Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
H
HEKSCH HERCZL magántanár, valamint Bárdossy Katalin fia. Iskoláit Sopronban végezte, majd a Ferenc József tudományegyetem orvoskarára iratkozott be, ahol 1914-ben „sub auspiciis regis” avatták az összes orvostudományok királygyűrűs doktorává. 1913-ban az egyetem intézeteiben dolgozott. 1914—1918-as első világháborúban katonai szolgálatot teljesített először csapatszolgálatban, majd a tiroli hadikórház vezető orvosaként. 1918-ban tartalékos főorvosként szerel le. Több kitüntetés tulajdonosa. Ismét elfoglalja helyét az egyetemi intézetben tanársegédként, de amikor a románok tőle hűségesküt követelnek azt megtagadja, Magyarország javára optál és Budapestre jön, ahol orvosi magángyakorlatot folytat (1919—1921). A Ferenc József tudomány- egyetemnek Szegedre történt telepítését követően, a Bőr- és nemibeteg Klinika I. tanársegéde lesz, majd adjunktusa. 1926-ban az egyetem magántanárrá habilitálja és hamarosan kinevezik ny. r. egyetemi tanárrá. Magán- gyakorlatot is folytat Horváth Mihály u. 9. sz. alatt. MÁV és OTBA szakorvos. Szakíró. Neje Csikós Mária, kitől fia: Lajos. Az egyetemről 1928-ban kivált. A szegedi helyőrségi kórházból katonai díszpompával temették. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak volt tagja. 276. Heksch Nándor István (Szeged, 1886. okt. 29.—Auschwitz, 1944. jún.) ötvösművész. Vilmos kereskedő és neje Freiwillig Matild fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd Pesten az Ipar- művészeti iskola hallgatója. Tanulmányait befejezve először a gyáriparban helyezkedik el. Amikor megbízást kap a szegedi Fogadalmi Templom főkapuja rézdomborműveinek megtervezésére, azok kivitelezése végett Szegedre jön és megtelepszik a városban. Szentháromság u. 37. sz. a. lakása műhelyében rendszeresen dolgozik, iparművészeti tárgyakat, ékszereket, plaketteket, egyéb dísztárgyakat, szobrokat formál. Lassan élvonalbeli művész hírében áll. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Az István utónevet a keresztségben nyerte. Nőtlen maradt. 276. Hercz Lajos. Czímer ítélőbíróként szerepelteti, aki mint a Szeged-Belvárosi Kaszinó és a Szegedi Csónakázó Egylet tagja részt vett az 1879-es árvíz során a mentési munkálatokban. Ez azonban elírás lehet, mert ilyen nevű bíró ez időben nem szerepel. Valószínű, hogy elírás és Hercz helyett Harcz értendő. (L. ott.) 159. Herczl Fülöp (Szeged, 1824. ápr. 15.—Budapest, 1908. okt. 1.) Hercz’l, Herz’l, Herczl, Herczel írásmóddal is találkozni (Jecheskel). Fia Herczel-nek írta magát. Orvos. Mózes szegedi kereskedő és neje Grünwald Perl fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Majd a pesti tudományegyetem orvoskarára kérte felvételét (1844), ahol — bécsi klinikai gyakorlat után —- 1848-ban az összes orvostudományok tudorává avatták. Nyomban jelentkezik Szegeden a nemzetőrségbe, majd átlép a honvédségbe, ahol a szegedi 3. honvéd zászlóaljba kap beosztást és a szegedi tábori kórház gazdasági osztályán kezdi szolgálatát. Midőn Sauer Ignácz országos főorvos az Országos Haditanács megbízásából felhívást bocsát ki az orvosokhoz a honvédségbe való jelentkezésre (1848. máj. 24.), az ez időben törzskari alorvos Herczl is pályázik és Sauer javaslatára kinevezik a szegedi tábori kórház 6. osztályára főorvosnak, századosi rangban. Előző beosztásáról lemond. Közben Szegeden magángyakorlatot is folytat a Szabadsajtó (azelőtt Fekete-sas) utcai Budai-féle házban, a „Március 15-e” átellenében, ahol reggel és délutánonkint rendel. Szegény betegeket ingyen látja el orvosi tanáccsal. Világos után folyamodik Gyulai Gaál Edward kerületi királyi biztoshoz szegedi alorvosi állásra való kinevezésért. Ki is nevezik. A szegedi zsidó hitközség elöljárója (1852). Jól menő praxisa jövedelméből házat építtet a Kárász utcán. Később városi főorvos. A hitközség Betegápoló és Temetkezési Egylete orvosa (1862). Több ízben is megkínálják egyetemi katedrával, de azzal járó kötöttségeket nem vállalva visszautasítja az ajánlatot. Szakíró. Szegedi törvényhatósági bizottsági tag (1900). Házasságot köt 1860 körül Pollák Nanettel, kitől Manó (x 1861) és Flóra gyermekei származtak. Fia később világhírű sebész és puszta- péteri báró lesz. Herzl Fülöp 1906-ban m. k. udvari tanácsos lesz és ez időtájt költözik Budapestre. Unokáját 1944-ben deportálták. 66 90. Herczl Lipót (Ó-Kanizsa, 1805.—Szeged, 1883. nov. 15.) orvos. Iskoláit szülőhelyén, gimnáziumot feltehetően Szegeden végezte. Majd a pesti tudományegyetem orvosi fakultásán folytatta tanulmányait és az ott benyújtott dissertacio (1835) alapján orvosi diplomát nyert. Szegeden telepedett le és folytatott magánorvosi gyakorlatot, tovább folytatva szakírói tevékenységét. 1848-ban honvéd főorvossá nevezték ki. Világos után is folytatta orvosi magángyakorlatát és jól jövedelmező praxisa folytán a Palánkban házat szerzett, amely az 1879-es árvizet is túlélte. 1865-ben férjhez adja leányát Szegeden Russ Bélához. Tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. A Szegedi Zsidó Hitközség iskolai bizottmányának, majd iskolaszékének tagja. Czímernél neve nem fordul elő, de amidőn Herzl Fülöp nevét a kaszinótagok névsorában említi, hozzá tesz a szöveghez még egy mellékmondatot vessző után: „öreg Herz orvos,, szöveggel. Azonban 109
