Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)
Juhász Kálmán–Lotz Antal : Szerzetesek a csanád egyházmegyében a középkorban
1447-ben meghalt IV. Jenő. A ferencesek újból megpróbálkoztak V. Miklósnál is, hogy létesíthessenek önálló magyar szalvatoriánus tartományt. 1448. február 10-én a pápa ezt teljesítette is. így a magyar kolostoraik különváltak a boszniai rendtartománytól, és külön helytartóságok képeztek. Neve: Vicaria Hungáriáé lett. A cseri barátok többnyire Magyarország délkeleti részéből származtak, amit neveik elárulnak (Péld. Temesvári Barnabás erdélyi custos.) A tartomány első őrsége régiségére való tekintettel a karánsebesi volt. Most már az új helytartóságba kebelezték a jenői szerzetházat is.62 Ferencesek a késői középkorban A török betörések egyre sanyargatták a csanádegyházmegyei kolostorokat. Sőt, lassan ki is oltották életüket. Elsőnek, mint említettük, 1399-ben Ermény pusztult el.1 1458-ban amikor elesett Szendrő, Haram is tönkrement.2 Majd az eladdig rangban első sebesi őrség helyét — 1462-től — az esztergomi őrség váltja fel.3 Kövi és Kövesd is elenyésznek.4 Orsóvá és Cseri még egy ideig sínylődnek, de azután eltűnnek.5 Eszerint a XV. század végén csak Karánsebes és Jenő volt még a ferencesek birtokában. Annál nagyobb vigasztalásukra eshetett, hogy az apostoli szentszék a török háborúk miatt megszűnt Csanádi bencés apátságot nekik adományozta.6 Baratini Lukács püspök kérésére a pápa e monostor birtokait bekebelezte püspöki jószágokba. A bencések kihaltak a monostorból, és éppúgy, mint annakidején az Aracsit, a ferencesek vették át. Szent Gellért ereklyéjének őrzése volt ezentúl a ferencesek feladata. Ezt híven teljesítették is. A Dózsa-féle jobbágyfelkelésben azonban annyira nyomuk veszett, hogy egy évtized múlva maga a pápai követ kénytelen kijelenteni: Magyar- országon senki sem tudja, merre vannak Szent Gellért ereklyéi? Az általános pusztításkor vagy szétszórták a „keresztesek” vagy valamelyik jámbor ferences úgy elrejtette, hogy senki sem akadhatott rájuk. Lehetséges, hogy ezeket több darabban hajón szállították Pestre.7 Csanádon volt igehirdető Csáti Demeter, az „emlékezzünk régiekről” kezdetű költemény szerzője. A török sereg elöl a keresztény várőrség önként kivonult Csanád várából. Ekkor a ferencesek is elhagyták klastromjukat abban a reményben, hogy ide még valamikor visszatérhetnek. Jött a másfél százados hódoltsági idő — és ők már soha sem térhettek vissza Csanádra. A Csanádi ferencesek Szegedre menekültek. Magukkal vittek egy Mária-képet. Némelyek úgy gondolják, hogy ez a kép a Szent György-székesegyházból származik. Ott ugyanis már Szent Gellért idejétől volt Szűz Mária-oltár. A Telek József szegedi ferences szerzetestől 1740-ben vezetett História Domus ezt így írja le: „Ez igen értékes kép Csanádról került ide a török zsarnokság elöl menekült rendi testvéreink révén, vagy más Mária-tisztelők útján, a Csanádi Szent Györgyről nevezett székesegyházból, melyből Szent Gellért idején már megvolt a Nagyboldogasszonynak jeles képe. Erre nézve a Szent Gellért-legendában a következők állanak: E templomban a Nagyasz- szony tiszteletére elég tekintélyes oltárt emelt és eléje arany füstölőt állított, melynek 52 52 K. I. 329—331. 1 K. II. 44. * K. 11. 73. 3 K. I. 344. 347. 1 Az 1478. évi összeíráskor már nem állanak fenn. K. II. 109. 5 1478-ban. Lásd: Acta Bosniae 289. * K. I. 131. 7 K. II. 23. 62
