Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)
Juhász Kálmán–Lotz Antal : Szerzetesek a csanád egyházmegyében a középkorban
érdemeibe ajánlották magukat. A szülők örömest látták, ha fiaik e rendbe léptek. Nem egyszer magas állású férfiak is felöltötték a szerzet öltönyét.14 A délvidéki kolostorokra is vonatkozik: Szent Pál remetéi itt, mint mindenütt egyszerű életvitelük mellett is jó gazdák voltak. Ezért egyházaik gazdagok, hírében még gazdagabbak voltak. Árnyoldal: Rabolni jött ellenség figyelmét ők ki nem kerülhették. A kolostorok falai között védték a török elöl hozzájuk menekülőket. A törökök sokat közülük megöltek vagy rabszíjra fűztek. Bunyitay följegyezte a régi leírásokból: „Miután a törökök mindent feldúltak és kiraboltak, elhamvasztották az egész klastromot.”15 Püspökeik A csanádi egyházmegye életére két pálosból lett püspök is nagy hatással volt. Első: Szakoli János.16 Elvilágiasodott reneszánsz főpapok időszakában egy fordított útra adott példát. Ő, aki világi pap, diplomata, humanista, katona is volt —• leköszönt a püspöki székről és a fiatal újoncok közé lépett be pálos remetének. Tervét elég sokáig melengette, de sem Hunyadi Mátyás, sem a pápa, VIII. Ince nem járult hozzá. 1466-tól 1493-ig volt csanádi püspök. Kivárta, hogy új király lépjen trónra és új pápa is: Dobzse László, illetve VI. Sándor. Ezen fölötteseik tudtával lépett be a diósgyőri pálosok közé. Chestochowa-ban a rend boldogai között tisztelik.17 A másik esete már a világi történelemben is sokkal ismertebb. „Fráter” György, teljes családi nevén Utjesenovich Martinuzzi György,18 szegény horvát nemesi családból származott. Sok küzködés után az élet keservei elöl a klastrom csendjébe menekült. Pálos fehér barát lett. Aránylag későn tanulta meg az írás-olvasást, a rendben is kályhafűtő testvérként indult. Minden igyekezete mellett is — a humanista műveltségben elmaradt kortársaitól. Éles eszével, erélyével, gyakorlati ismereteivel tett szert kiváló tekintélyre. A mohácsi vész idején a sajóládi klastrom perjele. Amikor Zápolya a Ferdinánd elöl meghátrált, magához kérette őt. Lengyelországba küldte, ahol királya érdekében lelkes szónoklatokat tartott. Zsigmond lengyel királynak jelentették, hogy nemcsak a hallgatóságot, de a követ is meg tudja indítani.19 14 Bunyitay i. m. II. 462. 16 I. m. 304—6. 14 (Szerk.): Mint akkor még aktív plébános elhatároztam, hogy Kövegy plébánia templomában Szent Gellért szobrával szemben a másik oltárra emelt csanádi püspöknek is faragtatok művészi szobrot. 1986-ban a fölszentelésekor ezt közzé is tett az Új Ember. Több helyről is érkezett részben címemre, részben az Új Emberhez tiltakozás. Legtudományosabbnak értékelem Borsa Iván levelét. Ő mint főlevéltáros, sokat foglalkozott szabolcsi családok adataival, és őszerint ha Szolkol-nak mondjuk, akkor elszlávosítunk utólag egy színmagyar nemesi családot. A helyes név Szakot, a és nem o betűvel. A dologgal belsőbben addig nem foglalkoztam, Juhász Kálmán műveiben Szokol volt, ezt minden további elemzés nélkül addig átvettem. Mivel azonban most már nemcsak ott, hanem több helyen is van képe, szobra, helyes ha a tárgyi igazsággal párosuló nemzeti szempontot is figyelembe vesszük. így módosítottam Juhász Kálmán jegyzetét is. L. A. 17 Elsőnek Balanyi hívta fel Szakolra a figyelmet. Kát. Szemle 1944. évf-ban, listába foglalva azokat akik „nincsenek de lehetnének” magyar szentek az oltáron. 1980-ban átvette gondolatát a „Testvéreink a szentek” munkaközösség könyve Eisenstadt-ban. — Juhász K. először az 1945-ben kiadott kéziratjellegű lapban, a „Hitvallás”-ban írt róla. Majd tudományosan a Csanádi Püspökség Története V-ben, Makó 1947. a 64—80. oldalakon, 145. jegyzettel. Fölhozza, hogy IV. János néven Szakoli volt püspökségünk 38-ik főpapja. — Időközben a „Magyar ritkaságok” sorozat kiadta Gyöngyösi Gergely pálos rendi krónikáját. „Arcok a magyar középkorból” címen, 1983-ban. Ennek 194. sköv. oldalain kortárs szemével méltatják. L.A. 18 Bechet: Histoire du ministere du Cardinal Martinusius. Paris, 1715. Horváth Mihály: Fráter György élete. Pest, 1866. Anyja neve: tulajdonképpen: Martinusznity. Vö. Karácsonyi: Tüzesvas-próbák Nagyváradon. Alkotmány, 1903. szeptember 11. ,s Ferdinánd követeinek jelentése 1526. december 27. Archiv für Siebenbürg. Landeskunde XXL 229. Szilágyi: Magy. Nemz. Tört. V. 56. 158. 85
