Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
I
IVÁNKOVITS IZSÓ 5-én pappá szentelik és szeptemberben Törökbecsére megy káplánnak. Itt 1873. febr. 2-től június 30-ig helyettesíti a lelkészt, majd július 1-jével Szegedre helyezik a belvárosi plébánia- templomba káplánnak és hitelemzőnek. 1877- ben kinevezik a szegedi főreáliskolához hittan tanárnak és egyben városi hitoktató lesz. 1880- ban megjelenik munkája a szegedi alsóvárosi templom történetéről és ezzel megindul egyházi és tanügyi írói munkássága. 1885. április 15-én megválasztják Szeged-rókusi plébánossá. 1887-ben a Szeged II. kerület országgyűlési képviselője lesz, a Szegedi Iparos Ifjúsági Egyesület elnökévé választva. 1891-ben vásárhelyi címzetes apát lesz. A Szegedi Dugonics Társaság alapító tagja. 1892-ben a vallás és közoktatásügyi minisztérium osztály- tanácsosává nevezik ki. 1895-ben dulczignai címzetes püspök és 1898-ban rozsnyói megyéspüspök. Ezen állásáról 1904-ben lemond és ettől kezdve Budapesten él a Vallás Alap juttatásából. 1896-tól főrendi házi tag volt. 185, 186. Ivánkovits József (Szeged, 1813. ?—?Sze- ged, 1864. okt. 21.) atyja János városi polgár, anyja Mikula Terézia (Rózsa?) volt. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál, majd közigazgatási pályán helyezkedik el és 1835 körül Szeged város csendbiztosa lett. Ugyanakkor a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagjai közé lép. Szeged város bevett polgára volt és később valószínűleg kereskedő. Úgy tűnik, kétszer nősült. Első neje Lentz Jozefa, Reizner Antal özvegye volt, aki 1840- ben elhalálozott és ekkor Jekl Franciskát vette feleségül (1823—1902). Szeged Palánk 287. sz. alatt volt lakása halálakor. 52 évesen halt el. 26. Ivánkovits Sándor Lajos (Szeged, 1850. nov. 25.—Szeged, 1917. ápr. 22.) János üvegmester és kereskedő, valamint neje Mikula Terézia fia, a fentebbi János öccse. Iskoláit Szegeden, középiskoláit a piaristáknál végezte. Majd a pesti egyetem állam- és jogtudományi karának lett hallgatója, ahol első jogtudományi szigorlatot állt ki. 1876. febr. 26-án megkezdte jog- gyakorlatát először ügyvédjelöltként, majd 1878 júliusától joggyakornokként. Ez utóbbi munkakörben a szegedi kir. törvényszéknél működött, majd ismét ügyvédjelöltként gyakorolt. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. Résztvesz 1879-ben az árvízvédelmi munkálatokban és a budapesti egyetemen 1881. március 11-én doktorál. Ekkor Szegeden, Nádor u. 7. sz. alatt lakott. 1882. április 17-én ügyvédi vizsgát tesz és diplomáját a Szegedi Ügyvédi Kamaránál mutatja be ápr. 29-én. Szeged székhellyel kéri felvételét a Kamarába. 1884—1892-ig a kamarai tisztikarban titkár és később a választmány tagja. 1892-ben ügyvédi irodáját saját házában Tisza Lajos krt. alá helyezi. A megalakuló Magyar Jogász Egylet szegedi fiókjának 1884—1891-ig titkára. 1900-ban Szeged város főügyésze. A Szeged—Martonosi Ármentesítő Társulat alel- nöke. 1907-ben lemond az ügyvédi gyakorlat folytatásáról és ügyvédi és városi főügyészi nyugdíjából él. Háztulajdonos és földbirtokos. Sándorfalván házasságot köt Burger Máriával 1886 körül, mely házasságból János Alajos Sándor, Jenő, Károly és Zoltán István Lajos, Sándor (?) és Edith gyermekei származtak. Agyonlőtte magát. 159. Izsó Miklós (Disznóshorváti, 1831. szept. 9.—Budapest, 1875. aug. 29.) szobrászművész. Szülőhelye a Borsod megyei Horváti, ma a róla elnevezett Izsófalva. Apja Izsó József gazdálkodó, kékfestő, kelmefestő, édesanyja Szathmári Eszter zsippi iskolamester lánya. Iskoláit szülőfalujában kezdte, majd középiskolát végzett Sárospatakon, szolgadiákként 1840—1847-ig. Ekkor tanulmányait félbeszakítva beállt honvédnak és Győrben megsebesült. Világos után a Bükkben bujdosott. 1851— 1856-ig Rimaszombaton kőfaragó segéd. Innen Pestre költözve ott folytatja mesterségét, majd Bécsbe és utóbb 1859-ben Münchenbe megy, ahol a művészeti akadémiára nyer felvételt. Hazajövet 1862-ben Pesten telepedik le és alkotásaival nevet vív ki magának. Tüdővészben halt el. A szegedi Dugonics András szobor tervezője és részben alkotója. Befejezni már nem tudja. Szegeden a Nemzeti Emlékcsarnokban áll báró Eötvös József mellszobra tőle és Strobl Alajos mellszobra róla. 1931-ben Bruckner Győző tartott róla előadást a Dugonics Társaságban. Nőtlen maradt. 134, 154, 156 123
