Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
G
GYÖRGY GYURITZA teti, ő ültetteti be a mai Korzón álló platánsor elődjét, a gesztenye sort a Gamperl-sétá- nyon. 1860. máj. 15-én az ő javaslatára nevezik el a teret Széchenyi térnek. 1860. dec. 1 !-én Hódmezővásárhelyen megnyitja a megye újrarendezése érdekében összehívott értekezletet, de az októberi diploma után megválik Szegedtől és visszatér eredeti állásába. 1867—8. években Pest város polgármestere. Pest díszpolgára, majd helyettes főpolgármestere. 1871. júl. 22-én magyar nemesi rangra emelik és szept. 16-án királyi engedéllyel családi nevét „Gyöngy össy”-re változtatja. A Szeged-Belvárosi Kaszinó újjászervezője, tagja és 1858-ban elnöke, mely tisztségéről 1860-ban lemond. 87, 87. 87, 87, 87, 90, 92, 97, 252/117, 268. György, szent (i. u. Lydday, ?—Diospolis, i. u. 303. ápr. 23.). Rendelkezésre álló adataink legendába ve- szőek. Lyddában, más nevén Diospoüsban született. Anyja Alexandra. Kappadokiai nemes család hercege volt, nagy földbirtokkal rendelkezett, melyről testvérei javára lemondott és római katonai szolgálatba állt. Keresztény volt. Tehetsége révén gyorsan haladt előre és Diocletiánus alatt magas tiszti rangot érve el a császár környezetéhez tartozott. Amikor i. u. 303-ban a császár a keresztények üldözését rendelte el, kegyetlenségéért megrótta. Diocletináus megkísérelte jobb belátásra és vallása elhagyására bírni, s amikor ez nem sikerült, lefejeztette. A keleti egyház szentként tiszteli. A nyugati egyházban, kellő adatok hiányában újabban törölték a szentek sorából, de tisztelete változatlanul erős nyugaton is. A mohamedánoknál is nagy tiszteletben áll. Anglia védőszentje és az orosz birodalomnak annak idején címeralakját adta. A szegedi szíjjártók, nyergesek és csiszárok céhének patrónusa volt. Szeged-Felsővároson, melyet eredetileg Felsősziget, Asszonyfalva néven emlegettek már talán a XI. sz.-ban temploma volt, patrociniu- ma, később plébániája. Emlékét korábban a Szent György utca és még ma is a Szent György tér őrzi. A Rerrich Béla téren áll Kolozsvári Márton és György világhírű Szent György lovasszobrának másolata. A szegedi népi hiedelemvilágnak ismert és tisztelt alakja volt. Palesztinában érte a halál. 20,97,248/13. György Vilmos (Ikland, 1869. máj. 3.—Budapest, 1962. dec. 26.) Torda-Aranyos megyei születésű. Középiskoláit Nagyenyeden végezte, majd a nagyváradi jogakadémián képezte tovább magát. Ennek abszolválása után posta- és távírda-tanfolyamot végzett, majd a m. k. posta szolgálatába lépett. 1897-ben postafogalmazó Temesváron. Itt továbbszolgálva 1914-ben postatanácsos, 1918-ban postaigazgatósági igazgató, 1919-ben főigazgató. A megszállás alatt az ellenállók élére áll, majd menekülni kénytelen. Magyarország javára optál és az ekkor szervezett szegedi m. kir. Posta- igazgatóságra nyer beosztást vezetőként. 1927- ben posta kerületi főigazgató. Élénk részt vesz a város társadalmi életében. A Szeged-Belvárosi Kaszinó választmányi tagja. 1930-ban nyugdíjazzák. Házasságra lépett Zaida Erzsébettel, kitől Vilmos fia származott (f 1902). 272, 276. Gyura Árpád (Szeged, ?—?) dezseri. Valószínűleg trencsénmegyei család ivadéka. Középiskolái elvégzése után a Ludovika Akadémia hallgatója lesz, ahol 1894-ben hadapród- örmesterré avatják és a lovassághoz nyer beosztást. Pályáján előrehaladva 1929-ben Szegeden találjuk mint nyugállományú m. k. huszárezredest. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Neje Jenei Blanka. 276. Gyurcsó József mérnök. Középiskolái elvégzése után az erdészetnél helyezkedik el. 1899- ben a tordai m. k. erdőgondnokség gyakornoka. 1900-ban uo. erdészjelölt. 1901-ben ideiglenes vezető, 1906-ban vezető erdész. 1908-ban a polgári jubileumi kereszt tulajdonosa. Időközben elvégzi a Selmecbányái bányászati és erdészeti főiskolát és mérnöki oklevelet szerez. 1909-ben főerdész, 1910-ben pedig erdőmérnök. Az első világháború után Magyarország javára optált és 1927-ben az egri m. kir. Erdőhivatal vezetője, erdőtanácsos. 1929-ben ugyanezen beosztásban a szegedi m. kir. Erdőhivatal vezetője. Itt megy nyugdíjba.. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 276. Gyuritza Sándor (Makó, 1859. ?—Szeged, 1936. nov. 10.) orvos. Sándor gyógyszerész és neje Horváth Terézia fia. Iskoláit feltehetően Makón és Szegeden végezte és itt a Dugonics András gimnáziumban tett érettségi vizsgát (1878). Ezt követően a bécsi tudományegyetem orvosi fakultására iratkozott be és 1890-ben itt avatták az összes orvostudományok doktorává. Ezután Szegeden telepedett meg és Szeged sz. kir. város körzeti orvosa lett. 1900-ban a város törvényhatósági bizottságának tagja. Ez évben részt vesz egy Vene- ziába induló zarándoklaton, hogy meglátogassák Szent Gellért sírját. 1903-ban tagja a Szeged rókusi templomépítő bizottságnak és részt vesz a Szeged rókusi plébánia 100 éves fennállása ünnepét előkészítő bizottságban. 1908- ban a polgári jubileumi kereszt tulajdonosa lesz. Szegeden Rudolf (ma Roosevelt) tér 14. sz. a. lakott és folytatott orvosi magángyakorlatot. Neves műgyűjtő. 1901-től a szegedi róm. kát. Tanítóképző Intézet tanára. 1902-től a szegedi m. kir. törvényszék törvényszéki orvosa. 1905-től a szegedi m. kir. Állami Gyer- mekmenhely teleporvosa. 1910-ben a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület igazgató tanácsának tagja. 1911-ben a szegedi MÁV Üzletvezetőség orvosi tanácsadója. Csongrád megye tb. tiszti főorvosa. 1927-ben 100
