lett, szakasz- és szá­zadparancsnok. Megsebesült, 1916-ban orosz 175

Next

/
Oldalképek
Tartalom