Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
B
BAJUSZ BALÁZS les körű tervező és kivitelező munkákba fogott. Elvégezte a város nivellálását, elkészítette a városrendezés számos térképét. Itt megtelepedve házasságra lépett Pillich Máriával, kitől Emília, Kornélia, József, Mária Terézia, Irén és újból József gyermekei származtak. 1861-ben kibukik a választáson és elhagyva Szegedet Fiúméba költözik. Hamarosan visz- szatér azonban, mert 1864-ben készíti el az alsóvárosi templom átépítésére vonatkozó tervét, melyet Szegeden jelentet meg. Ettől kezdve rendszeresen közöl a szegedi sajtóban cikkeket, terveket, hozzászólásokat és vált ki ezekkel hírlapi vitát. 1872-ben újból megválasztják városi főmérnökké. Szeged-Belvárosban háza állt, amely a nagy árvizet is átvészelte. Fiumei kereskedő József fia. Kilencven évesen hunyt el. 89. Bajusz József gazdálkodó. 1858-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinó új tagja. Mindezt csak Czímer előadása nyomán lehetett megállapítani. 89. Bakay Nándor (Újszeged, 1833. okt. 15.— Szeged, 1902. jan. 23.) kötélgyártó. János kötélgyártó, városbíró és Varga Terézia fia. Népiskoláit Újszegeden, középiskoláit a szegedi piarista főgimnáziumban végezte. Szakmát atyja műhelyében tanult. A szabadságharc idején otthonról megszökve beállt honvédnek. Megsebesült. Hazatérve folytatta tanulmányait és atyja műhelyében 1851-ben szabadult fel. Mint segéd hat évi külföldi vándorútra indult. Szegeden 1859-ben remekel, s atyja műhelyében dolgozik tovább, amelyet annak halála után átvesz. Ugyanekkor —- 1863-ban — nyílt árusítású üzletet is nyit. Közben házasságot köt Viszkidenszky Etelkával Zsombolyán 1863. júl. 25-én és üzletének vezetését nejére bízza. Bekapcsolódik Szeged köz- és társadalmi életébe, szóval és írásban küzd az iparosság érdekeiért. Iparos legényegyletet szervez. Üzemét európai szintre fejleszti és készítményei bejárják a világot. Több szegedi hírlap alapítója és állandó külső munkatársa. A Szegedi Országos Ipari Kiállítás szervezője és kiállítója. Országgyűlési képviselő. Részt vesz Szeged város árvíz utáni rekonstrukciós munkálataiban. A szegedi régi Takács utca ma nevét viseli. Élete vége felé, miután az 1879-es árvíz vállalatait tönkre tette, elszegényedik és a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara szine- kurás állásában tengeti napjait, névlegesen másodtitkárként. Második neje Mezey Margit, a harmadik Bárány Adrienne. Gyermekei: Emma, Dezső, Nándor. Kossuth Lajossal folytatott levelezése a szegedi Somogyi Könyv- zát birtokában van. 101. Bakonyi Károly (Pardubice, 1839. jún. 29.— Szeged, 1910. okt. 13.) szigetszentmiklósi. Altábornagy. Katonai pályára szánták és a klosterneuburgi katonai intézetben nevelkedett. Innen került 1856-ban mint tizedes a cs. és k. 6. gyalogezredhez. 1859-ben részt vesz az olasz—francia hadműveletekben és hadnaggyá lép elő. 1864-ben részese a dán, schleswigholsteini hadjáratnak, majd végig- küzdi 1866-ban a porosz háborút, melynek során főhadnagyi rangra emelik. Königgrätz- nál fogságba esik. 1869-ben áthelyezik a m. k. honvédséghez, ahol 1871-ben százados, 1879-ben őrnagy és 1884-ben alezredesi rangfokozatot ér el. Közben 1873-ban a m. k. Honvédelmi Minisztérium beosztottja. A Lu- dovika Akadémiának hosszabb időn át tanára a hadseregszervezéstani tanszéken. Először Nagyváradon a 4. honvéd gyalogezrednél, majd Szegeden a 46. gyalogezrednél szolgál, mely utóbbinak parancsnoka. Itt éri 1894-ben a vezérőrnagyi kinevezés. 1896-ban nyugalomba vonul. 1888-ban nemesi rangra emelik és engedélyezik praedikátum használatát. Katonai szakíró. 1871-ben köt házasságot revis- nyei Reviczky Szerénával, kitől Károly fia és Róza, Szeréna, Vilma leányai származnak. Szép síremléke a Szeged-Belvárosi temetőben áll. 188. Balassa József (Hódmezővásárhely, 1884. okt. 10.—Budapest, 1940. máj. 9.) újságíró. 1900-ig Grünbaum. Grünbaum Ignác és Geiger Anna fia. Iskoláit szülőhelyén, egyetemet Budapesten végezte. Jogot hallgatott. 1902- ben Szegeden telepedett le és újságíróként tevékenykedett. 1907-ben a „Szeged és Vidéke”, és a „Szegedi Estilap” szerkesztője. 1913-tól Budapesten él és a Pesti Napló munkatársa. A „Világ”-nak is dolgozik. 1914—18. években katonai szolgálatot teljesít az 5. honvéd gyalogezredben és hadnagyként szerel le. Az ösz- szeomlás után a „Világ” és a „Magyar Hírlap” közgazdasági rovatának munkatársa, 1923— 1924 években a „Tőzsdei Hírlap” szerkesztője s 1927-ben a „Nemzeti Újság”-nak dolgozik. Tárca-regényíró. Műfordító. Az első „könyvhét” szervezője. Barátai „kis Balassa”-ként emlegették. Neje Milkó Erzsébet, kivel Szegeden 1910-ben kötött házasságot, de 1919-ben elváltak. 220. Balázs Mihály. Talán azonos Balás Barna Mihállyal. 1867-ben nyugalmazott jószágfelügyelő. Kiskundorozsmán lakik. 1865-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó választmányi póttagja. Feltehetően azonos az 1867. évi városi képviselővel és tanácsnok-jelölttel. 1850—1879 közötti időszakban több publikációja jelent meg a szegedi lapokban. 1879-ben dolgozata jelent meg a szegedi árvízről. Neje Hegedűs Aloysia, kitől Irma és Elemér József gyermekei születtek. 110. Balázs Sándor (Szeged, 1887. aug. 10.— Szeged, 1952. júl. 31.) főügyészhelyettes. Sán16
