Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)
Juhász Kálmán–Lotz Antal : Szerzetesek a csanád egyházmegyében a középkorban
szolgálatára két időskorú férfit alkalmazott, akik állandóan virrasztottak, nehogy csak egy órára is szüneteljen a tömjénfüst.”8 A mai tudósok álláspontja valószínűtlennek tartja, hogy ez a megmentett Mária-kép a székesegyházé lett volna. Az a templom, amit Csanádon a ferencesek bírtak (a hozzátartozó klastrommal együtt) régebben a bencéseké volt. Ez is, mint maga a székesegyház is a bencés Gellért alapítása. Ezt, mint ismeretes, a Boldogságos Szűz tiszteletére emelte, és ennek főoltárképe aszerint a későbbi századokban is a Boldogságos Szüzet tüntette fel. A későbbi följegyzések időszakában már kiveszett ennek emlékezete, és csak a Gellért-legendák- ból volt ismeretes a Csanádi székesegyház, és ezért az eseményeket összekuszálták.9 A feljegyzés magva azonban megfelel a valóságnak: a ferencesek egy Mária-képet megmentettek, ezt áthozták a szegedi klastromukba. Új helyén is különös tiszteletben részesült. Egy régi följegyzés szerint amikor a török már Szegedet is elfoglalta, e kegyképet a Szűzanya egyik tisztelője összegöngyölgetve ruhája alatt akarta menteni. Elrejtette a Csöpörke-mocsárban, természetesen arra gondolva, hogy rövidesen visszamenti. Több nemzedék elmúlt azonban, amikor 80 év után egy török a lovát éppen ott itatta. A ló lábai besüppedtek hirtelen és a török észrevette a képet. Kigöngyölte, és egy szembejövő kereszténynek adta.10 Oklevelek, hiteles följegyzések és élőszóbeli hagyomány alapján ezt írja róla Ordinánsz: A szegedi ferencesek szegedi kolostoruk oltárképét Makóra szállították, azon másik képet pedig, mely jelenleg a szegedi nagyoltáron tiszteltetik. Segítő Boldogasszony nevezet alatt, azon közkavarodásban 1552 év táján Csanádról Szegedre hozták, hihetőleg némely onnan elfutamodott hívek. Nemsokára azután a lángok között tökéletesen épségben megmaradván ez a kép, bátorságos menedékhelyet talált a mocsárban. Tudniillik Máriának egy ájtatos tisztelője azon szent kinccsel elszaladott, de a török ellenségtől űzőbe vétetvén, midőn más bátorságosabb helyet hamarjában nem találna, a szent képet összegöngyölgetve, a klastrom kertje mellett lévő mocsárba, mely most is Csöpör- kének neveztetik, egészen elmerítette. Ott volt a kép mint egy iszapba rejtett gyöngy, majd egész 1630-ig. Mely időközben a szegediek, az eredeti elenyészett szent kép formájára egy kőből díszesen faragot képet emeltek; minthogy az mind a mai napig is a templom főajtaja előtt ékesen kiszobrászolt oszlopon fennáll, és szakadatlanul tiszteltetik.11 Egészen az újabb időkig azt tartották, hogy a Csanádról megmentett kép azonos a szeged-alsóvárosi templom mostani oltárképével. A kép középkori, tehát hozzáfűzték az említett — Csöpörke — legendát. Az 1936. évi renoválásokkor kiderült, hogy a kép vászna és festékanyaga csalhatatlanul a XVIII. század elejéről való. Egyidejű lehet a főoltár barokk átépítésével, egy 1713-as restaurálással.12 Amit pedig Csanádról hoztak, inkább megfelel a templom déli főbejáratától, belépve jobbra, a kórus alatt őrzött „Fekete Mária képnek”. Ha ennek középkori eredete szakértőktől bebizonyosodik, akkor ez, az ősi és jelenleg Makón őrzött oltárképen kívül egyik legnevezetesebb műemlék a Délvidéken.13 A zord idők megszüntették a jenői és karánsebesi kolostorokat is. Nemcsak a 8 História Domus vetistissimi conventus Szegediensis Ord. Min. Stricte observ. S. Francisci, Provinciáé S. Salvatoris. — Csepregi Imre: A Makói Szent István plébánia-templomban őrzött Havi Boldogasszony kép. Makó, 1937. (Csanád vármegyei kvt) 11—12.) 8 A csan. püspökség (1608—99) 52. — Hajdani monostorok 6. 10 Csepregi, 9. 11 A Havi Boldogasszony. Szeged, 1831. —- Csepregi i. m. 15. 12 Lugosi Döme: Egyházi műemlékek Szegeden. 18—9. — A képhez fűződő legendákat nem vizsgálták felül. A templomhoz kötött búcsúk nincsenek összefüggésben e képpel. — Lugosi id. h. —- Csepregi, 29. 13 Csepregi, 28. 63
