Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KORDA KORONVÁRY nemességet a magyarcsékai előnév használati jogával. Nemességét Szegeden 1840-ben hirdette ki. Tulajdonát képezte a szegedi Kálvária utca kifelé menő, bal oldalán lévő első, I. emeletes sarokház, oroszlánon nyugvó erkéllyel. Táblabíró. A választott község tagja. Földbirtokos, háztulajdonos és a város legtekintélyesebb polgárainak egyike. A szabadelvűek vezére. 1848-ban belép a nemzetőrségbe és annak ezredese lesz. 1849-ben vállalja két vitéznek évi szolgálati díját. Az avató bizottmánynak elnöke, a hadíválasztmány tagja. Honvéd zászlóalj sorozó szegedi térparancsnok. Ezen utóbbi állásáról 1849. januárban lemond. 1849 tavaszán meglátogatja Kossuthot Debrecenben a nemzetőr bizottmány élén, de látogatása eredménytelen maradt. Gyűjtést rendez a katonaság fölszerelésére. Világos után a Neugebäudebe szállítják és ott fogva tartják. De később kibocsátott Haynau-féle kegyelem során ő is szabadul. A szegedi városi polgárőrségnek is alezredese volt. 1846-ban a megyei nemesség vezetője. Neves műgyűjtő. Szegeden az Oskola utcában is állott háza. A Szeged Belvárosi temetőben sírboltja volt, ahova a Kordák temetkeztek. A sírbolt ma is áll, rongált állapotban. Irodalmilag is tevékeny volt. Szegeden 1816. jún. 4-én kötött házasságot harsányi Vedres Rozáliával. Ebből a házasságból Rozália, András János, Terézia, Terézia, Mária Anna, István Imre, Ferenc Imre László, Priszka Emília és Rezső gyermekei származtak 12, 45. 56, 57, 64, 67, 68, 73, 74, 83, 85, 86, 86, 86, 86, 98, 151, 241/88, 259/321, 291. Korda Jánosné 1. Vedres Rozália 67, 68, 86. Korda Teréz (Szeged, 1821. febr. 14.—Szeged, 1876. máj. 28.) magyarcsékai nemes. Atyja János nemzetőr alezredes, anyja Vedres Rozália. Kitűnő nevelésben részesült részben otthon, részben szegedi nevelőintézetekben. 1848-ban a Damjanich zászlóalj zászlószentelésénél mint zászlóanya szerepelt. Alapító tagja volt a Katonai Betegápoló Egyesületnek. Halálát megelőzően képet készített róla az akkor Szegeden tartózkodó Lauscher fényképész. Az Oskola utcai háznak örököse lett. Szegeden 1845. nov. 8-án kötött házasságot Dáni Ferenc ügyvéddel. E házasságból Erzsébet és Sarolta gyermekei származtak. 66, 67, 86, 87, 173, 251/88. Korésiyi András (Nagykároly 1799.?—Szeged, 1858. szept. 30.) nem ismeretes, hogy az iskoláit hol végezte. Annyit tudunk, hogy nagyváradi illetőségű volt. Születési helye után fel lehet tételezni, hogy iskoláit Szegeden járta és itt szerzett tanítói oklevelet. 1828. márc. 29-ig a Szeged Felsővárosi Elemi Népiskolának és ezen időponttól kezdve a Szeged Belvárosi Népiskola tanítója, annak II. osztályában. 1843. ápr. 19-én a tantestület ülésén javasolja tanítói öreg és árva, valamint nyugdíjintézet létesítését. Az 1855-ös reform után az elemi iskola III. osztályának tanítója. 1858- ban lép be a Szeged-Belvárosi Kaszinóba tagként. Szeged belvárosban 1828. okt. 1-én köt házasságot Kreminger Franciska tanítónővel- mely házasságából Vince, János, Ince, Andor, Antal és Mária gyermekei származtak. Családi neve az anyakönyvekben „Korány”-ként szerepel. 59 évesen halt meg. 26. Kormányos Ágnes (szüleinek neve egyenlőre nem ismeretes és nem tudjuk sem születése, sem elhalálozása helyét. Ä források szerint jómódú szegedi szabómester neje volt. Házasságot kötött Joó István szabómesterrel, amely házasságból Ferenc fia született, ki a piaristáknál tanult Szegeden és később Münchenben festőművészetet tanult. 173. Kormos Béla (?—Budapest, 1901.?) szüleinek neve nem ismeretes, balatonyi előnevű nemes. Azt sem tudjuk, hogy iskoláit hol végezte. Feltehetően a budapesti Tudomány- egyetemet látogatta 1861-tő! 1865-ig, hallgatva annak jogi kari előadásait. 1865-ben a budapesti egyetemen szerez jogi doktorátust, majd joggyakorlatra megy és ügyvédi vizsgát tesz. 1868—1874-ig a Magyar Kir. Belügyminisztérium fogalmazója. 1871-ben Pest megye tb. ügyésze. 1869-től az alföldi betyárvilág felszámolására kiküldött budapesti, de Kecskeméten tárgyaló bíróság mellett vizsgálóbíró. 1869. jan. 11-étől belügyminiszteri titkár. 1880 után Versecen a Nyelvterjesztő Egyesület tagja. Számos periodika munkatársa. 1859-ben ő volt az első, aki okt. 6-a megünneplését megszervezte. 1869-től a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1874-től 80-ig nagyszentmiklósi közjegyző. 1881-től 1895-ig verseci. 1896-tól 1901-ig budapesti közjegyző. Kustélyon, Podgorá- nyon, Temesváron, Vajdaiakon vásárolt feleségével egyetemben birtokot. Neje Ágoston Róza volt kitől Mária Gizella Klementina leánya származott. Házasságát 1870 körül köthette. 149. Koronváry Kálmán (Szeged, 1872. szept. 24.—Szeged, 1919.) atyja Imre, kir. ügyész, anyja. Jelencsik Irén. Középiskoláit a szegedi piarista gimnáziumban végezte 1883—1884-ig, majd a Ludovika Akadémiára ment és ott szerzett képesítést. Iskolái befejezése után a hadsereg kötelékébe lépett. 1892-ben hadnagy, 1914-ben őrnagy az 5. honvéd gy.ezredben. 1914—1918-ig végigküzdötte a világháborút harctéri szolgálattal, fogsággal, sebesüléssel. 1918-ban kassai honvéd gyalogdandár parancsnoka. 1920-ban ezredes. 1924-ben magyar kir. honvéd tábornok és nyugdíjba vonul. Ekkor Szegeden, Jókai u. 7. sz. alatt lakott. 1842-ben előléptették vezérőrnaggyá. 1944 kö158
