Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)

Juhász Kálmán–Lotz Antal : Szerzetesek a csanád egyházmegyében a középkorban

nak helyet. „Miután a szegedi konvent, amelyhez eddig tartozott, háborúkban tel­jesen tönkrement.”21 Temesvárott alighanem ugyanakkor telepedtek le, mint Szegeden. Károly Ró­bert egy ideig ott tartotta székhelyét, a város akkor nagy jelentőségre tett szert. Köz­vetlenül a vár körül számos egyház emelkedett. A szent Eligius plébánia, Szent György és Szent Márton egyházakon kívül létezett Szűz Mária és Szent Margit kápolna is, „a délnek fekvő egyik szigeten, a Temes folyó mellett” pedig a domonkos kolostor és templom.22 A zárda egyszer „elvett jószágok miatt” VI. Sixtus pápához folyamodott.23 Híres tag volt a temesvári konventben Botka Tamás. Szegedről származott majd Firenzébe került, a Santa Maria Novella kolostorban végezte hittudományi tanulmányait, majd tábori lelkész. 1475-ben engedélyt nyert arra, hogy a magyar király és főurai szolgálatába állhat — ahányszor a török ellen vonulnak. A háborúk­ban tisztes személyek társaságában a király és főurak kíséretében tartózkodhatik, szentmiséket és szentségeket kiszolgáltathatja, Isten igéjét hirdetheti. Ehhez elfogad­hat alamizsnát, és rendes gyóntatóján kívül kétszer egy évben szabadon választott gyóntatójánál végezheti a szentgyónásait. Több pert is lefolytatott. „Úgy látszik, Tamás keményfejű magyar volt, aki igazát nem hagyta.24 Saját költségén vett egy barátparlaga nevű szőlőt a temesvári konventnek, — ennek ellenében a temesvári konvent kötelezte magát arra, hogy e szőlő elsőévi termését Botkának engedi át. 1499-ben ebből por lett, amit választott bíróság elé terjesztettek.25 Más: A római Szentszéket kérte, hogy a török fogságban lévő Frangepán Miklós nejét, Erzsébetet és „mindazokat, legyenek egyháziak vagy világiak, nemesek vagy nemtelenek, fér­fiak vagy nők, kik a dömések birtokai egy részének erőszakos foglalásában segítettek, addig is míg a per eldől, kiközösítéssel sújthassa”. Idézze a pápa törvényszéke elé Erzsébetet, illetve férjét, hogy adjanak számot hatalmaskodásukról (1496. január 16.) János bíboros teljesíthetőnek tartotta Botka kérését. Nemsokára megjelent Frangepán Miklós Rómában és előadta: „Nem jelenhetett meg előbb Őszentsége, előtt, mivel a török ellen harcolva, elfogták. Tamás atyát nem az igazság szeretete hanem a személye elleni vak gyűlölet vezette, miértis, a neki adott különös jogok visszavonását kérelmezi.” Ugyanazon év március 10-én. „Frangepánnak sikerült ma­gát tisztáznia, és így Botkától az Apostoli Szentszék visszavonta a kiközösítés jogát.26 Ettől függetlenül Botka nagy kegyben állhatott a királyi udvar előtt. Beatrix királyné gyóntatója mellé rendelik, mint „sociust”, kap exklausztrálási engedélyt is 1489-ben, — így bármely egyház szolgálatába állhatott. 1496-tól a Tergovistyén fekvő Szent Miklós kolostorban lett perjel és lektor is (főisk. tanár) 1497. szeptember 20-án pedig moldovai püspök lett. Ráfael bíboros szentelte föl püspökké.27 Rozványi Simon maro- sontúli főesperes és csanádi kanonok tihanyi commendátor-apát halála után ezt az apátságot II. Ulászló 1503. február 21-én Botkának adományozta. Kárpótlás volt ez, mert kívánságára a moldvai püspökségről lemondott, és hogy főpapi méltóságának szégyenére ne legyen kénytelen koldulni. Meghagyta ezért Bakócz Tamás bíborosnak, aki egyben királyi titkos főkancellár is „Tamás fráter püspök urak iktassa be teljes joggal a Tihanyi Szent Ányos apátság commendájába, úgy azonban, hogy a nevezett 21 I. h. 82. 22 Szentkláray : Temesvár város 10. 23 Vat. It. suppl. Sixt. IV. Tom. 1059. föl. 4. Fr. jz. 24 Iványi id. h. 75—6. 25 Ugyanott 76—7. 24 Századok. 1903. 232. 27 Történet: 1497. október 28. Iványi i. h. 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom