Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
H
HESZLER HÓDI taníttatja majd továbbképzésre Bécsbe küldi. A Szeged-Belvárosi Kaszinó új épületének tervpályázatán az ő terve a nyertes, ő az épület kivitelezője, nem egyszer finanszírozója, ki azt nyereségmentesen építi fel. A Szeged- Csongrádi Takarékpénztár részvényese. Később elragadja a játékszenvedély, vagyona elenyészik, örököseire semmi sem marad. Kétszer nősült. Első neje Csikós Mária, kinek korai halála (1869) után Szegeden 1872. okt. 30-án újból megházasodik elvéve Schmidt Idát, kitől Lajos Dezső Nándor Géza József Dezső, Mária, Hona Erzsébet Jusztina, Béla János, Anna és Ida gyermekei származtak. 121, 140, 145, 184—5, 260/330, 276. Heszler család. Ausztriai német eredetű család egyik tagjának, ki I. Ferenc császár testőrtisztje volt, Magyarországra, majd Szegedre származott ága. E család itt két ágra szakadt. Az egyik megtartotta családneve eredeti jelölését „Heszler”-ként és néhány generáció után kihalt. A másiknak két tagja családnevét Hesz- lényire változtatta (1862, 1880), leszármazottaik mai is élnek. 13, 185. Heszler József (Szeged, 1793. ?—Szeged, 1857. febr. 6.) atyja Ferenc építész, anyja Poltzner Erzsébet. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte (1807—1815). 1825-től Szeged város szolgálatában áll, mikor városi számvevőnek választották meg. 1833- tól főszámvevő. 1844-től városi közigazgatási tanácsnok. 1848-ban Szeged-Alsóvároson nemzetőröket összeíró. Világos után Gyulai Gaál Edward kir. kerületi biztos Szeged város tanácsnokává nevezi ki. Számos szegedi családdal állt násznagyi, illetve keresztkomasági kapcsolatban. Kétszer nősült. Első neje Iváncsics Franciska volt, ki 1836-ban elhalálozott. E házasságból származott Hermina leánya. Második neje Csavolyszky Rozália, kitől Albertina leánya született. Hivatalvizsgálat során feltárt valamelyes rendellenesség miatt öngyilkos lett. Czímer mindkét helyen „Heszlényi”-ként említi. Hatvannégy évesen halt meg. 26, 88. Hetényi József (Jászberény ?, 1800. febr. 8. ?—Jászberény, 1872. dec. 25.) színész, színigazgató. Jászberényi jubileumi ünnepsége szerint valószínű, hogy ott született a megadott időben. Színészként működött, majd társulatot szervezett, amelyben szinte minden családtagja közreműködött. Már 1828-ban, majd 1832—1833-ban Kolozsváron lép fel társulatával. 1836-ban Győrött játszott és 1837-ben fél évig a pesti Nemzeti Színháznak volt tagja. Fellépett Székesfehérváron, Debrecenben, Kassán, Nagyváradon, Miskolcon, Pozsonyban. 1850. febr. 8-án ünnepelték 50 éves születésnapját Jászberényben. 1851 nyarán Szegeden lépett deszkákra a nyári színházban, majd a Szeged-felsővárosi kaszinóban. 1853-ban ismét Szegeden játszik társulatával és itt születik Béla fia. 1857-ben szerepel társulatával Debrecenben, Molnár Györggyel karöltve, ki később veje lett. Szak- könyvtárt gyűjtött, amelyet nem sokkal halála előtt, végszükségben kisorsolt. Házasságából származtak Antónia, Amália, Béla, Elemér, Emília, Gyula, Jozefa és Laura utónevű gyermekei. Neje színésznő volt. 76. Hézső Sándor. 1928-ban könyvet adományoz a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. 1932- ben „Szózat Nyomda és jegygyár” cégszöveggel Szeged, Kossuth Lajos sugárút 8. sz. alatt céget alapít és azt a szegedi kir. törvényszéknél bejegyezteti. Szegeden Tápai u. 6. sz. alatt lakott. Cége 1947-ben még fennállott. Valószínűleg a népes hódmezővásárhelyi család ivadéka. 267. Hidegh Mihály (Gyergyószentmiklós, 1810. jún. 26.—Pest, 1864. ápr. 7.) havasfalvi. Színész, színigazgató. Művészneve Havi Mihály. Iskoláit szülőhelyén, Enyeden és Aradon végezte. Szülei papnak szánták és így a gimnáziumban papnövendék volt. De a pálya nem elégíti ki és beáll színésznek. Kardalosként kezdi (1835), majd színészként folytatja és fellép Kassán, Kolozsváron, majd Komlóssy Ferenc társulatában Szegeden (1840). Ekkor már nős és neje is tagja a társulatnak. 1847- ben Szabó Józseffel magyar dal- és tánc- együttesét szervez Pécsett. Szegeden a Tisza- vidéki Újság és a Szegedi Hírlap társszerkesztője Szabó Mihály mellett. Majd színtársulati igazgatóként truppjával bejárja Európát. Szerepel Bécsben, Párizsban, Brüsszelben. Az 1848-as események Párizsban érik. Visszatér és 1848 június—júliusában ismét Szegeden lép fel. A következő évben is itt találjuk és ekkor 40 részvényessel a vár melletti sétányon színkört építtet (aréna), amely 1882-ig állott fenn. Majd társulatával ismét az országot járva szerepel Győrött, Kassán, Kolozsváron, Szabadkán, Pesten, Aradon. 1856. és 1857. években ismét vendégszerepei. 1859-ben előbb Brassóba megy, majd Bukarestbe de itt nem jár szerencsével. Kolozsvárra visszatérve először itt, majd Pesten és Aradon újságíró, színházi lap szerkesztője. Magyarra fordítja a Mar- seillasise-t. Feleségével Szatmáry Zsuzsannával talán 1838-ban köt házasságot, kitől Lajos fia származott. 70. Hódi család. Az ország minden részében feltalálható azonos nevű több család leszármazottai Szegeden. Ezek közül különösen Csongrád megyében, főleg Szegeden és Hódmezővásárhelyen megtelepedettek és azok leszármazottai értendők. Eredetileg legtöbbje gazdálkodással, galambászattal foglalkozott, némelyikük iparos foglalkozást űzött. Plebejus származásúak. Később polgárosodott egyikmásik család, sőt egyesek megyei és városi szolgálatba lépve honoracióri rangra emelked111
