Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
H
HARSÁNYI HAUPTVOGEL Szegeden él Horthy Miklós — ma Dózsa György — utca 16. sz. a.-i lakásán. Valószínűleg nőtlen maradt. Hetvenhét évesen halt meg. 222, 222, 222, 224, 232, 272, 276. Harsányi Pál (Székesfehérvár, 1825. ?—?) nemesi származású, talán kis-harsányi és sárospataki előnévvel. Iskoláit feltehetően Székesfehérváron végezte és ezt követően valószínűleg jogot végzett, talán a pesti egyetem jog- és államtudományi karán. A közigazgatásban helyezkedett el. Először Egerben találkozunk vele 1856-ban, ahol szolgabíró. (C. R. circularis iudicii Agriensis coiudex.) 1861-ben Pálffy Móricz altábornagy ez időben Magyar- ország kormányzója, illetve Petrovics István kir. biztos kinevezi Szeged város főkapitányává, mely állásában megmarad 1867-ig. Ekkor az alkotmányos tisztújításon városi tanácsnoknak jelölik, de mindössze két szavazatot kap és kiesik. 1856. szept. 27-én Szeged- fölsővároson házasságot köt Endre Emíliával, Beniczky Endre özvegyével, ki kiskunfélegyházi származású, szeged-felsővárosi lakos. Nyilván ennek tulajdonítható, hogy állásvesztése után is Szegeden maradt és Szeged-felső- városon 1287. sz. a. élt. 1871—1876-ig szegedi kir. törvényszéki bíró. Ezt megelőzően közügyvédként működött Szegeden. Házasságkötésekor 31 éves volt. 109. Harz János (Szeged, 1852. jún. 24.—?) Hartz, Harcz. Harz Mihály mészáros mester és neje Rieger Anna fia. Iskolái elvégzése után feltehetően gyógyszertárban volt tanuló, majd a pesti tudományegyetem orvoskarán hallgatott előírt gyógyszerészszakos előadásokat és tett mestervizsgát. Ezt követően visszatért Szegedre és megkezdte gyógyszerészsegédi gyakorlatát. Később végzett és minősített gyógyszerészként dolgozhatott szegedi gyógyszerészek patikáiban. 1878-ban folyamodik gyógyszertár létesíthetése iránt, de kérelmét elutasítják. A Szeged-Belvárosi Kaszinó és a Szegedi Csónakázó Egylet tagja. A szegedi 1879-es árvíz idején részt vesz a mentési munkálatokban. Bár nem kizárt, hogy azonos a később Pestlőrincen gyógyszertárt fenntartó egyénnel, 1887-ben még itt Szegeden szerepel gyógyszerészként. Szegeden 1878. máj. 25-én kötött házasságot édesanyja rokonával, Porgányi Irénnel, mely kötelékből János Mihály László fia és Irén Borbála Etelka leánya származtak. Szegeden Palánk 212. sz. a. lakott. 90, 155. Harz Lajos (Szeged, 1855. ?—Szeged, 1905. nov. 5.) előbbi öccse. Iskoláit Szegeden végezte. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak és a Szegedi Csónakázó Egyletnek és bátyjával részt vett a nagy árvízi mentési munkálatokban. Neje 1881-ben részese volt egy Tisza Istvánt felkereső küldöttségnek. 1905- ben előfizet Jászai Géza, A Rókusi plébánia 100 éves története című könyvére. Neje Diebl Mária, kitől Lajos fia született (1889). Az ág. h. ev. egyházközösség presbitere Szegeden. Kossuth Lajos sugárút 27. sz. a. lakos volt (1900). 90, 155. Harz Mihály (?—Szeged?, 1885. ?) iskolái elvégzése után mészáros szakma elsajátítása végett beáll inasnak, majd segéd lesz és vándorúba után a szegedi mészáros-céhbe kéri felvételét. 1847-ben mészáros mesterként adakozik az építendő ág. h. evangélikus templomra. 1850-ben egyházközségi tanácsnok. 1957- ben presbiter. 1857-től 1863-ig kóser hús árulására is jogosítványt kap. A legtöbb egyházi adót fizetők egyike. 1859-ben 600 forint kölcsönt vesz fel az egyházi pénztárból. 1864-től 1878-ig egyházgondnok. 1884-ben presbiteri tisztségéről betegeskedése miatt lemondani kénytelen. Szegeden nősült, neje Rieger Anna, kitől János és Lajos fiai, valamint Hermina és más nevű leányai születtek. 90. Hattyasi Antal (Kanizsa, 1822. ?—?) 1861-ig: Taymel. Ügyvéd. Taymel Lőrinc és neje Triszt (talán Frigyes) Anna Mária fia. Iskoláit Szegeden, középiskolát a piarista gimnáziumban vég?zte (1837—1844). Tanulmányait a pesti tudományegyetem jog- és államtudományi karán folytatta, ahol abszolutóriumot nyert, letette I. jogtudományi szigorlatát és ezt követően megkezdte joggyakorlatát. 1848-ban belügyminisztériumi díjnok. 1849-ben visszajön Szegedre és itt városi be- szállásolási biztos. Az ügyvédi cenzus után Szegeden nyit ügyvédi irodát. 1851-ben a városi tanácstól igazolást kér a forradalom alatti feddhetetlen magatartásáról, mit megkap és ügyvédi gyakorlatát tovább folytathatja. 1861- ben m. k. udvari kamarai engedéllyel korábbi családnevét „Hattyúsy”-ra változtatja, de azt Hattyasiként használja. Több helybeli családnál násznagy, illetve keresztkoma. 1848 körül köt házasságot Windisch Erzsébettel^ mely házasságából Antal, Erzsébet, Kálmán, Árpád, Zoltán és még egy gyermeke származott. Czí- mernél foglalkozása „pék”, de ez feltehetően tévedés. 91, 116. Hauptvogel János (Szeged, 1896. ?—?) ítélőbíró. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte (1906—1913). Majd folytatta tanulmányait talán a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem jog- és államtudományi karán, ahol az abszolutórium és az I. jogtudományi szigorlat letétele után igazságügyi szolgálatba lépett. 1927—1928-ban a szegedi m. kir. törvényszék jegyzője, 1929—1932. években tokaji kir. járásbíró, majd kinevezik a nyíregyházi m. kir. törvényszékhez bíróvá. Itt — úgy látszik — 1938 körül nevet változtatott „Varga”-ra. A Szeged-Belvárosi Kaszinó 107
