Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

B

B

Baár Jenő dr. (Zsombolya, 1878. aug. 22.— Budapest, 1961. okt. 14.) Országos Társadalombiztosítási Intézeti vezérigazgató. József jószágigazgató és Hencz Terézia fia. Iskolái elvégzése után a pesti egyetemen joghallgató, hol politikai doktori oklevelet szerez. Először ügyvédjelöltként helyezkedik el, majd szülőmegyéje, Torontál szolgálatába lép. 1915—

1917. években katonai szolgálatot teljesít és 50%-os hadirokkantként szerel le. Az összeomlás után Zala megyében helyezkedik el, mint a nagykanizsai járás főszolgabírája. A szerb megszállás után azonban onnan távozni kényszerül, Magyarország javára optál és itt hamarosan nyugdíjazzák. 1928-ban reaktiválják és az OTI szegedi kerületi pénztárának élére állítják ügyvezetőként, először aligazgatói, majd igazgatói rangban. Az 1943-as esztendő elszólítja Szegedről, mert az OTI központjában vezérigazgatóvá lép elő. 1944-ben ezen állásából felmentik, de egyben megbízzák az elnöki tisztség ellátásával. 1905-ben Capdebo Máriával lép házasságra, mely kötelékből Mária és Terézia leányai származnak. Első feleségének elhalálozása után újabb házasságra lép Szepesházy Máriával. Közéleti szereplő. Szeged és Hódmezővásárhely köztörvényhatóságának bizottsági tagja. A Délmagyarországi Közművelődési Egyesület igazgatósági tagja. A Szeged-Belvárosi Kaszinó és más társadalmi egyesület tagja. 1945-től Budapesten élt. Szegeden temették el. 273.

Bába Antal (?—Szeged, 1848. ?) földbirtokos. Közéleti személyiség. Több házasságkötésnél násznagyként szerepel. 1835-ben városi polgár Szegeden. 1845-ben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár alapító részvényese. Sze- ged-Felsővároson földbirtokos. Ez évben választott polgár is lesz. 1847-ben polgárőrségi kapitány (őrnagy?). A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Szeged-Felsővároson kétszeres háztulajdonos (Ráctemető utca). 1848-ban az ideiglenes nemzetőrség őrnagya Szegeden. Tagja a városi közcsendi és bátorsági állandó bizottmánynak. 1842 körül köt házasságot Németh Zsófiával, kitől 1843-ban születik Zsófia leánya. Élete végén városi képviselő és felsővárosi albíró. 64.

Bába család Szeged-Felsővároson és a palánkban névre szert tett jómódú család. 164.

Bába Ferenc ifj. (Szeged, 1831. ?—?) gazdálkodó. Ferenc fia. Közéleti személyiség. Szeged-Felsővárosi ház- és földtulajdonos. Városi polgár. Szegeden 1856-ban nősül, neje Hubert Judit, kinek 1870. márc. 26-iki elhalálozásakor — úgy látszik — még élt. 1859-ben lép be a Szeged-Belvárosi Kaszinóba. 89.

Bába Imre (Zimony, 1819.—Szeged, 1871. aug. 4.) nyomdász. 1843-ig Budán nyomdásztanuló, majd segéd. Ekkor jön Szegedre és itt könyvek bekötésével és azok ponyván árulásával foglalkozik. 1848-ban az Oskola utcában könyvesboltot nyit és könyvkötő műhelyt rendez be. Kölcsönkönyvtárt is létesít, amelynek állaga később a szegedi Somogyi-Könyvtár elődjének állományába került. 1858-ban már ismert könyvnyomdász. Üzemét korszerűsíti új nyomtató gépeket és új betűkészletet is szerez be, azokat saját házában, az Iskola utcában helyezi üzembe. A „Szeged” cimű hetilap az ő nyomdaüzemében kerül előállításra.

1865-ben már gyorssajtón dolgozik. 1871-ben könyvkereskedő. Neje Knopf Katalin, kitől Imre és Sándor fiai, valamint Ilonka leánya születik. Atyja Sándor sótárnok. A Szeged Belvárosi Kaszinónak 1859-től tagja. 89.

Bába Lajos György vasutas. Korán a MÁV kötelékébe lép, 1898-ban már szolgál. Tulajdonosa lesz a polgári jubileumi emlékéremnek. A MÁV szegedi Üzemvezetőségének számosztályán hivatalnokoskodik és főintézőként megy nyugalomba, 1927 előtt. 1942-ben még Szegeden él. Fiatal korában a Szegedi Csónakázó Egylet vezérevezős sportolója (1913). Neje Stammer Irén. 273.

Bába Sándor Lajos (Szeged, 1849. máj. 4.— Szeged, 1914. júl. 2.) nyomdász. Imre nyomdász és Knopf Katalin fia. Atyja műhelyében tevékenykedik és sajátítja el a mesterséget. Annak elhalálozása után fivérével Imrével „Bába testvérek” cég alatt viszi tovább a vállalkozást. A „Szegedi Lapok” kiadója, majd pedig a „Szegedi Napló” kiadó-tulajdonosa. Első neje Balajthy Ilona, kinek halála után (fi884) újabb házasságra lép ritterfelsi Krey- big Emmával. Előbbitől Jenő Kálmán, utób13