Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
H
H Haader Pál (Fokszabadi, 1796. ?—Székes- fehérvár, 1867. jún. 5.) ügyvéd. Atyja talán Pál veszprémi káptalani bérlő és árendás. Középiskolái elvégzése után feltehetően a pestbudai tudományegyetem állam- és jogtudományi karára iratkozott be, ahonnan szigorlatai letétele után ügyvédjelölti gyakorlatra ment, majd pedig Pesten ügyvédi vizsgát tett. Visszamegy Székesfehérvárra, ahol ügyvédi gyakorlatot kezd. 1836. febr. 29-én megválasztják a város polgármesterévé. A következő 1841. nov. 22.iki tisztújításon újraválasztják. Azonban meghívást kap a Büntető Törvény- könyv kidolgozására kiküldött bizottságba (1840; V. te. 2. .) és emiatt Pest-Budára költözik átmenetileg. De hamarosan visszatér és egy év múlva ismét a város főbírája. Úgy látszik baráti viszony fűzhette a szegedi Szilber (később Bérczy) Antal városi polg.mester és követtársához, mert feltehetően azonos annak Paulina Antónia nevű leányának keresztatyjával, kinek keresztelőjén Szegeden 1843. jan. 8-án jelen volt. 1845-ben beszédben köszönti beiktatása alkalmából Marich István Dávid főispánt s beszéde nyomtatásban is megjelenik. 1846. aug. 20-án ismét főbíróvá választják és 1848. máj. 11-én a város polgármestere lesz. Egyben annak országgyűlési követe is. Tagja annak az országgyűlési nagybizottságnak, amelyben a szegedi Aigner (később Rengey Ferdinánd is a király elé járult. Ez évben folyamodik családi nevének megváltoztathatása iránt és 1849. máj. 26-án kap engedélyt a „Hadhalmi” név használatára (Hathalmi írásmóddal is). Világos után azonban hatálytalanítják e határozatot és ő nem használja tovább e nevet. Mint kompromittált ellene is eljárás indul és rövid ideig a Neugebäude lakója. Úgy látszik elhagyja Székesfehérvárt és Szegedre jön, ahol a környéken gazdatiszti állást vállal (1859). 1859. márc. 1-én a már említett Szilber család másik leányának Igaz László földbirtokossal kötött házasságánál, mint „Sp. D. C. R. Judicii Szegediensis assessor” násznagy. 1860. febr. 7-én Pillich István bírótársának Vékes Emíliával kötött házasságánál szerepel tanúként. Ugyanezen évben tagja lesz a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, később annak választmányi tagja. 1865. szept. 17-én azonban ismét Székesfehérvárott van, ahol előbb helyettes, majd rendes polgármesterré választják, s ez állásában marad haláláig. 1830. okt. 18-án Koller Erzsébettel kötött házasságából Adelhaid, majd Koller Jozefával kötöttből Pál gyermeke származott. Hetvenegy évet élt. 90. Haar Alfred (Budapest, 1885. okt. 11.—Szeged, 1933. márc. 16.) matematikus. Ignác bornagykereskedő és takarékpénztári igazgatósági elnök, valamint neje Fuchs Emma fia. Iskoláit Budapesten végezte, majd beiratkozott a József Műegyetemre, ahol vegyészmérnöknek készült. Azonban hamarosan meggondolta magát és átiratkozott a budapesti tudomány- egyetem természettudományi fakultására, ahol 1903—1904. években hallgatta az előadásokat, azután pedig tanulmányait Göttingenben folytatta az egyetemen. Itt nyert doktori oklevelet 1909-ben. Az egyetem keretében dolgozott tovább, ahol magántanárrá habilitálták. Ezt követően Zürichbe hívták helyettes tanárnak. Időközben külföldi oklevelét Magyarországon nosztrifikáltatta. Ekkor a Kolozsvári Ferenc József tudományegyetem nyilvános rendk. tanárává nevezték ki. 1917-ben pedig az egyetemnek nyilvános rendes tanára lett. Több külföldi egyetemnek volt vendég- előadója. Kutatásai és dolgozatai európai hírt szereztek számára. Amikor a trianoni béke után az egyetemnek el kellett hagynia Kolozsvárt és Szegeden kapott új otthont, követte azt és Szegeden telepedett meg. Itt Horváth Mihály u. 6. sz. a. lakott. Haláláig tanszék- vezető egyetemi tanárként működött. Tagja volt az egyetemi sajtóbizottságnak, az állandó fegyelmi bizottságnak. A m. kir. állami középiskolai tanárvizsgáló bizottság tagja, a m. kir. középiskolai tanárképző intézet tanára. Kari dékán, majd prodekán. A M. Tudományos Akadémia levelező tagja. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Nőtlen, gyermektelen. Nevét a Szegedi Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban elhelyezett tábla örökít meg (Borsos Miklós alkotása). Munkáit összegyűjtötték és Szőkefalvi-Nagy Béla sajtó alá rendezésében Budapesten 1959-ben kiadták. A budapesti rákoskeresztúri temetőben helyezték 102
