Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
H
HAGGENMACHER HALASZ nevét. Unokája Gusztáv 1848—1849-ben a déli hadtest parancsnoka és részt vesz a Szeged környéki csatákban. 148. Haggenmacher Henrik. Svájci eredetű családból való. Serfőző gyáriparos. Feltehetően Henrik sörgyáros és neje fia. Iskoláit talán Budapesten végezte. 1911-ben már a Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Sörgyár igazgatóságának elnöke. 1912-ben továbbá a Kőbányai Malátagyárt Rt. igazgatóságának tagja. A Magyar Áruforgalmi Statisztikai Állami Értékmegállapító Bizottság tagja. 1914-ben sörgyáros és a Vámügyi Tanács kinevezett tagja. Ez évben a Haggenmacher Rt.-nek már csak igazgatósági tagja. 1929-ben dec. 3-án Belgium tb. konzulja. 1932-ben a Magyar Országos Takarékpénztár igazgatósági tagja. 1937- ben a Budapesti Nemzetközi Vásár végrehajtó bizottságának tagja. 1941-ben a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke. 1933-ban a Dreher—Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt. vezérigazgatója. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsának rendes tagja. Ő hozta létre Szegeden a gyár sörraktárát és sörözőjét, amely 1927-től Kelemen u. 3. sz. alatt „Hági” étterem és sörcsarnok, cégszöveggel. Állami vállalatként ma is üzemel. Neje rozsnyói Pékár Marianna. A „Hági” cégszöveg a családnév rövidítése. 99. Hajnal István (Szeged, 1886. nov. 19.—Szeged, 1961. dec. 23.) ügyvéd. István iparos és háztulajdonos, valamint felesége Ábrahám Rozália fia. Iskoláit Szegeden, középiskoláit a piarista főgimnáziumban végezte, ahol 1904. szept. 16-án tett érettségi vizsgálatot. Ezután beiratkozott a m. kir. Ferenc József tudományegyetem jog- és államtudományi karára Kolozsváron joghallgatóként. 1909. jún. l-jén itt nyert abszolutóriumot. Közben 1907—1908. évben egyéves önkéntesként szolgált és tiszti vizsgát tett a szegedi 46. gyalogezredben. 1909. jún. 25-én áll I. jogtudományi szigorlatra és ezt követően megkezdi gyakorlati éveit ügyvédjelöltként különböző szegedi ügyvédi irodákban. 1910. jún. 26-án az egyetem jogi doktorrá fogadja. 1911-ben bevonul az ezredéhez fegyvergyakorlatra és leszereléskor tartalékos hadnagy. Marosvásárhelyen 1913. febr. l-jén tesz ügyvédi vizsgát és diplomájának a Szegedi Ügyvédi Kamaránál e hó 20-án történt bemutatásakor Szeged székhellyel felveszik az ügyvédi lajstromba. Ügyvédi irodáját Széchenyi tér 8. sz. a. nyitja meg. Az első világháborúban annak kezdetétől szolgálatot teljesít először a déli, majd az északi hadszintéren, ahol 1914. szept. 8-án megsebesül és kórházi ápolásba kerül. Felépülése után előbb ismét az orosz, majd az olaszoknak a háborúba történt belépése után, az olasz fronton küzd, ahol Karinthiában az 5. század parancsnoka. Itt újból megsebesül, de most tábori kórházba kerül. 1915 augusztusában tartalékos főhadnagy. 1916-ban menetszázad-parancs- nokaként vesz részt az V—X. isonzói csatában. 1916. dec. 2-án ismét megsebesül, de négy hét múlva újból a tűzvonalban találjuk. Hosszú frontszolgálatrára tekintettel 1917 februárjában pótzászlóaljhoz osztják be Gyulafehérvárra ezredparancsokként. Ez év decemberében megint menetszázad-parancsnokként viszi alakulatát az olasz frontra. Az összeomláskor mint több hadiékítményes kitüntetés tulajdonosa szerel le. Hazatérve itt az őszirózsás forradalom várja. Bekapcsolódik a szervezkedő ellenforradalomba. 1919-ben a Szegedi Ügyvédi Kamara meghívott titkára, mely állásában az egymást követő tisztújításokon át 1937- ig megmarad. Közben tartalékos százados lesz. Társasági, közéleti ember. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1924. dec. 9-én ő is hozzájárul 10 000 koronával a kaszinói Széchenyi- serleghez. 1927-ben a Mezőgazdasági Munkásvédő Iroda tagja Csongrád megyében. Szeged város törvényhatósági bizottságának tagja (1838). Városi tb. tiszti főügyész. A Vitézi Szék ügyésze. Honvédségi védő. 1945-ben az igazolási eljárás során nem igazolják. Szegeden családja körében visszavonultan él. Itt kötött házasságot Pálfy Piroskával, mely házasságából Piroska és — a második világháborúban elesett fia — István született. Szegeden Tanácsköztársaság útja 8. sz. alatt lakott. 220, 232, 276. Halász Gyula. Iskolái elvégzése után köz- igazgatási pályára lép és a pénzügyi igazgatásban helyezkedik el. 1905-ben Szegeden adóhivatalnok. 1906-tól zilahi adóhivatali ellenőr. 1909—1912-ben adóhivatali ellenőr Makón, 1913—1914-ben adópénztárnok Petrozsény- ban. 1927-ben állampénztári főtanácsos Szegeden, 1929-ben pedig itt mint állampénztári igazgató megy nyugdíjba. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden háztulajdonos és a Baktói kiskertek 163. sz. a. kis földbirtoka van. Itt is lakik. Családi viszonyai nem ismeretesek. 1930-ban mint nyugalmazott állampénztári igazgató Szegeden Horthy Miklós u. 22. sz. a. lakott. Ugyanezen a néven és ugyanott 1933-ban egy nyug. iskolaigazgató lakott, ami vagy elírás, vagy rokon. 276. Halász Károly rendőrkapitány. Iskolái elvégzése után feltehetően a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jog- és államtudományi karának lett hallgatója, ahol az államtudományok doktorává avatták (1928). Az államrendőrség kötelékében helyezkedett el és 1927-ben Szegeden m. kir. államrendőrségi kapitánysági lőkösházai rendőrkapitány. 1929- től Szegeden szolgált. A Szeged-Belvárosi Ka104
