Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)

Juhász Kálmán–Lotz Antal : Szerzetesek a csanád egyházmegyében a középkorban

Ő lett Zápolyának előbb pénzügyminisztere, majd kincstartója, külügyi tanácsosa, sőt ha kellett hadainak főparancsnoka is. Held Mátyás mondta róla, hogy királyának ő a királya, — Ferdinánd meg hogy ez az egy, akit Zápolyától irigyel. Dísztelen csuhájával, nagy tonzúrájával, élesen elütött a modorban felette álló humanista püspököktől, s ezt fokozta szuggesztív megjelenése, szikár termete, vékony ajka, perzselő szempára. A lundi érsek fölismerte, hogy Zápolya udvarában György barát nélkül boldogulni nem lehet.20 A Csanádi egyházmegyében megvédelmezte a hitet a kezdő hitújítással szemben. Mert kezében volt a püspöki javadalom, sőt az egyházmegye ügyeit is intézte. Ezért sok történész be is sorolja őt a csanádi püspökök közé.

A püspökök sorozatát összefoglalók közül: Prav,21 Révay,22 Batthányi23, Gams24, Eubel25!

Egyháztörténelem könyvekből: Lányi26, Cherrier27.

Sematizmusokból: Csanádi28, váradi29.

Folyóiratokból: Magyar Sión30, Századok, Dél magyarországi történeti és régészeti Értesítő.

Lexikonokból: Pallas és Révay31.

A Délvidék szakkutatóiból: Szentkláray32, Márki S.33 s még egyéb közkézen forgó művek.34

Az állítás mégis téves! Onnan ered, hogy vezető szerepe volt a csanádi területeken folyó harcokban, egészen haláláig. Ferdinánd még 1549-ben is fölterjesztést kért tőle a csanádi püspökségről.35 — A csanádi püspök Héderfáji Barlabássy János volt, aki megelőzően gyulafehérvári kanonok volt. A Szentszék 1539. május 30-án erősítette meg.36 Zápolya embere volt, ő nevezte ki, mert elődje, szintén Zápolya kedves embere, Bonzagno volt. Ám még kinevezése előtt a püspökség anyagi javait a király Fráter Györgyre bízta, hogy erősítse meg a Csanád várat, és toborozzon hadsereget az egyházmegye területének védelmére. Fráter György ki is nevezte rokonát, Perusich Gáspárt csanádi várparancsnokká. Ő 1550-ig volt a vár katonai parancsnoka, és ő hajtotta be a püspökség jövedelmeit.37 Barlabássy megtartotta kanonoki székét Gyula20 Juhász Vilmos : Mai magyarok régi magyarokról. Szép Szó. Bp. 1936. 50—51.

21 Specimen Hierarchiáé Hungáriáé. Posonii et Cassoviae 1776—79. II. 197.

22 „Rexit Ecclesiam Varadiensem et Tsanadiensem” (Kézirat a temesvári püspöki levéltárban, 1778-ból.)

23 Acta et scripta S. Gerardi cum serie episcoporum Chanadiensium. Albae-carolinae 1790. 143.

21 Series episcoporum ecclesiae catholicae. Ratisbonae 1873. 350.

25 Hierarchia Catholica. Monasterii 1890. III. 1077.

26 Magyarföld egyháztörténete. Pest, 1844. I. 265.

27 A magyar egyház története. Pest, 1856. 351.

28 Schematismus dioecesis Csanadiensis. Temesvár, 1896. 14. — Hozzáteendő azonban: Ezután következő sematizmusok még az első világháború előtti időben se hozták többé, Szentkláray közbelépésre, a csanádi főpásztorok között. L. A.

29 Schematismus Historicus Varadiensis. Nagyvárad, 1896. 87.

30 E folyóiratok lelőhelye: 1863. évf. 250., illetve 1868/260. és 1888. évf. 106. Temesvár, 1898. 71.

31 „Csanádi püspökség” címszó alatt.

32 A csanádegyházmegyei plébániák története.

33 Arad vm, és Arad szab. kir. város története. Arad, 1892. 520.

34 Szirbik Miklós: Makó városának és az abban lévő reformata eklézsiának leírása. 1835. (Kiadva: Makó, 1926. 10.) — Zellinger Alajos: Egyházi írók csarnoka. Nagyszomb ., 1893. I. 318. — Nicolaus Ludwig: Monographie der rk Kirchengemeinde Gyertyámos. Temesv., 1885. 43. — A napilapok is átvitték a köztudatba, például: Donau- Temes-Bote (Pancsowa) 1908. V. 31. sz.

35 Orsz. Ltár: Liber dignitariorum Ecclesiasticorum I. 73.

36 Mon. Eccl. III. 357.

37 Borovszky: Csanád vm. I. 168.

86