Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

B

BACHNER

BAINVILLE

az akkori igazságügyminiszterrel. 1850-ben a fáma szerint Rózsa Sándor ama tervéről, hogy a Szegedre látogatóba készülő császárt fogjul ejteni készül, ő tájékoztatta volna az uralkodót. Cseh Eduárd báró idején 1848/49-ben Erdély polgári császári biztosa volt, Tonelli Sándor tanulmányt szentelt személyének. Róla nevezett a „Bach-korszak”. Nőtlenül, birtokán hal meg. Schloss Schönberg-ben.

249/45, 252/122.

Bachner Antal (? 1870. ?—?). a cs. és k. train-alakulat 2. ezredében 1902. nov. elsején főhadnaggyá lép elő. Ekkor tulajdonosa a katonaijubileumi bronz emlékéremnek, majd az újabb katonai jubileumi keresztnek. Ugyanezen alakulatnál szolgál még 1909-ben Budapesten, 1911-ben a 7. train divisionál Temesváron. 1920-ban a Szegeden megalakuló nemzeti hadsereg vonatosztagának Szegeden visz- szamaradt — egyelőre csak — keretének parancsnoka, négy tiszt és 25 legénységi állományú egyén felett. Később átkerül a m. kir. honvédségbe, ahol ezredesi rangot ér el. 1927- ben már nyugállományban van. Feltehetően élete hátra levő részét Szegeden élte le, ahol négy gyermeke közül az egyik — Frigyes — a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak volt tisztviselője. 273.

Back Bernát Ottó (Szeged, 1871. nov. 5.— Gyón, 1953. jan. 7.) begavári. Malomszakember. Ernő malomtulajdonos és Khuner Zsófia fia. Iskolái elvégzése után malomszakmát tanul — úgy látszik — Beck Hermannál Győrött, ki nagybátyja lehetett. Valószínűleg nagyatyja alapította Bécsben a „Back B.(-ernát) és Fiai” céget, amely 1868-ban megvásárolta Szegeden a vasúti híd szegedi hídfője tövében a Jordan által épített kis kapacitású malmot, melyet világszínvonalra felfejlesztettek. Ebbe a malomüzembe jött Győrből Back Bernát, aki az üzemet és a vele kapcsolatos vállalkozásokat továbbra is az eredeti cégjelzés alatt vezette tovább. Atyjával egy időben, aki a Nyitrán alapított malomvállalkozás vezetője volt, 1888-ban nemesi rangra emelték előnév használati joggal. 1898. okt. 25-én Szegeden kötött házasságot buziási Eisenstädter Erzsébettel, mely házasságból két fiú és két leány- gyermek származott. Élénken részt vett Szeged köz- és társadalmi életében. Az első világháborúban mint tüzér teljesített katonai és ennek keretében húsz havi frontszolgálatot, s tartalékos hadnagyként szerelt le. Az összeomlás után az ellenforradalom oldalára áll és annak, valamint a nemzeti hadseregnek is egyik szervezője lesz. Holland konzul Szegeden. 1904-ben a városi közjóléti bizottság tagja. Számos egylet, egyesület és vállalat, illetve társulat tagja, illetve elnöke. Még 1896- ban megvásárolja a végül „Viktória” néven

ismert leégett malmot és annak telepét, de azt nem helyezi üzembe. Szeged város választott felsőházi pót-, majd rendes tagja. 1924- ben kormányfőtanácsos lesz. 1944-ben malmát bombatámadás pusztítja el, elhagyja Szegedet és idegenben hal meg. Fiatal férfikorban váratlanul elhalt Ottó fia emlékére Mórahal- mán — ma is álló — kápolnát emeltetett. Neves műgyűjtő volt. 220, 222, 224, 273.

Baczur Gazsi. Költött név. Szeretetre méltó, örökifjú, kórhely jurista diák, melynek figuráját Gaál József, a Peleskei Nótárius cím alatt Budán 1838-ban előadott komédiája népszerűsítette. 216.

Bagáry Kálmán (Oroszlámos, 1863. ?—Szeged, 1940. jún. 13.) koronghi. Gazdász. Pál uradalmi gazdatiszt és Kibling Emília fia. Iskolái elvégzése után a debreceni Gazdasági Akadémiára ment. 1902-ben a szegedi m. kir. Gazdasági Felügyelőség vezetője. 1911-ben Csanád, Csongrád, Bács-Bodrog megyei gazdasági felügyelő. 1912-ben Csongrád megye közgazdasági előadója. 1917-ben a Szegedi Közélelmezési Tanács tagja. 1925-ben kir. gazdasági főtanácsossá nevezik ki. 1929-ben vonul nyugalomba. 1932-ben a szegedi VI—IX. kerületi Adófelszólamlási Bizottság helyettes elnöke. Szegedi kir. törvényszéki gazdasági szakértő. Neje csikszentimrei Antalffy Borbála, kitől Klára és Márta leányai származtak. Hetvenhét évesen halt meg. 272, 273.

Bagáry László (Oroszlámos, 1866. ?—Szeged, 1939. márc. 29) koronghi. Pénzügyi főtanácsos. Pál gazdatiszt és Kibling Emília fia. Közgazdász. Az előbbinek fivére. 1899-ben Adácson találjuk. 1903-ban valkányi lakos. Kétszer nősült. Első neje Viszkidenszky Anna, kitől Mária és Margit nevű leányai származtak. Második házasságát Aigner Kornélia Rozália Antóniával köti, mely frigyből Ilona leánya és Pál fia születik. 1911-ben m. kir. pénzügyi fogalmazó a szegedi Kataszteri Helyszí- nelési Felügyelőségen. 1929-ben a szegedi Pénzügyigazgatóságon pénzügyi tanácsos.

1934-ben a pénzügyigazgatósági Földnyilvántartási Hivatalnál biztos. 1932—1937. években az adófelszólalmlási Bizottság elnökhelyettese. Szegedi kir. törvényszéki gazdasági szakértő. Nyugalmazott pénzügyi főtanácsosként hal meg hetvenkét évesen. 273.

Bainville József (Palermo, 1806. ?—Szeged, 1896. jan. 12.) építészmérnök. Francia nevű olasz családból származik. Előbb Fiúméban és Triesztben működött, majd Magyarországra jött és 1848-ban a magyar kormány szolgálatába állott. Amikor 1849-ben a forradalomban kompromittált városi mérnököt, Maróthy Mátyást félre kellett állítani, a város őt bízta meg a mérnöki teendők ellátásával. Hamarosan a város főmérnöke lett és Szeged érdekében szé15