Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
G
GURGL GYÖNGYÖSSY ?—?) gödri(?). Horvátországi nemes családból származik. A család egyik tagja még Mária Terézia alatt, későbbi tagja I. Lipóttól kapott nemességet. Bács megyébe származott és ott elterjedt család sarja, melynek Kunbaján volt birtokadománya. 1889-ben lép az államvasutak szolgálatába és ettől kezdve a MÁV Üzletvezetőségnél Szegeden találjuk a számosztályon számtisztként. 1905-ben előjegyzi Jászai Géza plébániatörténeti könyvét. 1906-ban ugyanazon munkahelyen ellenőr, és 1915-ben főellenőr. 1908-ban a jubileumi érdemkereszt tulajdonosa. 1929-ben — mint MÁV főellenőr nyugállományban él Szegeden. Talán nős volt. 1911-ben szegedi háztulajdonos. MÁV ellenőr, Zsinagóga — ma Bolyay János — út 10. sz. a. lakos. Leánya lehetett zsomolyai Gugánovics Szilárdka, ki vitéz Nagy Géza honvéd ezredes neje lett, és Margit, kit Nagy László vett feleségül. 276. Gurgl Mihály. 1836-ban a hódmezővásárhelyi ág. h. ev. egyházközösség leányegyházának megalapításán fáradozik Szegeden. Szeged város bevett polgára. 1848-ban a Szeged- Falánk kerület választott városi képviselője. Az ág. h. ev. egyházközösség egyik alapító tagja (1847). A később a Tisza Lajos körút 43. számot viselő telken állott földszintes épület tulajdonosa. Házát 1829-ben az akkor alakuló Szegedi Társalkodó Egylet — későbbi nevén Szeged-Belvárosi Kaszinó — bérli, majd pedig ennek újabb helységbe átköltözése után házában a „Szegedi Ásztalos Társulat” rendezi be műhelyét és elárusító helységét. Egyházi tanácsnok. Egyike azoknak, akik az egyházközösség megbízásából meghívják Szegedre az első ág. h. ev. felekezeti tanítót. Neve Gur- gely és Gurgel írásmóddal is szerepel. 1860-ban még adózik. 21,21,21,22,27—8. Guyon Richard (Walcot, 1813. márc. 13.—Harem Iszkeleszi, 1856. okt. 12.) de Beaufré de Geis de Pam- pellonne grófja (francia), angol főnemes = Esquire. Jean angol királyi haditengerész-kapitány és neje De Beaufré Erzsébet francia nő fia. Francia nemes hugenotta családból származik, melynek tagja — ükatyja — vándorolt ki az üldözések elől a 17. század vége felé Angliába. Protestánsként született az angliai Bath város közelében. Iskoláit Angliában végezte. Atyja hivatását követni nem kívánta s nem lévén Angliában számottevő szárazföldi haderő, jelentkezett a Portugáliába induló angol légióba, melynek keretében Dom Petro szolgálatában Dom Miguel ellen harcolt 16 évesen. A légió feloszlatása után 1832-ben az osztrák császári hadseregbe jelentkezik felvételre, ahol kadettként a 2. számú — József Antal főherceg-nádorról nevezett — huszárezredbe osztják be, melynek ez időben miháldi Splény Ignác báró volt az ezredtulajdonosa. A kor szokását követve megvásárolja 4000 Ft-ért egy nyugalomba vonulni készülő hadnagy megüresedő helyét, majd főhadnaggyá lép elő és ekkor — 1840. szept. 10-én — kilép a hadseregből. Kibérel a Bars megyei Csatán egy kincstári birtokot és azon gazdálkodik. Apósa halála után pedig átveszi felesége öröklött birtokának gazdasági irányítását. Az 1848-as események során Pestre megy és ott szept. 15-én az önkéntes nemzetőrség zászlóaljparancsnoka lesz őrnagyi rangban. Példa nélkül álló bátorsága hamar rátereli a figyelmet és már ez év novemberében ezredessé lép elő és a feldunai hadsereg hadosztályparancsnoka lesz. 1849. márc. 9-én mellére tűzik a II. oszt. katonai érdemjelet. Márc. 15-én pedig kinevezik tábornokká. Komárom várparancsnoka lesz. Majd 1849. júl .13-án átveszi a 4. hadtest parancsnokságát. Több szegedi szolgál alatta. Temerinben parancsot kap, hogy Adára menjen, majd pedig, hogy a szegedi sáncok védelmére Szeged alá vonuljon. Júl 29-én érkezik hadtestével Szegedre és megy át Dorozsmára, hogy a sáncok és a kecskeméti úti erődítményeinek védelmét átvegye és megszervezze. Csapatait Szegeden Kossuthtal az élen ünnepélyesen fogadják, csak éppen élelmezésükről feledkeznek meg, ami Guyont annyira felháborítja, hogy a város polgármesterét és főkapitányát őrizetbe véteti és azok csak Kossuth személyes közbenjárására szabadulnak. Hamarosan megérkeznek a császári csapatok és Dembinszky visszavonulást rendel el s ennek során Guyont Gyálára rendeli. Ez nyilván nem nagyon tetszhetett a hadseregparancsnoknak, mert oly „nyu- gottan” vonul vissza, hogy végül csak huszárjai vágják ki az ellenség átkarolásából. Már csak Temesvárnál kerül ütközetbe és ő jelenti a csatavesztést. Bem vezérkari főnöke. Lúgoson még megkísérli a szétvert csapatok sorainak újrarendezését, de ezt a tömeges szökések megakadályozzák. Erre megkezdi menekülését a Vaskapu szoroson át, előbb Morulra megy, ahol az oláhok által fogva tartott Kmetthyéket szabadítja ki és velük együtt lép török földre. Kossuth Viddinben altábornagy- gyá lépteti elő. Majd a török hadsereg kötelékébe lép, ahol híre szívélyes fogadtatást biztosít részére és megbízatásának nem szabják előfeltételül a mohamedán hitre térését. Tábornokként vesz részt az oroszok elleni harcokban, majd visszahívják és nyugállományba helyezik. Isztambulban telepszik le, ahol ételmérgezés következtében hal meg. A scutari angol temetőben fekszik, sírját a Márvány-tenger partján emlékkő őrzi. Hegyesen emléktábla hirdeti nevét, Budapesten pedig utca. Páty-on 1838. nov. 22-én köt házasságot ezredparancsnoka leányával, miháldi Splény Máriával, kitől Marianne, Viktor és Edgár gyermekei származtak. Felesége révén magyar honos földbirtokos. 102. Gyöngyössy Alajos (?—Budapest, 1887. jan. 9.) gyöngyösi nemes. 1871-ig: Gamperl. Pesti kereskedő családból származik. Iskolái elvégzése után feltehetően egyetemet végzett Budán és ezt követően közigazgatási pályára lépett. Pest város tanácsnoka. A provizórium alatt 1856. jan. 3-án kinevezik Szeged város polgármesterévé. Igyekezett kapcsolatba kerülni Szeged társadalmával. 1857. máj. 24-én ő fogadja Szegedre látogató császári párt. A Nagy piacot — a mai Széchenyi teret — ő rendez99
