Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)
Juhász Kálmán–Lotz Antal : Szerzetesek a csanád egyházmegyében a középkorban
III. Ciszterciek A Franciaországi Pontigny-bői III. Béla telepített cisztercieket tárgyalt területünkön lévő Egres-re.* E monostorban temették el az alapító király fiát, II. Endrét.1 Valamivel előtte második nejét, Jolántát is. E Maros menti anyamonostorból raj- zottak a ciszterciek Erdélybe is. „A kerci monostor és apát közvetlen elöljáróját tiszteli az egresi apátban, és ez vezeti be még a XV. zsázadban is a kerci apátot hivatalába. Viszont Váradi Péter, kalocsai érsek, mint a péterváradi ciszterci apátság kommendátora, felsőbbségi jogokat igényel az egresi monostorral szemben azon a címen, hogy a „péterváradi apátság anya-apátsága az egresinek”. Követelte az egresi apáttól: Ismerje el „fennhatóságát, mint elismerte a péterváradi apátét”. E beavatkozást azonban az egresi apátok nem ismerték el, mert történetileg teljesen téves alapon indult el.2 Az egresi monostor kiváló jelentőségét szemlélteti sókiváltsága. Midőn II. Endre 1233. augusztus 20-i rendelkezésével szabályozta a Maros menti egyházak sójárandóságát, a gyelidi apátságnak 500, a szőregi, sásvári, izsói és hódosi apátoknak 1000-1000, a kenézi és aradi egyháznak 2000, a bizerei és rahoncai monostoroknak 4000, a bulcsi és Csanádi monostoroknak 5000 kocka kősót juttatott évente.3 Ugyanakkor az egresié három timinus volt, ami hajórakománynak felel meg, és 30 000 kockának.4 Ez figyelemre méltó kedvezmény olyan időben, amikor a só egyenértékű volt a pénzzel, a pénz értéke pedig magas. Hogy fuvarosainak Erdélyben szállást adhassanak, megszerzik Alsó-fehér-vármegyében Holdvilágot, ennek neve is volt Apátfalva. Továbbá Szász-csanádot, Sorostélyt, Nagyküküllőben pedig Selyket. Egres növényzetéről vette a nevét. A környéken számos példát találunk a középkorban, hogy növény, ritkábban állat és ásványneveket tettek meg helységek megkülönböztető nevére. Aranka-folyó (Harangod), Bodzás, Kökényes (Hódmezővásárhelytől nyugatra), Mogyorós, Fecskés, Komlós, Tövisköz, sőt még a mai Apát* Elöljáróban megjegyzendő: Hervay Ferenc: Repertorium Historicum Ordinis Cisterciensis in Hungária, Roma, 1984. műve összefoglalta és kiegészítette azon szakirodalmi ténykedést, amit a századfordulón nagy rendtörténet-tudósuk, Békefi Rémig végzett. — E könyv a 90—98. oldalakon hoz anyagot Egresről. Sőt térképet is a monostor birtokairól. A Juhásztól fent közölteken kívül például Alberik szerzetes krónikájának azon részletével, hogy II. Endre temetése előtt a ciszterciből lett bíboros de Pecoraria Jakab temette a királynőt, kit Regina Hoilenz de Hongaria-nak nevez. Úgyszintén újdonság, hogy leközli a monostori könyvtárról összegyűjtött adatokat. — Rahoncát nem veszi cisztercinek. L. A. 1 III. Béla alapítása 1179-ben történt, Jolánta temetése 1233-ban, II. Endréé 1235-ben. 2 Az idézett helyek a Századok 1903. évf. 329. sköv oldalról vannak. 2 Hervay F. szíves szóbeli közlése: Valószínű, hogy Egresnek azért volt sok só-javadalma, mert más régibb birtokait II. Endre eladományozta, és mivel aránylag kicsi földje maradt, ezzel kárpótolta. Ennél többet csakugyan más vallási szerv nem kapott, az egy johannitákat kivéve. L. A. * Hasonmása: Csanádi püspökség I. 176. 41
