Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KÁROLYI KÁT AY nagykövet, de a Rajk-per miatt állásáról lemond. Megvalósította a földreformot a saját birtokán. „Vörös gróf” néven emlegették ettől kezdve. 1920-ban a távollétében elítélték és vagyonát elkobozták. 1946 májusában hazatért. Felesége Andrássy Katalin. Franciaországban halt meg, hamvait 1962 júliusában hazahozták és Budapesten a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra. 2213. Károlyi Sándor (Pest, 1831. nov. 10.—Mentone, 1906. ápr. 24.) nagy károlyi gróf. István főispán és második neje, Eszterházy Franciska grófnő fia. Iskolái elvégzése után gazdasági szakismereteket szerzett. 1848-ban bevonul honvédnek és főhadnagyként szolgál az atyja által fölállított huszárezredben. Világos után emigrál és csak az általános amnesztia meghirdetése után tért haza 1860-ban. Csongrád megye törvényhatósági bizottságának, a Horváth ínségesek Segítő Bizottságának tagja. Az Orsz. Gazdasági Egyesület tevékeny tagja és Csongrád megyei fiókegyesületének elnöke. A Szeged- Belvárosi Kaszinónak tagja, majd választmányi tagja. 1861-ben a titkos rendőrség „ultrának” jellemzi. 1863-ban résztvesz a Szegeden Károlyi Edével megtartott ellenzéki értekezleten, 1878—1879-ben országgyűlési képviselőjelölt. 1881, 1887. 1892, 1896-ban országgyűlési képviselő. 1892-ben valóságos belső titkos tanácsos és 1900- ban az Aranygyapjas Rend vitéze. 1861-ben Szeged város tiszteletbeli képviselőjelöltje, ami lényegében díszpolgárságot jelent. A Délmagyarországi Földhitelintézet alapító tagja. Nemzetgazdász, gazdasági szakíró. Bátyja, Ede elhalálozása után, annak özvegyét, Korniss Klarisz- sza grófnőt veszi nőül. Házasságuk gyermektelen maradt. 95,95,95,97,110. Kass János (Pest, 1856.—Szeged, 1928. júl. 23.) 1898-ig Kasch. Vencel vendéglős és Wend- ler Ilona fia, Csehországból származó családból Pestre jött Szegedre, valószínűleg a provizórium idején, szülei átköltözése során. Iskoláit már feltehetően Szegeden járta, talán a piaristáknál, majd pincér szakmát tanult ki. 1874 körül a Szeged-Belvárosi Kaszinó Ifjúsági Körének tagja. A nagyárvíz soráni magatartásáért belügyminiszteri elismerésben és köszönetben részesült 1879-ben. A Szegedi Csónakázó Egylet tagja, evezőse. 1880-ban a sebes futás győztese. 1884-ig a Szegedi Pincér Segélyező Egylet elnöke. 1886-tól a Tisza Szálló bérlője. 1892-ben a Diana Vadásztársaság pénztárosa. Az 1897—98-as évadban színházi páholybérlő. Németesen írt nevét 1898-ban Kass-ra változtatja. Ekkor már saját Vigadója van, tagja a szegedi Árpád Szabadkőműves Páholynak. 1907-ben városi törvényhatósági bizottsági tag, a Kass Szálló tulajdonosa, amelyet maga építtetett 1898-ban. Ma is áll, most renoválják. Ebben tartották 40 éves írói jubileumi lakomájukat Mikszáth Kálmán és társai. Bástya u. 2. sz. alatti lakos. Ház- és kávéháztulajdonos. 1928-ban Horthy Miklós u. 5. sz. alatti lakos. Stihmer (Stiner, Strener, Steiner, Stimmer) Katalinnal kötött házasságából (1886. ?) Ilona, Dóra, Borbála és János József gyermekei származtak. 72 évesen halt meg. 140, 189, 189, 223. Kaszó Elek (Szeged, 1877. dec. 2.—Szeged, 1935. aug. 1.) Elek vállalati tisztviselő és Ok- ruczky Malvina Friderika Julianna fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Majd közigazgatási pályát választva hivatásul, Szeged szabad kir. város szolgálatába lép. 1908-ban mint pénztártiszt, városi főpénztári helyettes ellenőrré választják. Ekkor Szűcs u. 9. sz. alatt lakik. 1912-ben városi adópénztáros, a Szeged-Alsóvárosi Iparvállalat Rt. felügyelőbizottsági tagja. 1914-től 1932-ig városi fő- pénztárnok. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és 1923-tól 1929-ig pénztárnoka, gazdája. Fölajánlást tesz a kaszinó által alapított Széchenyi Serleg-re. Kétszer nősült. Első házasságát Szegeden, 1907. jún. 8-án Hajduschek Annával kötötte, mely házasságból Klarissza Irén nevű leánya született. Másodszor Békefi Mária Erzsébettel, Szegeden, 1914. nov. 19-én lép házasságra és ebből a házasságból Elek (dr.) fia született. 226, 227, 232, 232, 233, 271, 272, -1- kép, 277, 278, 289. Kászonyi Károly Gábor (Kisráska, 1819.—?) Zemplén megyei (Kászoni) származású nemesi család sarja. Katona. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1836—1844- ig, majd a hadsereg kötelékébe lép és előrehaladva lovassági századosig vitte, amikor is nyugdíjazták. Leszerelve, Szegeden kötött házasságot 1861. július 24-én Felmayer Annával. Háza állt Szeged-Felsővároson a Gyevi utcában, amely az 1879-es árvíz után is állt. Czímer gárdatisztként említi, ami arra utal, hogy testőr szolgálatot is ellátott, de a m. kir. testőrség névsorában nem szerepel. Leánya: Gizella. 170. Kászonyi Károlyné 1. Felmayer Anna. 170. Kátay Béla. László földbirtokos és neje Tapp Jusztina fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a kegyes rendieknél végzett. 1908-ban tett érettségi vizsgát. Maros u. 1. sz. alatt lakott. Később megörökölte szülei házát és ingatlanait és azokon gazdálkodott. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Talán azonos az 1942-ben Ung- vár. u. 2. sz. alatt lakó városi pénztárossal. 277. Kátay Ferdinánd (Szeged, 1844. máj. 18.— Szeged, 1902. okt. 14.) 1848-ban (Nándor) szegedi városi perbefogó bíró és 1861-ben a városi közgyűlés tagja és szavazatszedő kül- döttségi tag volt. 1875-ben vállalkozó téglagyáros, fakereskedő, sertéshizlaló és a Szeged- Csongrádi Takarékpénztár részvényese, majd felügyelőbizottsági tagja. 1879-ben, az árvízkor a Tisza parton álló háza megmaradt. Tagja a Szeged-Felsővárosi és a Szeged-Belvárosi Ka139
