Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KOPASZ KORDA V. Honvéd gyalogezredhez. 1914-ben ennek őrnagya. 1919-ben a Szegedi Vívó Egylet tagja és vívója. 1929-ben nyug. magyar kir. honvéd ezredes Szegeden. 1981-ben még özvegye és leánya Budapesten élt. Atyja Adolf gróf Nákó uradalom központi intézője volt, anyja kisdo- bai Dobay Vilma. Házasságot kötött, felesége neve egyenlőre nem ismert. E házasságból született leánya, Baba, aki később vitéz Felkay István felesége lett. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 278. Kopasz Antal (Szeged, 1887. jún. 13.— Röszke, 1939. febr. 14.) iskoláit feltehetően nem Szegeden végezte. 1912. jún. 29-én szentelték pappá. Ekkor Világoson cooperátor volt Arad megyében. 1913-ban Módoson, 1915- ben pedig kurátor volt ugyanott. 1919. febr. 15-én Szegeden találjuk. 1929-ben a Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. 1925. aug. 15-étől Röszkén plébános. 26 évig volt presbiter. Szüleinek neve nem ismeretes, 51 éves korában halt el. 278. Kopasz család (Régi szegedi, főleg Szegedfelsővárosi megtelepedésű család. 16, 164. Korber Ernő Károly (Tusnád, 1880.—Pest, 1936. szept.) nem ismeretes, hogy iskoláit hol végezte. Egyetemen a jogi karra iratkozott be, valószínűleg Budapesten és ott jogtudományi doktorátust szerzett. Ugyanakkor elvégezte a filozófiai kari tanulmányokat is és mennyiség- tan, természettan szakos tanári oklevelet is szerzett. Tanári működését 1903-ban kezdte Ungvárott, a róm. kát. főgimnáziumban, ahol helyettes tanárként működött. 1905-ben Újvidékre került most már rendes tanárnak, ugyancsak a róm. kát. főgimnáziumba. 1906- ban a Dévai Áll. Főgimnázium tanára, és itt marad 1910-ig. Innen Pancsovára kerül, majd 1915- ben petrozsényi tanár. Időközben, 1915- ben rövid ideig Debrecenben működött. Majd 1916- ban ismét Petrozsénybe került. 1916 második felében már községi kereskedelmi és főgimnáziumi óraadó tanár Szegeden. Átkerült az Állami Főgimnáziumba, tanári állásba. Innentől kezdve nevét már nemcsak Korber Ernőnek, hanem Károlynak is írja. 1917-ben mezőkövesdi róm. kát. főgimnázium tanára. Majd visszakerül petrozsényi állásába. De az év végén ismét Szegeden van. 1918-ban a mezőkövesdi róm. kát. főgimnázium tanára. 1918-ban jelzik a doktori rang elérését és ekkor Szegeden állami főgimnáziumi tanár. Egyben kereskedelmi iskolai ideiglenes óraadó tanár is. Szegeden 1922-ben a Szt. Mihály utca, 15. sz. alatti lakos 1926—1930-ig a Szegedi Radnóti Gimnázium tanára. Előzőleg 1927-ben, részben Jászberényben volt az állami József nádorról nevezett gimnázium tanára, majd pedig a szegedi Állami Klauzál Gábor Gimnázium tanára. 1931-ben a jászberényi gimnázium helyettes igazgatója. 1932-ben pedig Budapesten az Állami Fáy András Reálgimnázium tanára. 1935-ben a jászberényi reál- gimnázium tanára. Majd ismét visszakerül Budapestre. 1936-ban ismét Jászberényben találjuk, majd ismét Budapesten. Feltételezhetően egy és azon személyről van szó. Házasságot kötött Szöllősi Ilonával, aki tanítónő volt és e házasságból András és Ilona gyermekei származtak. Feleségétől később elvált és Budapesten élettárssal élt együtt. 278. Korda Benő (Benjamin) (Szeged, 1831. márc. 23.—Szeged, 1878. márc. 15.) magyarcsékai előnevű nemes. Atyja János nemzetőr alezredes, neje harsányi Vedres Rozália. Iskoláit Szegeden végezte és ezt követően 1848-ban belépett a Szeged-Belvárosi Kaszinóba. 1848- ban a 104-es honvéd zászlóalj hadnagya. 1849. ápr. 3-án kitünteti magát a Szt. tamási csatában. Egy ideig Szeged városánál hivatalno- koskodott. Egyébként atyja birtokán gazdálkodott. Halálakor Szeged város árvaszéki számvevőiéként szerepelt. Háromszor kötött házasságot. Első felesége Rengey (Aigner) Róza volt, akivel hosszú együttélés után 1859. febr. 5-én kötött házasságot. Feleségének elhalálozása után, másodszor Fridrich Róza lett a felesége 1862-ben. És harmadszor Tóth Rózát vette el 1864. június 20-án. Harmadik házasságából született Róza Sarolta és János Sándor gyermeke. 67, 71, 88, 173. Korda család Hajdú, Szabolcs, majd Szat- már megyében megtelepedett család, melynek egy része Szegedre származott. Református vallásúak. A család szegedi ágát Korda János alapította. 86, 173. Korda István (Gyula, 1825. május 30.— Szeged, 1885. márc. 7.) magyarcsékai előnevű nemes. Atyja János nemzetőr honvéd alezredes, anyja Vedres Rozália. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a kegyesrendiek gimnáziumában. Eredetileg gazdálkodással foglalkozott, később 1867. május 2-án megválasztották III. közigazgatási városi tanácsnokká. 1867. aug. 1-én mint városi tanácsnok, biztosa volt az asztalos céhnek. Halálakor kir. törvényszéki iroda igazgatóként szerepel az anyakönyvben. Salamon Lujzával kötött házasságot és ebből a házasságából származott Aranka és Sarolta leánya. 88, 173. Korda János (Hajdúdorog, 1788.?—Szeged, 1857. szept. 17.) kisbirtokos családból származott. Vagyontalanul érkezik Szegedre és itt megtelepszik 1816 körül. Hamarosan Vedres István főmérnöknek vedresházi uradalmában lesz kezelő uradalmi tiszt. Vagyona gyarapszik és lassan önálló vállalkozásokba kezd. 1839-ben megszerzi a magyarcsékai — Bihar megyei — uradalmat és ekkor, 1839. ápr. 4-én Bécsben kelt elhatározással szerez magyar 157
