Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KORPASSY KOSSUTH rül nevét Koronváryra változtatta. Eddigi eredeti családi neve Schmidt volt. Szegeden kötött házasságot 1906. dec. 8-án Lányi Anna Margit Gizellával, amely házasságból Klára és Kálmán gyermekei születtek. Hosszú életet élt. 248/20. Korpássy (Korpási) Elemér (Szeged, 1885. dec. 26.—Szeged, 1948. szept. 28.) iskoláit Szegeden, középiskolát a kegyesrendiek gimnáziumában végezte és 1904-ben tett itt érettségi vizsgálatot. Ezt követően a budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott. Abszolutóriumának elnyerése után joggyakorlatra ment és kir. törvényszéki joggyakornok lett Szegeden. 1911—1912-ig ugyanitt jegyző, majd titkár. 1922-ben otthagyta az igazságügyi pályát és Szeged városánál helyezkedett el árvaszéki ülnökként. 1924—1926-ig a városi árvaszék ülnöke. 1929-ben árvaszéki elnökhelyettes és az maradt haláláig. Szegeden Szt. György u. 4—6. sz. alatt lakott, de korábban Zárda u. 8. sz. alatt volt lakása. Színészi tehetsége volt. Baráti körében „Gólya” csúfneve volt használatos. Pankotai Jolánt vette feleségül, nem ismert, hogy házasságából gyermek származott volna. 224, 241, 272, 278. Korpássy Gyula Kálmán (Szeged, 1876. aug. 28.—Budapest, 1933.—?) nemesi származású volt. Atyja Menyhért ítélőbíró, anyja Ja- kobcsics Ilona. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte, gimnáziumot 1886-tól a kegyesrendieknél. Utána jogot hallgatott és ezt követően — megszerezve a jogi doktorátust — bírói pályára lépett. 1902-ben a Szegedi Járásbíróság joggyakornoka. 1903-ban szabadkai törvényszéki jegyző, aljegyző. 1905-ben a Bács-topolyai Járásbíróság albírája. 1908-tól a Szegedi ítélőtáblára berendelt tanácsjegyző. 1909-től szegedi járásbíró. 1910-től szegedi törvényszéki bíró és a polgári Jubileumi Kereszt tulajdonosa. 1917-től a Szegedi Kir. ítélőtábla elnöki titkára. 1929-ben szegedi kir. ítélőtáblái bíró. 1932-től kir. kúriai bíró, III. fizetési csoport címmel és jelleggel. Öngyilkossággal vetett véget életének. Felesége Reök Margit Ida Cecília Malvina Erzsébet volt. A vele kötött házasságából Béla Gyula és Elemér gyermekei származtak. 278. Korponay János (1880?) közelebbi adatai egyelőre nem ismeretesek. Feltehetően 1890 és 1898 között járt gimnáziumba, nem Szegeden. Azután egyetemre ment, feltehetően Kolozsvárra 1899 és 1903 közötti időben és itt végbizonyítványt szerezve 1903-ban a zombori járásbíróság joggyakornokaként igazságügyi szolgálatba lépett. 1908-ban a Polgári Jubileumi Kereszt tulajdonosa lesz. 1909. dec. I3-án Budapesten tesz bírói vizsgát és szerez oklevelet. 1909—1914-ig az Apatini Járásbíróságon bírósági jegyző. 1915-ben Fehértemplomban járásbírósági albíró. 1917-ben a fehértemplomi törvényszék bírája, és az is marad 1918-ig. Ekkor megtagadja a hűségeskü letéte- ét, amiért kiutasítják. Magyarországra jön, az ország javára optál és a magyar bírósági szervezetben nyer elhelyezkedést. 1926-ban már nyugalmazott járásbíró. Ekkor a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kéri az ügyvédi lajstromba való felvételét, Szeged székhellyel. Azonban viszonylag rövid ideig gyakorol, mert 1932- ben az ügyvédi gyakorlat folytatásáról lemond és ennek folytán a kamarai lajstromból törlik. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 278. Kossuth Lajos (Monok, 1802. szept. 19.—Torinó, 1894. márc. 20.) atyja László monoki gyakorló ügyvéd udvardi és kossuthfalvi nemes. Anyja tyrlingi Weber Karolina Sarolta. Iskoláit Sátoraljaújhelyen végezte a piarista gimnáziumban, majd Eperjesen és 1819-től joghallgató Sárospatakon. 1824-től patvarista, jurátus és 1824-ben Pesten ügyvédi vizsgát tesz. Ugyanakkor Sátoraljaújhelyen jegyezteti be magát gyakorló ügyvédként. Itt marad 1836-ig és időközben mint Vécsey Miklós országgyűlési követ ablegátus absentiusa a pozsonyi országgyűlést látogatta. A pesti kaszinónak tagja lett. Pesti ügyvédi gyakorlatának ideje alatt 1837. máj. 5-én letartóztatják és eljárás indul ellene, amelynek során 22 havi vizsgálati fogságot szenved, majd 4 évi börtönre ítélik. 1840-ben amnesztiával szabadul. 1847. okt. 18-án Pest megye választja országgyűlési követévé. 1848 márciusában pedig az első független magyar kormány pénzügyminisztere lesz. 1848. okt. 8-tól az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke. Szervezése mellett indul meg 1848-ban a magyar szabadságharc, amelynek során 1849. ápr. 14-én mint az ország kormányzója kimondatja a Habsburg-ház trónfosztását Debrecenben. 1849. aug. 11-én Aradon lemond megbizatásáról és elhagyja az országot. Emigrációja ideje alatt beutazza Európát és Amerikát és mindenütt agitál a magyar ügy mellett. Olaszországban légió szervezését szorgalmazza abban a reményben, hogy bevonulhat magyarországra és visszaállíthatja a korábbi rendet. Ez a törekvése azonban meghiúsul. Hazánkban szinte mindenütt, de külföldön is több helyen szobrot emeltek neki, sőt Amerikában több helyen helység vette fel a nevét. Az Ügyvédi Kamarákban több helyen és így Szegeden is, életnagyságú olajfestménye díszítette a tanácstermet. A szegedi Klauzál-téren Róna József által alkotott szobra áll ama ház előtt, ahonnan beszédet intézett a város népéhez. Szeged város díszpolgárává választotta 1848-ban. Szegeden utca, majd sugárút viseli nevét. Szegedi levelezésének egy részét a Somogyi Könyvtár őrzi. Többször járt Szegeden és ilyenkor Bauernfeind Ferdinánd gyógyszerész vendége volt. A szegedi Viktor Hugó u. ama házán, amelynek a helyén Bauernfeind Ferdinánd háza állt, emléktábla őrzi elmondott beszédének első mondatát. Utoljára az 1849-es országgyűlésnek Debrecen után Szegedre menekülésekor tartózkodott Szegeden. Innen ment Aradra. Szegeden tárgyalt a román Balcescu-val egy román—magyar meg159
