Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

K

KÁROLYI KÁT AY nagykövet, de a Rajk-per miatt állásáról lemond. Meg­valósította a földreformot a saját birtokán. „Vörös gróf” néven emlegették ettől kezdve. 1920-ban a távollé­tében elítélték és vagyonát elkobozták. 1946 májusában hazatért. Felesége Andrássy Katalin. Franciaországban halt meg, hamvait 1962 júliusában hazahozták és Bu­dapesten a Kerepesi temetőben helyezték örök nyuga­lomra. 2213. Károlyi Sándor (Pest, 1831. nov. 10.—Mentone, 1906. ápr. 24.) nagy károlyi gróf. István főispán és má­sodik neje, Eszterházy Franciska grófnő fia. Iskolái elvég­zése után gazdasági szakismereteket szerzett. 1848-ban bevonul honvédnek és főhadnagyként szolgál az atyja által fölállított huszárezredben. Világos után emigrál és csak az általános amnesztia meghirdetése után tért haza 1860-ban. Csongrád megye törvényhatósági bizott­ságának, a Horváth ínségesek Segítő Bizottságának tagja. Az Orsz. Gazdasági Egyesület tevékeny tagja és Csongrád megyei fiókegyesületének elnöke. A Szeged- Belvárosi Kaszinónak tagja, majd választmányi tagja. 1861-ben a titkos rendőrség „ultrának” jellemzi. 1863-ban résztvesz a Szegeden Károlyi Edével megtartott ellen­zéki értekezleten, 1878—1879-ben országgyűlési képvi­selőjelölt. 1881, 1887. 1892, 1896-ban országgyűlési kép­viselő. 1892-ben valóságos belső titkos tanácsos és 1900- ban az Aranygyapjas Rend vitéze. 1861-ben Szeged város tiszteletbeli képviselőjelöltje, ami lényegében díszpolgár­ságot jelent. A Délmagyarországi Földhitelintézet ala­pító tagja. Nemzetgazdász, gazdasági szakíró. Bátyja, Ede elhalálozása után, annak özvegyét, Korniss Klarisz- sza grófnőt veszi nőül. Házasságuk gyermektelen ma­radt. 95,95,95,97,110. Kass János (Pest, 1856.—Szeged, 1928. júl. 23.) 1898-ig Kasch. Vencel vendéglős és Wend- ler Ilona fia, Csehországból származó család­ból Pestre jött Szegedre, valószínűleg a provi­zórium idején, szülei átköltözése során. Isko­láit már feltehetően Szegeden járta, talán a piaristáknál, majd pincér szakmát tanult ki. 1874 körül a Szeged-Belvárosi Kaszinó Ifjú­sági Körének tagja. A nagyárvíz soráni maga­tartásáért belügyminiszteri elismerésben és kö­szönetben részesült 1879-ben. A Szegedi Csó­nakázó Egylet tagja, evezőse. 1880-ban a sebes futás győztese. 1884-ig a Szegedi Pincér Segé­lyező Egylet elnöke. 1886-tól a Tisza Szálló bérlője. 1892-ben a Diana Vadásztársaság pénztárosa. Az 1897—98-as évadban színházi páholybérlő. Németesen írt nevét 1898-ban Kass-ra változtatja. Ekkor már saját Vigadó­ja van, tagja a szegedi Árpád Szabadkőműves Páholynak. 1907-ben városi törvényhatósági bizottsági tag, a Kass Szálló tulajdonosa, ame­lyet maga építtetett 1898-ban. Ma is áll, most renoválják. Ebben tartották 40 éves írói jubi­leumi lakomájukat Mikszáth Kálmán és tár­sai. Bástya u. 2. sz. alatti lakos. Ház- és kávé­háztulajdonos. 1928-ban Horthy Miklós u. 5. sz. alatti lakos. Stihmer (Stiner, Strener, Steiner, Stimmer) Katalinnal kötött házassá­gából (1886. ?) Ilona, Dóra, Borbála és János József gyermekei származtak. 72 évesen halt meg. 140, 189, 189, 223. Kaszó Elek (Szeged, 1877. dec. 2.—Szeged, 1935. aug. 1.) Elek vállalati tisztviselő és Ok- ruczky Malvina Friderika Julianna fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Majd közigazgatási pályát választva hivatásul, Szeged szabad kir. város szolgálatába lép. 1908-ban mint pénztártiszt, városi főpénztári helyettes ellenőrré választják. Ekkor Szűcs u. 9. sz. alatt lakik. 1912-ben városi adópénztáros, a Szeged-Alsóvárosi Iparvállalat Rt. felügyelő­bizottsági tagja. 1914-től 1932-ig városi fő- pénztárnok. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és 1923-tól 1929-ig pénztárnoka, gazdája. Föl­ajánlást tesz a kaszinó által alapított Széchenyi Serleg-re. Kétszer nősült. Első házasságát Sze­geden, 1907. jún. 8-án Hajduschek Annával kötötte, mely házasságból Klarissza Irén nevű leánya született. Másodszor Békefi Mária Er­zsébettel, Szegeden, 1914. nov. 19-én lép há­zasságra és ebből a házasságból Elek (dr.) fia született. 226, 227, 232, 232, 233, 271, 272, -1- kép, 277, 278, 289. Kászonyi Károly Gábor (Kisráska, 1819.—?) Zemplén megyei (Kászoni) származású nemesi család sarja. Katona. Iskoláit Szegeden vé­gezte, gimnáziumot a piaristáknál 1836—1844- ig, majd a hadsereg kötelékébe lép és előreha­ladva lovassági századosig vitte, amikor is nyugdíjazták. Leszerelve, Szegeden kötött há­zasságot 1861. július 24-én Felmayer Annával. Háza állt Szeged-Felsővároson a Gyevi utcá­ban, amely az 1879-es árvíz után is állt. Czímer gárdatisztként említi, ami arra utal, hogy testőr szolgálatot is ellátott, de a m. kir. testőr­ség névsorában nem szerepel. Leánya: Gizella. 170. Kászonyi Károlyné 1. Felmayer Anna. 170. Kátay Béla. László földbirtokos és neje Tapp Jusztina fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a kegyes rendieknél végzett. 1908-ban tett érett­ségi vizsgát. Maros u. 1. sz. alatt lakott. Ké­sőbb megörökölte szülei házát és ingatlanait és azokon gazdálkodott. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Talán azonos az 1942-ben Ung- vár. u. 2. sz. alatt lakó városi pénztárossal. 277. Kátay Ferdinánd (Szeged, 1844. máj. 18.— Szeged, 1902. okt. 14.) 1848-ban (Nándor) szegedi városi perbefogó bíró és 1861-ben a városi közgyűlés tagja és szavazatszedő kül- döttségi tag volt. 1875-ben vállalkozó tégla­gyáros, fakereskedő, sertéshizlaló és a Szeged- Csongrádi Takarékpénztár részvényese, majd felügyelőbizottsági tagja. 1879-ben, az árvízkor a Tisza parton álló háza megmaradt. Tagja a Szeged-Felsővárosi és a Szeged-Belvárosi Ka­139

Next

/
Oldalképek
Tartalom