Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

H

HAVI HEINER tagja volt. Barátai „Juno” becenéven emleget­ték. 276. Havi Mihály 1.: Hidegh Mihály. 70. Hayd Ferenc 1.: Haday Ferenc. 90, 116, 120, 255/207, 296/207. Haynau, Julius Jakob (Cassel, 1786. okt. 14.—1853. márc. 14.) bíró. Táborszernagy. 1. Vilmos hessen-casseli tartományi gróf, a későbbi I. Vilmos hessen-casseli vá­lasztófejedelemnek Ritter Rebecca Dorothea Roza később nemesi rangra emelés és morganatikus házas­ság után von Lindenheimtól házasságon kívül szü­letett fia. Iskolái elvégzése után 1801-ben a császári hadseregbe lép, ahol 1801. febr. 8-án kinevezik a Brechain- Wille-i gyalogezredbe hadnagynak. A franciák elleni há­borúban fogságba esik és kiszabadulása után 1806-ban századossá léptetik elő. A további hadjáratoknak is ré­szese, 1813-ban őrnagy, 1830-ban ezredes, 1835-ben altábornagy és brigadéros. Olaszországban 1844-ben al­tábornagy és hadseregparancsnok. 1845-ben tulajdonosa lesz az 57. gyalogezrednek. 1847-ben hadtestparancsnok Temesváron. Összeférhetetlensége miatt felmentik, vissza­vonul a magánéletbe és Grazban él. 1848-ban az olasz forradalom hatására önként jelentkezik a volt ezredénél, hol ezredesi rangban áll szolgálatba. Verona parancs­noka. Kíméletlen szigorral fenntartott fegyelem és rend révén sikereket ér el. Kegyetlensége miatt nevezték el „brasciai hiéna”-nak. 1849-ben visszarendelik és tábor- szernagyi ranggal, korlátlan teljhatalommal felruházva Magyarországra küldik. Szereplését itt sorozatos kivég­zések jelezték. Szegedre 1849. augusztus 4-én vonul be és főhadiszállását a városházán rendezi be. Megsarcolja a várost, annak lakosságát és főleg a zsidóságot. Eljárást indíttat a kompcmittáltak ellen. Magatartását még Radetzki is akként jellemezte, hogy „éles borotva”-hoz hasonlította, itthon pedig a „General Henkauf” címet érdemelte ki. De amikor a felelősségre vonások javában tartottak, összekülönbözött a hadügyminisztériummal és visszarendelték. Erre felettesei bosszantására az eljárás alatt állóknak sorban megkegyelmezett, minek követ­keztében sokan, akikre a biztos halál várt szabadultak, közöttük nem egy szegedi is. De a császár a maga részé­ről továbbra is nagy kegyben tartotta, kitüntetésekkel, donációkkal halmozta el. Később úgy látszik sok mindent megbánt. így például volt bajtársa Schweidel József (kit Aradon kivégeztetett) fiát örökbe kívánta fogadni, de az visszautasította e kívánság teljesítését. Pilsenbsn 1808-ban kötött házasságot Weber Theresiával, Weber von Treuenfeld Ferenc császári táborszernagy leányával, kitől egy leánygyermeke Clotilde származott, ki meg­örökölte feljegyzéseit. Tagja volt a Mária Terézia kato­nai rendnek, alapítványt létesített invalidusok, hadi öz­vegyek és árvák részére. Családi nevét anyja szülőhelye Hanau — után választotta. Később az uralkodó 40 000 forint donációban részesítette. Ebből vásárolta Szatmár megyében a Kis-Géczen és Kis-Szekeresen fekvő birtokát, amelyet Grázban 1852. június 7-én alkotott végrendele­tében hitbizománnyá alapított és azt unokaöccsére Gottfried Baron von Haynaura hagyta, ki ekkor cur- hesseni tábornok volt, valamint annak örököseire. Leányának csak életfogytiglani haszonélvezetet biztosí­tott. Szatmár megyei életvitelét Jókai írta meg regényes alakban az „Új földesúr” című regényében. 71, 72, 74—5, 125. Hazay Ernő (Temesvár, 1819. ápr. 7.—Bá- torkeszi, 1889. dec. 17.) 1845-ig: Heim. Újság­író. Márk kereskedő és neje fia. Iskoláit Te­mesváron végezte. Majd gazdasági szakiskolá­ban folytatta Hohenheimben. Hazatérése után 1848-ban belépett a honvédség kötelékébe had­nagyi ranggal. Temesváron nyomdát alapí­tott, majd lapot indított „Tagesanzeiger” cím­mel. Egyik alapítója és szerkesztője volt a „Der 14-te April”-nek. Eredetileg köztársasági szellemű, sőt kommunista érzelműnek minősí­tik. Szilágyi Sándor „Rouge republicain, com- munista, Raspeil a Duna mentén”-nek jel­lemzi. Világos utáni hadi törvényszéki eljá­rást indítanak ellene és halálra ítélik. Emigrál és Viddinben, Aleppoban, Boszniában, majd Istambulban időzik. Közkegyelem meghirde­tése után hazatér, de újból letartóztatják, de­portálják, de elengedik és 1859. okt. 30-án vonaton érkezve elítélt szegediekkel, sok sze­gedi elébük utazik Ceglédre és ünnepélyesen fogadják. Innen utazik tovább Temesvárra. A kiegyezés után több ízben választják meg a köbölkúti kerületben országgyűlési képvise- őnek. Később visszavonul és Esztergom me­gyében kis bátorkeszi birtokán gazdálkodik. Neje Koher Róza, kitől Ödön és István fiai és egy leánya származott. 103. Hegedűs Lajos (Kisújszállás, 1818. ápr. 16.—Pest, 1860. júl. 18.) színész. Dániel festőmester és neje Földi Julianna fia. Iskoláit szülőhelyén végezte, ahonnan a debreceni kollégiumba ment egy éves filozófiai tanfolyam­ra. Tanulmányait 1836-ban fejezte be és azután Fáncsy Lajos színtársulatába lépett be. Sorozatosan lépett fel vidéki színpadokon küzködve a nélkülözéssel. Lassan hírnévre tesz szert és 1849-ben leszerződik a pesti Nem­zeti Színházhoz. Színpadi író, fordító, drámaíró. Ren­dezőként is tevékenykedett. 1857—1858. években Sze­geden is szerepel, részben már színigazgatóként is. Ta­lán Pozsonyban ismerkedett meg Bodenburg Karolinával, a népszínművésznővel, kivel ott kötött házasságot. E házasságból származott Lajos fia. Nejét 1859-ben, meg­hűlésből fakadó bélmegbetegedésben hirtelenül elvesztve, vigasztalhatatlanná, majd búskomorrá vált, állását vesz­tette s egy év alatt elsorvadva a Rókus-kórházban meg­halt. Hetekkel később követte a sírba alig három éves fia. 99. Hegedűs Lajosné 1. Bodenburg Karolina. 205. Heilmann Lipót. Földbérlő. Iskoláit talán Szegeden végezte. 1860-ban Szeged környékén földbérlő. A Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. 90. Heiner Lajos (Felsőszakony, 1889. júl. 9.— Szeged, 1943. márc. 23.) orvos. Lajos egyetemi 108

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom