Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
H
HERCZEG HESZLÉNYI Szegeden ez időben nem élt két Elerzl Fülöp orvos és emellett ez időben még negyvenedik életévét el nem ért Elerzl Fülöp még a kor ismeretében sem mondható öregnek. Egyébként a névsorban Elerczl Fülöp neve „Herczl”- ként szerepel, míg az öreg Hercz orvos neve: Elercz. Ilyen nevű orvos ebben az időben Szegeden csak egy volt, nevezetesen Hercz Lipót, helyesen Herczl Lipót, ki Herczl Fülöpnél húsz évvel volt idősebb és így kiérdemelte az „öreg” megjelölést. A Czímer által használt alapszövegben tehát nyilvánvalóan két személyről esik szó, csak a névsor felállítója nem ismerte az utóbbi Herczl utónevét és személyét körülírta. Nős volt, házasságából Lipót, Salamon és Laura gyermekei szármáztál. Hetvennyolc évesen halt meg. 90. Herczeg Ferenc (Versec, 1863. szept. 22.—Budapest, 1954. febr. 24.) író. Családi neve Herczog. Herczog Ferenc József verseci gyógyszerész, később polgármester és neje Hoffmann Lujza fia. Sziléziából Márai Terézia alatt Magyarországra, a Délvidékre települt német csa- lág sarja, mely család német nyelvhasználatát mindvégig megőrizte. Elemi iskoláit Versecen járta, majd polgári iskolába került Fehértemplomon, végül gimnáziumba Temesváron, Szegeden és Fehértemplomon. Két szegedi gimnáziumi éve kivételével a tanítási nyelv mindenütt a német volt. így magyarul csak dadájától, a temesvári gimnázium magyar óráin és a szegedi piarista gimnáziumban tanult és ez utóbbi helyen tökéletesítette e nyelvtudását. Fehértemplomon 1881-ben tett érettségi vizsgát. Utána a pesti tudományegyetem jogi fakultásán folytatott jogi stúdiumot, majd joggyakorlatra ment előbb bírósághoz, majd ügyvédjelöltként folytatta azt. Első irodalmi kísérletei német nyelvűek. Amikor azután egy nagyobb munkával magyarul jelentkezett és azt díjazva kiadásra elfogadták, felhagyott jogi tevékenységével és egészen az irodalomnak szentelte idejét. Gyorsan tüneményes írói pályát futott be, bekapcsolódott a politikai életbe is, számos irodalmi társaság választotta tagjává és a közéletben is egyik kitüntetés a másik után érte. Királyi tanácsos és a főrendiház örökös tagja lett. Szegedi kapcsolatait ő maga tárta fel visszaemlékezéseiben. E kapcsolatok részben személyesek, amelyek szegedi gimnáziumi évei és itt tett látogatásai, valamint előadásai révén alakultak ki, részben pedig munkáinak olvasottságából, darabjai színházi előadásaiból adódtak. Előadott a szegedi Dugonics Társaságban, a Délmagyarországi Közművelődési Egyesületben és főleg a Szegedi Szabadtéri Játékok alkalmával három cikluson át ismételten nagy sikerrel előadott „Bizánc”-a tette személyét is városszerte kedveltté. 1925-ben megült irodalmi jubileumára Szeged aranytollal kedveskedett neki. A Dugonics Társaság 70-dik születésnapján levélben üdvözölte kültagját, mire szép szöveggel válaszolt. A felszabadulás után is Pesten élt. A személyi kultusz adminisztratív intézkedései őt is érintették. Neje Grill Teréz volt, kitől hat évi házasélet után elvált. Gyermektelen maradt. 235. Hergovits Jenő 1. Hámori Jenő. 276. Heszlényi család 1. Heszler család. 13, 185. Heszlényi Gyula (Szeged, 1845. 71878. ?) 1862-ig: Heszler. Mérnök. József építész és neje Gömöry Terézia fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. 1861-ben a Szegedi rókusi nőegylet műkedvelő színészként. 1867. szept. 29-én a Szeged-Belvárosi Kaszinó keretében alakult „Egyenlőség Ifjúsági Kör” ellenőre. 1869-ben ugyanezen kör vívó iskolájának vezetője. Képesítését a pesti József Műegyetemen szerezte. Szegeden kötött házasságot 1869. szept. 20-án Osztróvszky Máriával. (L. ott.) Talán azonos az 1875-ben Aszódon dolgozó MÁV segédmérnökkel? 139—140. Heszlényi József (Szeged, 1814. júl. 10.— Szeged, 1895. márc. 5.) építész. 1862-ig: Heszler. Heszler Ferenc és Frietz Erzsébet fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál (1825—1833). Tanulmányait a budai bölcsészkari egyetemi intézetben végezte, ahol 1838-ban oklevelet nyert. Visszatér Szegedre ahol előbb ácsmesterként, majd építőmesterként működik. 1845-ben az alakuló Szeged- Csongrádi Takarékpénztár részvényese. 1848- ban a külső, nagytanács tagja, választott polgár, majd a palánki kerület városi képviselője. Világos után Hoffer Károly építésszel megalapítja a „Hoffer és Heszlényi” építési vállalatot, amely többek között a szegedi Rendező Pályaudvart, a nyári színkört, az ebből alakított téli színházat építi fel, utóbbiakat a Szegedi Jótékony Nőegylettel karöltve. 1862- ben családi nevét „Heszlényi”-re változtatta. Ő építi a piarista gimnáziumot és rendházat, valamint az áthelyezett Rozália kápolnát. 1853-ban a Szegedi-Csongrádi Takarékpénztár igazgató-választmányi tagja. 1879-ben a nagy árvíz idején 30 menekültről gondoskodik. Több háza van Szegeden, melyek az árvizt is, túlélik. Kecskemétről nősül. Neje Gömöry Terézia, kitől Ferdinánd Antal, József, Paulina, Emma és Jusztina gyermekei származtak. 99, 100, 100, 110, 185. Heszlényi József (Szeged, 1844. aug. 24.— Szeged, 1937. jún. 30.) építész. 1862-ig: Heszler. József építész és neje Gömöry Terézia fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinó „Egyenlőség Ifjúsági Kör”-ének. Talán a pesti József Műegyetemen tanult tovább és ott szerzett építészi mesterlevelet. Visszatér Szegedre. Öröklött vagyonát mestersége jövedelméből tovább gyarapítja és hamarosan dúsgazdag po’gár hírében áll. Az övé a Vitéz u. 5. sz. a. két emeletes, az Április 4-e útja és a Bokor utca sarkán álló magasföldszintes és a Takaréktár u. 10. sz. a. házingatlan. Szatymazon szőlőbirtoka van. Gyermekeit házi tanárral: 110
