Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KÁT AY KAUFMANN szinónak. Városi köztörvényhatósági bizottsági tag 1900-ban. A Kereskedelmi és Iparbank alelnöke. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara beltagja. Nős, neje Katona Mária, fia Géza és Ferdinánd és leánya Mária Terézia. A szegedi Deszkás temetőbe temették. 277. Kátay György (Szeged, 1814.—Szeged, 1866. jan. 3.) iskoláit Szegeden végezte, feltehetően a gimnáziumot is a piaristáknál. Föld- és ház- tulajdonos Szeged-felsővároson. Városi polgár, több szegedi család keresztkomája és násznagya. Talán szabómester. 1859-ben belép a Szeged-Belvárosi Kaszinóba, amelynek 1862- ben választmányi póttagja. Háza a Feketesas és Könyök utca sarkán állt 1869-ben. A Szeged- Csongrádi Takarékpénztár igazgató választmányi tagja. Szeged-fölsővároson 1839. júl. 3-án kötött házasságot Bába Ágnessel, mely frigyből Rozália, Ida leányai és fia István születtek. 110. Kátay István (Szeged, 1822. dec. 31.—Szeged 1895. jan. 31.) iskoláit Szegeden végezte, majd cipész szakmát tanult. 1873-ban városi képviselő, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár Igazgató Választmányának tagja. Szeged-Fel- sővároson cipészmester és háztulajdonos. Inast tart, segéddel dolgozik. Háza a Dugonics utcában állt, valamint a Ráctemető utcában. Az 1879-es árvizet is kiállta. A Szeged-Felsővárosi Kaszinó tagja, törvényhatósági bizottsági tag. 164. Kátay Lajos (Szeged, 1858.—Szeged, 1921. aug. 14.) tanár. János és Máder Terézia fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál majd feltehetően bölcsészkarra iratkozott be a pesti egyetemen, ahol tanári oklevelet nyert. 1884-ben Újvidéken kezdi tanári működését, ahonnan 1887-ben Miskolcra kerül. 1890-ben innen került Szegedre. 1895-ben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. Babits „kedélyes bácsi”-ként emlegeti. A Szeged-Belvárosi Kaszinó pénztárosa, majd ellenőre 1914—1917-ig. Mint a szegedi főreáliskola tanára vonul 1921-ben nyugdíjba. Rajztanárként működött és a Piarista Gimnáziumban is tanított világiként. FIázasságot kötött Reichenfeld Margittal, kitől Lajos fia származott. 63 éves korában hunyt el. Özvegye Szegeden, 1942-ben Teleki u. 16. sz. alatt lakott, a volt közös lakásban. 226, 271, 271. Kátay László (Szeged, 1848.—Szeged, 1922. aug. 30.) kereskedő. István borkereskedő és Lencz Anna fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett? Kereskedelmi szakmát tanult és vaskereskedést nyitott. Mikszáth Kálmán szegedi baráti köréhez tartozott. Köztörvényhatósági bizottsági tag volt. Később a kereskedéssel felhagyott és földbirtokosként élt Maros u. 1. sz. alatti lakásában. Neje Papp Jusztina volt, kitől Béla és László fiai, Irén Anna leánya származtak. 199. Katona Dezső földbirtokos. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot feltehetően a piaristáknál végez. 1922-ben Szeged, Berlini krt. 50. sz. alatti lakos. 1925/26-ban színházi páholybérlő. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Szülei talán József földbirtokos (?) és neje Zubán Julianna voltak. 277. Katona Gyula iskoláit feltehetően Szegeden végezte. Eleinte talán a családi birtokon gazdálkodott. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Neje 1942-ben özvegyen él Szegeden, Szt. Miklós u. 6/B. sz. alatt, mint föld- haszonbérlő, a föld nyilván gyermekei öröksége volt. Előbbinek talán testvére vagy rokona volt. 277. Katona Miklós (Szeged, 1898. szept. 28.— Szeged, 1987. febr. 10.) iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot talán másutt. Utána a Ferenc József tudományegyetem jogi karán jogot hallgatott. 1929-ben a Polgári Tanítóképző Intézet tanára majd igazgatója és az is maradt 1968-ig. Szegeden, Kossuth L. sgt. 16. sz. alatt lakott. Nős, családos, a Szeged-Belvárosi Kaszinó és számos más egylet tagja. Spánier Magdolnával kötött házasságot Szegeden, 1934. szept. 6-án és e házasságból gyermekei, majd unokái származtak. Az egyetemen államtud. doktorátust szerzett 1929-ben. Később Szegeden, Tabán u. 32. sz. alatt lakott. 1945— 1952-ig a Tanítóképző Intézet igazgatója volt. Atyja János szabómester, anyja Tex Anna volt. 277. Kaufmann György (Fogaras, 1875. szept. 14.—?) iskoláit Fogarason és Brassón végezte és az ottani rk. gimnáziumban 1893-ban tett érettségi vizsgát. A kolozsvári Ferenc József tudományegyetem bölcsészeti karának előadásait hallgatta és ott szerzett 1899-ben doktori oklevelet. Tanári működését Kolozsváron kezdte az unitárius főgimnáziumban, ahonnan visszakerült Fogarasra és 1914-ben az állami főgimnázium ideiglenes igazgatója 1899-ben leszolgálja egy éves önkéntesi évét. Onnan Nagyszebenbe helyezik át, ahol 1915-ben igazgató. Munkahelyein élénken résztvesz a társadalmi életben. 1916-ban a románok elől menekülni kénytelen és Szakolcára delegálják, ahol az Állami Internátus és Főreáliskola megszervezője lesz. 1917-ben első vezetője, 1917 januárjától visszarendelik Nagyszebenbe. Közben a II. osztályú Polgári Hadi Érdemkereszt tulajdonosa lesz. 1919-ben megtagadja a románok előtt a hűségeskü letételét, mire kiutasítják, Magyarországra jön és először rövid ideig Budapesten tanít, a Markó utcai áll. főgimnáziumba helyezik. Innen jön át 1920-ban a Szegedi Állami Reálgimnáziumba, amelynek 140
