Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
H
HABI HADIK örök nyugalomra. Móra Ferenc írt róla megemlékezést „Frédi” címen. 276. Habi Erzsébet (Szeged, 1814. ?—Szeged, 1838. aug. 24.) talán József és neje Pongrátz Terézia leánya. Szegeden 1837. máj. 15-én lép házasságra Skultéty András akkori városi Írnokkal (1. alább), kitől Mária leánya született. Czímer név nélkül mint Skultéty első nejét említi. Huszonnégy évet élt. 129. Hadasy János (Magyarkanizsa, 1821. ?— Szeged, 1867. máj. 26.) 1861-ig: Kriegler. Iskolái elvégzése után közigazgatási pályára lép és Szegeden telepedik le. Városi adószedő 1859-ben és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1861-ben megváltoztatja családi nevét. 1867- ben vizsgálat indul ellene és mint városi főadószedő, a mutatkozó hiány miatt gyanú alá kerül, nem tudta elviselni és önként vet véget életének. Halála után derül ki, hogy a hiány jelentéktelen. Neje Piukovics Erzsébet, kitől Júlia és talán Rozália gyermeke származott. Czímer személyét megkérdőjelezi. Negyvenhat évesen halt meg. 90. Haday Ferenc (Nagyszombat, 1812. ?—Szeged, 1862. ápr. 20.) 1861-ig: Hayd. (Haidt, Haydt, Heit, Heyd.) Iskoláit szülőhelyén végezte. Majd Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karára kérte felvételét, ahol 1836-ban avatták az összes orvostudományok doktorává. Kikerülve az egyetemről Pesten kezd orvosi gyakorlatot és egyben „sebészeket orvosi gyakorlatra tanító segéd”. Szemorvos. 1846-ban Szegedre jön és a város szolgálatába szegődve a kórház orvosa lesz. Ezen állásban működik haláláig. 1861-ben családi nevét megváltoztatja. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden 1849. febr. 12-én kötött házasságot Osztróvszky Franciskával, kitől Etelke Leopoldina Mária Tér. Anna, Franciska, Ferenc és Kornélia gyermekei származtak. Változtatott családi nevét Czímer egy helyen (90) tévesen „Hadadi”-ként írja. Negyvenkilenc évesen hunyt el. 90, 116, 120, 255/207, 296/207. Haday Ferencné 1.: Osztróvszky Franciska. 255/207. Haday Kornélia (Szeged, 1853. okt. 12.— Szeged, 1925. okt. 7.) Nelly. Ferenc orvos és neje Osztróvszky Franciska leánya. Iskoláit Szegeden végezte. Gondos nevelésben részesült. Olvasott, művelt nő. Már fiatal leányként szerepel egy Tompa költeménnyel a Szeged-Belvárosi Kaszinó hangverseny-rendezvényén. Erről értesülve Tompa Mihály arcképével ajándékozza meg. Szegeden 1881. máj. 15-én köt házasságot Kovács József (1. ott) budapesti, majd szegedi orvossal. Gyermekei Kornélia, s ennek korai elhalálozása után ismét Kornélia, Mária és Kálmán. 120. Hadfy Károly (Nagybecskerek?, 1869. ?— Szeged, 1941. január 21.) Döme ügyvéd a Hadzsits család ama tagjának, aki nevét Had- fy-ra változtatta és neje Hertelendy Hermina fia. Iskolái végeztével feltehetően jogot hallgatott talán Kolozsváron és azután közigazgatási pályára lép. 1893-ban Torontál megye közigazgatási gyakornoka, majd Nagyszent- miklóson szolgabíró, illetve főszolgabíró, mely állásában marad 1919-ig. Itt mintagazdaságot létesít 403 holdon, ahol felesége baromfi-farmot tart fenn, mely hírre tesz szert. Az első világháború után Nagyszentmiklós Románia területéhez csatoltatott és Hadfy ekkor kénytelen volt lakhelyét elhagyni, Magyarország javára optálni. Szegedre jön, ahol 1929-ben mint nyugalmazott főszolgabíró telepedig meg. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, neje Bayer Anna. Szegeden Lechner tér 2. sz. a. lakott, amikor 72 évesen meghalt. 276. Hadik András (Csallóköz v. Kőszeg, 1710. okt. 16.— Bécs, 1790. márc. 12.) futaki gróf. Felvidéki kisnemesi családból származott. Mihály huszárkapitány és neje Hardy Franciska fia. Iskoláit a jezsuitáknál, Kőszegen végezte. Papnak készült, de atyja tanácsának engedve katonai pályára lép. 1730-ban zászlósként (kornett) belép a Ghillanyi (talán 6.) huszárezredbe. 1732-ben átkerül a Dessewffy Imréről nevezett 8. huszárezredhez, amelyben a rajnai hadjárat és a phillipsburgi ütközet után 1736-ban kapitánnyá lép elő. Részt vesz a török háborúkban. 1742-ben átkerül az akkor Beleznayról nevezett 10. huszárezredbe alezredesként, ahol 1744-ben ezredes, 1747-ben pedig tábornok. 1753-ban egy később 1767-ben redukált huszárezred tulajdonosa. 1756-ban altábornagy lesz és a következő évben elfoglalja és megsarcolja Berlint. Ekkor felveszik a Mária Terézia katonai rend kötelékébe, annak nagy kereszteseként. 1758-ban lovassági tábornok. 1760-ban a német birodalmi császári hadsereg ideiglenes főparancsnoka, majd 1762—1763- ban a sziléziai császári fősereg parancsnoka. Ekkor magyar grófi rangra emelik. (1763. I. 20.) Királyi adományul kapja Futakot és Csernovicot. Budavár parancsnoka. 1764-ben Erdély kormányzója. 1769-ben az illyr kongresszus királyi biztosa. 1772-ben — Lengyelország felosztásakor — az Ausztriához csatolt terület átvevője és lengyelországi császári hadsereg fővezére. Galícia és Lodoméria kormányzója. 1774-től a bécsi főhaditanács elnöke. Tábornagy. V. b. t. tanácsos. 21 csatában harcolt. 1776-ban Bács megye főispánja. 1777. ápr. 4-én római birodalmi szabad gróf lesz. 1789-ben a török elleni harcban, mint a haderő fővezére, megsebesül, mire kímélése érdekében felmentik és futaki birtokára vonul vissza. Ezredtulajdonosi idejében Szeged sz. kir. város 30 lovast küld az ezredébe. Neje Lichnovszky Franciska hercegnő, kitől Mária Jozefa, János, Károly és András gyermekei származtak. Futakon temették. Iratai a Lu- dovika Akadémia őrizetébe kerültek. 1920 után a 4. m. k. honvéd huszárezred felvette nevét. Czímer a Bihari János által szerzett „Hadik oberster nótája”, és a „Huszárverbunkos” címen ismert szerzemények révén említi 103
