Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
H
HÓDI HOFFER tek. A családok eredete évszázadokra visszamenőleg követhető. 12—13. Hódi Imre (Szeged, 1826. ?—Pest, 1874. márc. 21.) ügyvéd. Imre városi tanácsnok és neje Sebők Erzsébet fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál (1836— 1843). A pesti tudományegyetemen az állam- és jogtudományi karon az abszolutórium birtokában letette I. jogtudományi szigorlatát, majd joggyakorlatot kezdett. Később az ügyvédi cenzust is kiállva Szegeden a közigazgatásban helyezkedett el. Már 1848-ban számvevőnek jelölték a választáson, de kiesett. Beállt a III. honvéd zászlóaljba, melynek századosa (?) lett. 1850-től gyakorló ügyvéd Szegeden. 1851-ben a szegedi Rögtönítélő Törvényszék ülnökbírája. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1861-ben Csongrád megye esküdt je. 1867. május 5-én a megválasztott első városi törvényszéki tanácsnok lemondása folytán, mint a sorban utána legtöbb szavazatot nyert, lesz városi tanácsnok. 1870-ben a Szegedi Általános Takarékpénztár elnöke. Később ismét ügyvédi gyakorlatot folytat. Szegeden birtokos. Szegeden kötött házasságot 1850. jan. 7-én Kovács Karolinával, az algyői uradalom gazdatisztjének leányával, ki 1863- ban elhalálozott. Ekkor annak húgával Teréziával köt újabb házasságot ugyancsak Szegeden 1864. nov. 10-én. Ez első házasságából Imre Jenő és Kornélia, a másodikból Júlia, Lajos, Margit és Gyula gyermekei származtak. Negyvennyolc évesen hunyt el. 41, 88, 90. Hódi Imréné 1.: Kovács Karolina és Kovács Terézia. 90,90. Hódi Lajos (Szeged, 1825. ?—?) mérnök. Talán Hódi Imre városi tanácsnok és neje Sebők Erzsébet fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Majd a budai egyetem bölcseleti karán folytatott mérnöki tanulmányokat s azok befejezése után visszatért szülővárosába. 1848-ban a 104-es honvéd zászlóalj hadnagya lett és részt vett Szent-Tamás ostrománál. Eleinte Szegeden dolgozott mérnökként. 1861-ben a Szeged-rókusi nőegylet műkedvelő társaságának tagja. Szegeden Palánk 398. sz. alatt lakott. 1873-ban a m. kir. Folyammérnöki Hivatal segédmérnöke Gyulán. 1879-ben a békési m. kir. Államépítészeti Hivatal mérnöke. Feltehetően Szegeden kötött házasságot 1868 körül Vásárhelyi Bertával, mely házasságából Mária Karolina Berta leánya származott. 71. Hódossy Lajos (Kaposvár, 1850. ?—?) ítélőbíró. Talán János Somogy megyei főszolgabíró és neje fia. Iskoláit Kaposváron, majd Székes- fehérváron végezte s utána a pesti tudomány- egyetemen hallgatott jogot. Az abszolutórium elnyerése után letette I. jogtudományi szigorlatát és joggyakorlatra az igazságszolgáltatás keretében helyezkedett el. 1872-ben Kaposváron lett bírósági joggyakornok. Egy évvel később kir. törvényszéki aljegyző, majd jegyző. A jogi doktorátus megszerzése és az ügyvédi vizsga letétele után 1880-ban Kaposváron kir. törvényszéki bíró (1881—1890). 1891-ben kinevezik a szegedi kir. ítélőtáblához bíróvá és innen kerül 1897-ben a szegedi kir. Törvényszék élére elnöknek. 1902-ben a győri kir. ítélőtábla tanácselnöke, majd 1912-ben ezen tábla elnöke. Ebben az állásában éri a nyugdíjazás. Talán Kaposváron kötött házasságot Csorba Ede és Blauhorn Magda leányával. Tagja volt a Szegedi-Belvárosi Kaszinónak. A Szegedi Jogász Egyletnek elnöke. Egyben tagja lett a szegedi városi törvényhatósági bizottságnak is. Hódossy Szegeden Bástya u. 19. sz. a. lakott apósával egyetemben. 191. Hoffer Ferenc (?, 1789. ?—Szeged, 1841. ápr. 3.) iparos. Nemesi származású. Lipíó megyében megtelepedett német eredetű családnak Komárom megyébe, majd onnan Nagykőrösön át Hódmezővásárhelyre áttelepült tagja. Iskoláit Hódmezővásárhelyen végezte, majd asztalos mesterséget tanult. Feltehetően kétszer nősült. Első neje volt Kreutzberger Terézia, kitől Károly fia származott. Talán az ő második neje volt Schidla Magdaléna. Szeged városnak polgára volt. Czímer a nevét nem említi és csak Károly atyjaként emlékezik meg róla. Ötvenkét évet élt meg. 90. Hoffer Károly (Hódmezővásárhely, 1815. ?—Szeged, 1899. okt. 27.) nemes. Építész. Ferenc asztalosmester és neje Kreutzberger Terézia fia. Iskoláit Hódmezővásárhelyen és Szegeden végezte. Majd építészszakmát tanúit és feltehetően Pesten építőmesteri képesítést szerzett. Kezdetben építkezéseken segédkezett, 1838-ban a Pesti Hengermalom építkezésén másodpallérként dolgozott. Ezután visszatért Szegedre. 1848-ban „perbefogó bíró”. 1851- ben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgató-választmányi tagja. A Szeged-Rókusi templom tatarozója. 1856 körül társul Hesz- lényi József (1. ott) építésszel és egy ideig közös vállalkozásban áll szegedi MÁV Rendező pályaudvar építésénél. 1858-ban. megbízást kap a szegedi Zsidó Hitközség vagyonának felbecslésére. Ugyanekkor a Szegedi Jótékony Nőegylet telkén — részben saját tulajdonaként — felépíti a nyári színkör épületét, melyet két évvel később befejez. 1859-ben belép a Szeged-Belvárosi Kaszinóba. 1861-ben vezeti Mayer Ferdinánd házának toldaléképítkezését és felhúzza az épület Kelemen utcai traktusát. Ez évben a Szeged-Belvárosi Kaszinó választmányi tagja lesz. Átépíti Lemle Miklós Iskola utcai házát. Felépíti a Dugonics téri „Vajda-ház”-at. 1836-ban őt bízzák meg a Szeged-rókusi plébánia épületének építésé112
