Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)

Juhász Kálmán–Lotz Antal : Szerzetesek a csanád egyházmegyében a középkorban

Szintén a szegedi premontrei kanonisszák használták azt a magyarnyelvű, glosszákkal tarkított latin liturgikus, kéziratos hangjegyes énekeskönyvet, amelyet Dankó József hibásan „Szentmiklóssy-énekeskönyvnek” nevezett. Tímár Kálmán helyesebben Szegedi kódexnek, Gábriel Asztrik „magyar bejegyzéses premontrei antifonálé”-nak. Breviáriumból és misekönyvből való részletek, himnuszok, anti- fonálék váltakoznak benne. Feltűnő vonása a magyar szentek kultusza. Középkori zenekultúránknak nyilván egyik legfontosabb emléke. E kódexet több kéz is írta. Legfőbb másolója (s talán az egésznek összeállítója) Márta nővér, aki a 70. levélen így árulja el magát „Sorormarta yrta”. Ő a legrégibb névszerint ismert szegedi magyar író.

52