Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
I
ISTVÁN, I. IVÁNKOVITS Gazdaságtudományi Egyetem Pedagógiai tanszékének lesz vezetője. Szakíró. Egyik jelentős munkája: „A neveléstudomány magyar feladatai” címmel Szegeden hagyta el a sajtót 1935-ben. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak 1929 óta tagja. Nős, neje Schilling Gábor dr. ■egyetemi címzetes rendkívüli földrajztanárnak a leánya. Két leány, két fiú született házasságából. 277. István, I. (Esztergom, kb. 977.—Székesfehérvár, 1038. aug. 15.). Megkereszteltetéséig Vajk nevet viselt. Atyja Árpádházi Gyulcsa (Doce Géza) anyja Sarolta, az erdélyi Gyula leánya. 1000—1038-ig magyar király. Gan- dersheimban 995-ben köt házasságot bajor Gizellával, mely házasságából Imre, Ágota, Hedvig, Ottó, Bernát és Henrik gyermekei származtak. Szegedi vonatkozásban jelentős, hogy ő alapította Csongrád megyét az erre kiterjedő hatáskörű kalocsai, majd marosvári, Csanádi püspökségeket, mely utóbbiak első priorjaként Gellértet is ő nevezte ki. 1028-ban seregével Szegednél kel át a Tiszán és legyőzi Ajtonyt, ezzel biztosítva az általa is fenntartott és felélesztett szegedi sóraktárt és kikötőt. Alapítója a szegedi főesperességnek, Szeged gazdáit, lakosait a várnépek rendjébe sorolta és kiváltságokban részesítette. Nevét hirdeti Szegeden a Dömötör templomban Aba-Novák Vilmos festménye, rajta „Vajk meg- keresztelése”, a Fogadalmi templomban Ohmann Béla Szent István oltára, rajta a fiatal István, atyjával. Ugyanott a Szt. Gellért oltáron a Krausz Krasznai Lajostól egész alakos szobor és Patay László falfestménye Gellért és Imre alakja mögött a képen. A Szt. István oltár fülké- jáben színes katedrái üveg háromrészes ablak, középen Szt. Isiván álló, életnagyságú alakja koronázási ornátus- ban. Két oldalt kerek medallionokban életének fázisai Végül a Szt. Istvánról nevezett tér. 232 Iván cár. Lásd Cserni Jovan Nenád. 30. Ivánkovits Árpád Mihály (Szeged, 1870. szept. 28.—Szeged, 1935. nov. 1.) ítélőbíró, Károly üvegesmester, keretező és neje, Pósz Karolina fia. Iskoláit Szegeden, középiskoláit a kegyesrendiek gimnáziumában végezte, majd beiratkozott a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem állam- és jogtudományi karára, ahol 1899-ben jogtudori oklevelet nyert. Igazságügyi pályára lépve működését joggyakornokként kezdte Szegeden a Járásbíróságon 1896-ban. 1900-ban kir. aljegyző 1901—1902. években ítélőtáblára berendelt jegyző. 1902— 1908-ig törvényszéki, illetve járásbírósági al- bíró. 1911-ben pedig a szegedi kir. járásbíróság bírája lesz. Ekkor Szegeden Zrínyi u. 10. sz. alatt lakik. Előrehaladva pályáján 1929-ben a szegedi járásbíróság alelnöke és e minőségben megy nyugdíjba. Ekkor Szegeden Rudolf tér 14. sz. alatti lakos. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Elalála után özvegye Vitéz u. 7. sz. alatt lakott. Feltehetően Szegeden nősült, Mategovszky Rózsa Vincenzia Anna volt a felesége. 277. Ivánkovits Franciska Xavéria (Szeged, 1831.—Pest, 1871. okt. 4.) iskoláit Szegeden végezte és gondos nevelésben részesült. Később a neves és gazdag szegedi vaskereskedőnek, Mayer Ferdinándnak lett — 1847 körül — második felesége. így nevelőanyja lett férje első házasságából származott három kiskorú gyermekének. Ebből a házasságból kilenc gyermek, hat leány és három fiú, származott. Czí- mer szerint Horváth Mihály püspök unokahúga volt. Képét Rákosi Krebsz Nándor festette meg. 147, 205, 254/189. Ivánkovits Imre (Kecskemét, 1880. ?—Szeged, 1930. márc. 7.) szülei talán Imre Benjamin és neje Babarczi Irén voltak. Iskoláit talán Kecskeméten kezdte, a gimnázium első hét osztályát Szegeden végezte, a kegyesrendiek gimnáziumában, de úgy látszik másutt érettségizett és ezt követően a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem jog- és állam- tudományi karára kérte felvételét. Egyetemi tanulmányainak befejeztével a Hármas-Algyői ármentesítő és belvízszabályozó társulatnál helyezkedett el számvevőként. Innen kilépve 1910-ben a MÁV kötelékébe lépett a szegedi Üzletvezetőség fogalmazója lett. Ettől kezdve mindvégig a vasút szolgálatában állott. Korán foglalkozni kezdett az irodalommal és már az 1910-es esztendőben szerepelt a szegedi Dugonics Társaság dec. 26-i felolvasó ülésén költeményeivel. 1912-ben a Szeged-Rókusi állomáson teljesített szolgálatot, mint fogalmazó. 1914-ben verses kötete jelenik meg Szegeden „Nosztalgia” címen és ugyanezen évben —■ még mindig, mint vendég — április 26-án ugyancsak felolvasott a Dugonics Társaságban és a Szegedi Városi Színházban előadják Bihari Józseffel közösen írt háborús darabját a „Túl a gránitzon”-t. Később előlép MÁV-titkárrá és e minőségben megy nyugállományba 1930-ban. Ismert „Nosztalgia” című munkájának egy példánya, melyet Tonelli Sándornak ajánlott sajátkezű írásban. Szülei az 1879-es árvíz elől menekültek időlegesen Kecskemétre, ahol Imre gyermekük született. Imre valószínűleg Szegeden) esetleg Algyőn) kötött házasságot Hoffmann Vilmával, melyből Ferenc gyermeke származott. Levelezett Ady Endrével versei megzenésítését vállalva, mihez a költő hozzájárult. Műkedvelő muzsikus és színi kritikus is volt. Főleg a Színház és Társaság és a Színházi Újságban publikál. 267. Ivánkovits János (Szeged, 1846. dec. 24.— Dunakeszi-Alag, 1910. márc. 31.) János üvegesmester, kereskedő és neje Mikula Rózsa fia. Iskoláit Szegeden, a gimnáziumot a piaristáknál végezte, ahol 1864-ben tett érettségi vizsgát, majd Temesváron teológiát hallgatott. 1868—1870-ig Muzai Lajos torontáli földbirtokos családjában nevelő. 1870. május 122
