Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
B
BABARCZY BACH bitói Emma és Mária nevű gyermekei származnak. Számos szegedi nyomdatermék kerül ki a keze alól. 1896-ban nehézségei támadnak és vállalatait eladja. Fiatalon a Szegedi Korcsolyázó Egylet oktatója volt. Üzeme Iskola u. 18., majd 21. sz. a. működött. 167. Babarczy Ágnes (Szeged, 1771. ?—?) nemes. Babarczy Ferenc városi tanácsnok és polgár- mester, valamint neje Subics (vagy Szurics) Jozefa leánya. Babarczy Imre helyhatósági tanácsos és később Csongrád megyei alispán nénje. Mint gazdag nemesi család leánya kitűnő nevelésben részesült, feltehetően magánúton. Szegeden köthetett házasságot 1787 körül szlavkoviczi nemes Klauzál Jánossal az Esterházy hercegről nevezett huszárezred későbbi ezredesével. E házasságból 1788-ban két ikerleányuk származót: Jozefa és Erzsébet, meg Ferenc fiuk, akik korán elhalhattak, mert a későbbi nemességre emeléskor, az adományozási okiratban nem szerepelnek. Majd további két leánygyermekük született Johanna és Krisztina. 1793. jűn. 13-án I. Ferenc király az akkori Antal főhercegről nevezett gyalogezred kapitányát, valamint a már eredetileg is nemesi származású feleségétől származó, akkor élő előbb nevezett két leánygyermekét nemesi rangra emeli. Valamivel később születtek Imre és Gábor. Utóbbi fiát Pesten szülte. 256/245—246. Babarczy Antal báró (Buda, 1813. febr. 12.— Karlsbad, 1881. jún. 13.) táblaelnök. Imre megyei alispán és Finta Teréz fia. Középiskoláit a szegedi piaristáknál végezte. 1829-ben Csongrád megyében kihirdetik nemességét. 1835-ben ügyvédi vizsgát tesz és talán Szegeden kezd ügyvédi gyakorlatot. Szeged város polgára. Csongrád megye szolgálatába lép jegyzőként és hamarosan szolgabíró lesz. 1835- ben köt házasságot Brüneck Eufémiával, kitől öt fia és négy leánya származik. 1840-ben helytartósági titkár, majd tanácsos. 1846-ban Szeged város díszpolgárává avatja. 1847-ben Csongrád megye országgyűlési követévé választják Klauzál Gáborral szemben, aki kibukik. Ezt Szeged közönsége nem bocsátotta meg neki. Szegeden királyi biztosként lép fel. 1848-ban a szegedi népgyűlés megfosztja polgárjogától. A forradalomban nem vesz részt. Ennek folytán már 1849-ben Pest megye és a Jász-Kun kerület királyi biztosa lesz, majd pedig a nagyváradi kerületi királyi biztos. A Szent István rend lovagja. 1855-ben birodalmi bárói rangra emelik. A soproni úrbéri törvényszék, majd pedig a dunántúli — kőszegi — kerületi tábla elnöke. Kir. kamarás. 13. Babarczy Imre (Szeged, 1773. nov. 6.— Hódmezővásárhely, 1840. szept. 13.) alispán. Ferencnek, Szeged város polgármesterének és Szubics Jozefának fia. Nemességét Csongrád megyében 1777-ben kihirdetik. Iskoláit Szegeden végezte. Feltehetően egyetemet is látogatott és ügyvédi képesítést szerzett. Korán jelentkezik szépirodalmi munkákkal, színművekkel, melyeket Szegeden, Pesten előadnak, műfordításokkal. Csongrád megye szolgálatába lép és 1799-ben vicenotárius, 1805-ben pedig országgyűlési követ. 1807-ben főjegyző, 1808- tól megyei alispán és országgyűlési követ. 1825- ben testi gyengeségről panaszkodik, de tovább dolgozik. Kir. tanácsos. 1835-ben 42 évi köz- szolgálat után állásától visszalép. Feltehetően Szegeden köt házasságot Finta Terézzel, kitől Antal és Imre fiai, valamint Gizella és még egy leánygyermeke származtak. Helytartósági tanácsos és kir. biztos. Szegeden az alsóvárosi Ferenc-rendiek templomában temetik. Sírköve a templom külső oldalfalán látható. 13,23,24, 29,29,29,29,213,248/27, 256/245— 246. Babarczy József (Szeged, 1820. márc. 30.— Szeged, 1909. febr. 26.) ügyvéd. Pál városi esküdt és Róka Erzsébet fia. Nép- és közép-iskoláit, utóbbit a piaristánál Szegeden végzi. Joghallgató a nagyváradi jogakadémián és a pesti egyetem jogi fakultásán. Országgyűlési kiskövet. 1843-ban szerez ügyvédi oklevelet és 1844. nov. 9-én tesz ügyvédi esküt. Szegeden kezd ügyvédi gyakorlatot. 1841-től tagja a Szeged- Belvárosi Kaszinónak. Alapításától ügyésze a Szeged-Csongrádi Takarékpánztárnak és az marad haláláig. Ideiglenesen annak titkára is. 1848-ban a Szeged-Rókusi I. nemzetőrszázad kapitánya és parancsnoka. Városi képviselő. Szegeden 1851. jan. 9-én házasságot köt Bér- czy Vilmával, mely frigyből kilenc (10?) gyermek származik. A Szegedi Ügyvédi Kamarának kezdettől fogva tagja. Élénk részt vesz a város köz- és társadalmi életében. Köztörvényhatósági bizottsági tag. Emléktábla őrzi nevét a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár, most Országos Takarékpénztár bejárati belső falán. Sírköve a Szeged-rókusi temetőben állt annak felszámolásáig (1982). 41, 47, 48, 52, 54, 65, 88, 110, 131, 145, 168, 177, 183, 190, 201, 210, 212, 213, 294. Babarczy Józsefné 1. Róka Erzsébet. 212. Bach, Alexander Anton (Loosdorf, 1813. jan. 4.—Unterwaltersdorf, 1983. nov. 13.) báró, osztrák miniszter. Mihály ügyvéd és Kroad Josepha fia. Bécsben ügyvéd és politikus. Szüleinek kilenc gyermeke közül az elsőszülött. Szeged 1857-ben díszpolgárává választotta a magyar városok fejlesztése terén kifejtett érdemei elismeréseként. (Pest már 1849-ben választotta díszpolgárává.) Közigazgatási re- formrendeletei számos vonatkozásban érintették Szegedet is. A szegedi várban őrzött olasz foglyok dolgában levelezett Deák Ferenccel, 14
