Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KOSUTANY KOVÁCS egyezés érdekében, amelynek emlékét tábla őrzi a szegedi Széchenyi-téri volt Zsótér-féle ház falán. Pesten 1841. január 9-én Meszlényi Teréziával kötött házasságot, amely házasságból Ferenc, Lajos, Ákos, Lajos Tódor, és Vilma gyermekei származtak. 14, 40, 41, 41, 42, 52, 52, 53, 63, 69, 69, 69, 69, 70, 70, 70, 70, 71, 72, 74, 74, 76, 93, 93, 97, 101, 104, 123, 135, 135, 138, 168, 169, 170, 194, 194, 194, 194, 194, 203, 212, 220, 221, 240, 240, 247/6, 249/46, 251/94, 256/245— 246, 296/46. Kosutány Ignác (Mátészalka, 1851. júl. 6.— Szeged, 1940. jan. 29.) középiskoláit, gimnáziumot Szatmáron végezte, majd egyetemre ment Budapesten és ott szerzett jogi és politikai doktorátust. 1893-ban a pécsi középkereskedelmi iskola tanáraként találjuk, majd ugyanott a püspöki líceum jogtanára és képesített egyetemi magántanár jogtörténelemből és egyházjogból. 1898-ban a pozsonyi jogakadémia nyilvános rendes tanára és ez időben a pozsonyi Toldi Kör főjegyzője. 1900-tól a jogakadémia államtudományi vizsgabizottságának elnöke. 1902-től kezdődően a Ferenc József Tudományegyetem egyházjogf nyilvános rendes tanára Kolozsvárott. Az Államtudományi Vizsgabizottság másodelnöke. 1907-től az erdélyi Kárpát Egyesület alelnöke. 1914- ben jogi kari dékán. Trianon után megtagadja a hűségeskü letételét Romániában és átjön Magyarországra és az ország javára optálva, a Ferenc József Tudományegyetemnek Magyarországra költözése során először Budapesten, majd 1922-től kezdődően Szegeden az egyetemnek nyilvános rendes tanára, egyház- jogász. Szeged Vár u. 4. sz. alatti lakos. 1929- ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1927- ben nyugdíjazzák. Felsőbükki Fejér Kornéliával kötött házasságot. Hogy e házasságból gyermek származott-e, nem ismeretes. Atyja János uradalmi tiszt volt anyja Józsa Petronella. 278. Kúszó István (Szeged-Zákányszék, 1861. dec. 17.—Szeged, 1932. jún. 7.) atyja földbirtokos Ferenc, anyja Király Erzsébet. Iskoláit Szegeden végezte a piarista gimnáziumban és középiskolai tanulmányai befejezése után a bp. tudományegyetemen hallgatott jogot. Végbizonyítványa elnyerése után (1886) joggyakorlatra ment Szegeden, majd Budapesten és annak befejezésével ügyvédi oklevelet szerzett. Szegeden telepedett meg és Zárda u. 10. sz. alatt lakott. Mint szegedi ügyvéd 1917-ben országgyűlési képviselővé választják a szegedi Il-es kerületben. 1888—1917-ig a szegedi 48-as és Függetlenségi Párt elnöke. 1919-ben a Szegeden alakult ABC elnöke. 1920-ban a II. kerület képviselője a nemzetgyűlésnek. 1921-ben államtitkár és 1923-ban igazságügyminiszter. 1924- ben belügyminiszteri politikai államtitkár. 1929. jún. 20-án kinevezik szegedi közjegyzővé, és irodáját Fodor u. 2/B szám alatt nyitja meg. A Rókusi Népkör elnöke. A Szeged Belvárosi Függetlenségi Kör elnöke, és elnöke a Szegedi Torna Egyletnek. A Szegedi Napló külső munkatársa, törvényhatósági bizottsági tag. Fiatal korában Tömörkény Istvánnak lakótársa. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd alelnöke. Szegeden 1896 körül köt házasságot Szabó Etelkával, amely házasságból Klára Margit Lujza, György, és Etelka gyermekei származnak. 167, 174, 222, 222, 226, 259/321, 270, 272, 278. Kúszó Istvánná Lásd Szabó Etelka 174. Kotányi Hermann (? Szeged, 1859.—?) iskoláit feltehetően Szegeden végezte és a kereskedői pályát választotta hivatásának. Atyja Kojetáner Mordeháj, 1845-ben nevét Kotá- nyi-ra változtatta és ekként ő maga is 1845-ig a Kojetáner nevet használta. 1850-től a szegedi Zsidó Hitközség választmányi tagja. 1859-ben bizalmi férfi és póttag, a hitközségben. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 90. Kotucs József (Szeged, 1840.?—?) iskoláit feltehetően Szegeden végezte és ipari pályára menve a korcsmárosság mellett döntött. 1848- ban Szegeden korcsmáros Szt. Háromság u. valamelyik épületében. 1866—1869-ig a Gróf család gyermekeinek, így dr. Gróf Árpádnak is keresztszülei voltak. A Szeged Alsóvárosi Társalkodási Egyletnek székhelye az ő helyiségében volt. Árvay Rozáliát vette feleségül (1869?). Hogy házasságából gyermek szárma- zott-e, nem ismeretes. 78. Kovács Albert (Ungvár, 1825. jan. 17.—• Szeged, 1894. máj. 1.) gimnáziumi tanulmányait feltehetően Ungvárott végezte, majd pedig a budapesi egyetemen szerezhetett 1848- ban gyógyszerészi oklevelet, miután az ehhez szükséges gyakorlati időt valamelyik gyógyszertárban leszolgálta. Már 1840-ben gyógyszerészi pályára lépett és 1846-ban kezdte meg stúdiumát a pesti egyetemen, ahol egyben az ifjúsági mozgalmakban is résztvett. Áz Ifjúsági Forradalmi Bizottságnak tagja volt. Résztvett a nemzetőrségi mozgalmakban, majd beállt honvédnek és Komáromban alhadnagy lett, végül 1849-ben Klapka alatt tűzérfőhad- nagy és a dunántúli csapatoknál törzs gyógyszerész őrnagy. Honvédségnél tábori gyógyszerész volt. Világos után Komáromban kapitulál. 1852-től kezdve bérli a Götz örökösöktől a Götz-féle gyógyszertárt. 1853-tól a Szegedi Közkórház és a rabok gyógyszerellátója. 1860-ban belép a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagjai közé. 1868-ban a Csongrád megyei Tanító Egyesület tb. tagja. A Szegedi Iskolaszéki Egylet elnöke. Baráti körben „Kovács papus” — „Kovács apus” — „Kovács tatus” jelzőkkel illették. 1874-ben alapítja az ún. Kígyó 160
