Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
L
LECHNER LEITNER kötött először Farkas Rozáliával, majd Lovászi Amáliával. Az első házasságából származott György és Béla fia. 66, 88. Lechner Alajos 1. helyesen: Lechner Lajos. 159—161. Lcchner Lajos (Buda, 1833. febr. 8.—Budapest, 1 897. nov. 18.) atyja József mérnök, anyja Kugler Amália. Középiskoláit a Budai Egyetemi Gimnáziumban, majd pedig a pesti kegyesrendi gimnáziumban végezte. Utána mérnöki tanfolyamra ment. 1849 tavaszán honvéd az 52-es zászlóaljban Görgey hadtesténél egészen Világosig. Világos után banktisztviselő, majd 1854-ben műegyetemi hallgató lesz a József Műegyetemen s egyetemi tanulmányait befejezve a Budai Építészeti Igazgatósághoz kerül. 1865-ben a Tiszaszabályozási Társulatnál találjuk és 1870-ben európai tanulmányútra megy. Ez időben tervpályázatot nyer. 1879. dec. 28-án benyújtja Szeged rekonstrukciós tervét. 1883-ban a Királyi Biztosság műszaki osztályfőnöke. Miniszteri osztálytanácsos. Szeged város díszpolgára. A miniszteri kirendeltség vezetője Szegeden. A Budapesti Középítkezési Igazgatóság igazgatója. 1886-ban és 1887-ben Szegedre látogat. Itt van 1886. okt. 2-án a színház újbóli megnyitásán. Tervezője a szegedi közvíz-vezetéknek. Megjelenik a Tisza Szálló átadásán. Szegeden 1880-ban teret neveznek el róla. A Lechner téren emlékkő őrzi nevét. A Somogyi Könyvtárnak könyveket adományoz. Arról nincsen tudomásunk, hogy házasságot kötött-e és voltak-e gyermekei. De valószínű, hogy Paula az ő leánya volt, aki később Debre Miklósné lett. 159, 160, 161. Léderer Lipót. 1851 nyarán német színtársulat igazgatója Szegeden. Előadásai a városháza színháztermében folynak le. Társulatában szereplő Theresa Lederer színházi festőnő, talán a leánya. Valószínűleg 1858-ig szerepelt Szegeden. 76. Leffter Bazil (Balázs) (Szeged, 1817.—Szeged, 1879 előtt)A család nevét hol egy, hol két „f”-fel írta. Szülei Mihály kereskedő és neje Arszenovits Perszida. Iskoláit Szegeden, a középiskolát a kegyesrendiek gimnáziumában végezte 1828-tól 1836-ig, majd a pesti egyetem jogi karára iratkozott be és ott abszolutóriumot szerezve, joggyakorlatra ment. Ügyvédi vizsgát tett Budapesten 1840. nov. 20-án. Szegeden telepedett meg és 1845-ben vállalja az önkéntes adózást. 1849-ben eladásra hirdeti új lakásberendezését. 1852-ben álladalmi ügyész és ugyanezen év dec. 22-én igazolást kér a tanácsnál a forradalom alatti magatartásáról. Belvárosban háza állt, amely az árvizet is átvészelte. Ez a Szerb templom mellett épült. A város bevett polgára volt. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Családi állapotáról nincsenek adataink. 41, 88. Leffter Mihály (Szeged, 1809. szept. 12.— 1872 után) atyja Mihály vágóportéka kereskedő, anyja Arszenovits Perszida. Iskoláit feltehetően Szegeden, középiskolát valószínűleg a piarista gimnáziumban végzett, majd a pozsonyi jogakadémián hallgat jogot és a pesti egyetemen szerez abszolutóriumot. 1832. június 25-én ügyvédi vizsgát tesz és diplomáját Szegeden hirdetteti ki. 1848-ban a Nemzetiségi Összeírási Bizottság tagja, városi tanácsnok, majd elmenekül Szegedről. Képviselője volt a Szeged Csongrádi Takarékpénztárnak és neve a ma is álló intézet (OTP) Takaréktár utcai kapualjában az emléktáblán szerepel. 1849-ben hadbíró és császári tanácsnok. A városnak a német csapatok által történt megszállása után tér vissza Szegedre. A kaszinó újjáalakítása után, 1859-ben annak tagja lesz és elnöke. 1850 körül Csongrád-csanádi járásbírósági bíró. 1851-ben rögtönítélő bírósági ülnök. 1867-ben társadalmilag szerepel, majd városi képviselő a Palánkban. 1850-ben ő adja el Magyar Antal atyjának csornai 153 lánc földjét. Anyja révén rokonságóan áll a Dósits családdal. Szegeden kötött házasságot Csavrgov Ani- nával, gyermektelen marad. Nővére leányát fogadta gyermekévé. 20, 26, 28, 31, 69, 73, 86, 87, 88, 110, 268. Leffter Tamás (Szeged, 1818.—?) atyja Mihály kereskedő, anyja Arszenovits Perszida. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte, majd a budapesti egyetem joghallgatója lett és 1840- ben tett ügyvédi vizsgát Pesten. Diplomáját Szegeden hirdetteti ki és 1840-től Szegeden gyakorló ügyvéd. 1843-ban beveszik a város polgárai közé. 1853-ban engedélyt kér ügyvédi gyakorlatának folytatására. 4L Leinzinger Gyula (Chrudin, 1869.—Szeged, 1938. jún. 2.) atyja Ede, anyja Fuksz Róza. Nem ismeretes, hogy iskoláit hol végezte és hol szerzett gyógyszerészi képesítést. Mindössze annyit tudunk, hogy 1896-ban már Szegeden született László fia. Széchenyi-tér 7. sz. alatt lakott. Megvásárolta Hibay György doktortól annak gyógyszertárát és azt „A Szentháromsághoz” címen üzemeltette. A gyógyszertár reáljogú. 1929-ben a Gyógyszerész Testület elnöke volt. Törvényhatósági bizottsági tag. 1914-ben épült fel a Takaréktár u. és Elorváth Mihály utca sarkán álló, ún. „vasalóház” és annak elkészülte után gyógyszertárát ide tette át Takaréktár u. 8. sz. alá. Talán Székesfehérváron 1895. körül kötött házasságot Schmidt Rózával, mely házasságból László, Mária Ilona és Pál gyermekei származtak. A Szeged Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 278. Leitner Vilmos (Budapest, 1872. aug. 29.— Szeged, 1940. ápr. 3.) atyja Miksa kisiparos volt, anyja Fige Hermina. Iskoláit Budapesten végezte és ezt követően a budapesti tudomány-, egyetem orvosi karára kérte fölvételét. Egyetemi évei után, 1895-ben az orvostudományok doktorává avatták. Vizsgáit jeles eredménnyel tette le. 1895—1901-ig a Budapesti Szemészeti 173
