Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
I
I Ifkovicsné, Mindössze annyi ismert, hogy Ifkovics Péter huszár főhadnagy és később Csanádi községi jegyző édesanyja volt és szerb származású. 205. Ifkovics Péter. Ivkovics tanulmányai befejezése után közigazgatási pályára lépett és Csanád község jegyzője lesz, később tartalékos huszár főhadnagy. Szegeden nősült 1873 körül és feleségül veszi Mayer Ferdinánd gazdag és tekintélyes szegedi vaskereskedő egyik leányát, Adélt. Házasságából Szegeden 1874. május 17-én Margit Mária Franciska leánya származott, akinek keresztszülőül felkérték a gyermek anyai nagynéniét és férjét, Adler János hódmezővásárhelyi gyógyszerészt és nejét Mayer Irmát. Neje nem sokkal a szülés után elmebajba esett, szanatóriumba került és ott hamarosan meghalt. Szegeden Palánk 366. sz. a. lakott. 205. Ifkovics Péterné lásd Mayer Adél. 205. Ikervári Antal (Pápa, 1818. ?—?) iskoláit feltehetően Szegeden, gimnáziumot a kegyesrendiek intézetében végezte, majd Szeged város szolgálatába lépett és annak levéltárnoka lett. 1867-ben alkotmányos választáson elnyeri a másodlevéltárosi állást. 1859-ben Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja lesz. Az állami bíróságok felállítása után a Szegedi Királyi Törvényszéken lett irodatiszt, amely állásától 1886-ban megvált. 1873. augusztus 19-én Kamocsai Pál Imre szegedi tanító és neje Pullart Terézia Otília násznagyaként szerepel. Szegeden kötött házasságot 1848. július 31-én Szekeres Emíliával, mely házasságból 1860 körül Ida leánya származott. Nevezett később oroszlá- mosi Toros Sándor szegedi pénzügyigazgató felesége lett. Talán rokona volt István, ki 1894-től 1901-ig a mohács—pécsi vasúti állomás intézője volt. 90. Illyés Tivadar (Kolozsvár, 1898. okt. 23.— Szeged, 1967. jún. 6.) Weisz Mór kórházi élelmezési tisztviselő és Illyés Róza fia. Középiskolái elvégzése után 1916-ban tett érettségi vizsgát. Ezt követően a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem állam- és jogtudományi karának lett hallgatója, majd az egyetem Magyarországra települése után először Pesten, majd Szegeden 1922—23. tanévben kitüntetéssel teszi le a második jogtudományi szigorlatot. Tanulmányai befejezése után 1924-ben jogtudort diplomát nyer. Az egyetem abszolválása után igazságügyi pályára lép és joggyakornokként a szegedi királyi törvényszéken kezdi működését. Később a szegedi királyi törvényszéken kezdi működését. Később e minőségben a szegedi királyi ügyészséghez nyer beosztást. 1929-ben szegedi királyi törvényszéki jegyző, 1931-ben gyulai kir. ügyész és ezen évben nevét Weisz-ről Illyés-re változtatja, anyja nevét véve fel. 1932-ben szegedi kir. ügyész és Szegeden, Szt. György u. 4—6. sz. alatti lakos. 1947-ben szegedi főügyész helyettes, majd a szegedi megyei bíróságra kerül át büntető tanácselnöki beosztásba és ezen állásából 1950- ben megy nyugállományba. 1952-ben nyugdíját megvonják. Ettől kezdve az Alsótisza- vidéki Vízügyi Igazgatóságnál (Szeged) helyezkedik el és ezen állásában marad haláláig. Szegeden kötött házasságot 1927. márc. 24-én és feleségül veszi Ligeti Kornélia Gizella Malvina Gabriella szegedi lakost, a szegedi állami sóhivatal főnökének leányát. E házasságból Éva és Mária leányai származtak. 284. Imre Sándor (Fíódmezővásárhely, 1877. okt. 13.—Budapest, 1945. márc. 11.) atyja József egyetemi nyilvános rendes szemésztanár, anyja Szabó Kornélia. Középiskoláit Hódmezővásárhelyen végezte, majd 1894-ben a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem bölcsészkarának hallgatója lett. Itt 1898-ban bölcsész- doktorrá avatják és ezt követően a budapesti, majd heidelbergi és végül a lipcsei egyetemen képezi magát tovább. 1900-tól 1908-ig a kolozsvári református gimnázium tanára. Közben 1904-ben a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem magántanárává habilitálják. 1908-tól 1918-ig a budapesti állami polgári iskolai Tanárképző Intézet tanára. 1912-ben a budapesti tudományegyetem habilitálja magántanárává. 1918—1919-ben a vallás és közoktatási minisztérium államtitkára, és ezt követően 1924-ig adminisztratív államtitkár. 1925-ben kinevezik a szegedi Ferenc József tudományegyetem nyilvános rendes tanárává, a pedagógiai tanszékre. A Pedagógiai Intézet igazgatója. 1934-ben a budapesti Műszaki és 121
