Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)
Juhász Kálmán–Lotz Antal : Szerzetesek a csanád egyházmegyében a középkorban
az oltáralapítvány. Tehetősebbek a család halottainak sírja fölé oltárokat, sőt kápolnákat emeltek. Csak magában a csanádi székesegyházban a középkorban mintegy 20 alapítványt létesítettek. A legtehetősebbek pedig családi vagy nemzetségi temetkezőhelyül külön monostort építettek. Az ősi szállásbirtokon, az ősök lelkiüdvéért emelt monostor mintegy nemzetségi kultúrközösséget alkotott: Ez fejezte ki a védőszent megkülönböztetett kultuszával az ősök iránt érzett tiszteletét, és vérségi összetartását — több ágra szakadt családok esetében is. A már tárgyalt Oroszlámos és Ajtony monostor is ilyen volt. Közismert a királyi családnál: Péter pécsi, I. Endre tihanyi, I. Béla szekszárdi temetkezőhelye. A csanádi egyházmegyében az egresi apátság második alapítójának, II. Endre királynak és nejének, Jolántának adtak nyughelyét. Gellért püspök a Boldogságos Szűz tiszteletére alapított monostort Csanádon, hogy majd teteme ott nyugodjon. Csanád ispán leszármazottai öt monostort alapítottak.15 16 Körültekintő gondossággal választották ki helyüket. Folyóvizek partjait választották, főleg azért, mert a közlekedés csónakokon és dereglyén kedvezőbb volt, mint járhatatlan utakon át. Egészségesebb is volt a levegő, mint beljebb a mocsarak rengetegében. Mivel kutak ritkán adtak jó vizet, jelentős körülmény volt az ivóvíz is. A böjti fegyelem szigora miatt fontos volt a halászati lehetőség is. Ha egy apátság mégse folyó mellé települt, akkor mesterséges halastavat létesítettek. A Maros folyó mentén, Erdély irányából ez volt a monostorok sorrendje: Bulcs, Maroseperjes, Bizere, Gye- lid, Hódos, Izsó, Ajtony, Rahonca, Kenéz, Kemence, Csanád, Tompos, Szőreg. A Tisza mentén: Pordány, Oroszlámos, Kanizsa, Gálád, Aracs. A Temesnél: Sásvár, Ittebő, Szagyu. Körös—Maros közt: Pankota. Keleten egyházmegyénk szélén végül Zákánymonostora.18 A legtöbb monostor alapítójának17 nevét viseli, mint Gálád, Oroszlámos, Pordán, Kemecse, Tompos, Bizere, Izsó.18 A maroseperjesi apátság az ott tenyésző epertől vette nevét.19 Ajtonymonostorát valószínűleg nem pártütő Ajtony fejedelem, hanem a nemzetség egy későbbi tagja alapította, talán őse emlékének kiengeszteléséül. Egyes nemzetségek tagjai nemzetségnevüket később keresztnévként is használták, így lett — mai szóval „utónév” Csanád (péld. Telegdi Csanád egri püspök) vagy az ország nyugati részében Ratold, Búzád, Héder, Otrokocs. Ez analógia, hogy Ajtony is miért keresztnév. Szagyumonostora az Aba-nemzetség alapítása. Valószínű, hogy nemzetségi monostor volt Pankota is. E monostor népei az apát és a kegyúr külön bírósága alatt álltak.20 Nem lehet a felsoroltakról mind azt állítani, hogy bencéseké volt. A monasztero- lógusok külön fejezetet szoktak írni az ismeretlen, megállapíthatatlan szabályzatú monostorokról — főleg ha csak rom van, de oklevél nincs. Ma mégis valószínű, hogy az ilyenek többnyire bencések voltak. Példa: A Pannonhalmi Benedekrend historikusai, tán hogy a látszatát is kerüljék mintha más szerzetek eredményeit is magukénak követeljék, így nem vették fel az „elenyészett” apátságok közé a mi területünkről Aracsot. Pedig ma már kétségtelen hogy Szent István korában létezett.21 Akkor pedig még másféle rend nem is létezett Magyarországon. XI. vagy XII. szá15 Oroszlámos, Pordány, Tompos, Kemecse, Kanizsa. 16 Borovszky, Csanád vm. I. 45. 17 A Boldogságos Szűz tiszteletére alapított csanádi apátságot idővel alapítójáról „Szent Gellért apátságnak” nevezték. „Abbatia sancti Gerardi in Cenadio.” 18 Vő. „Szemere”. 19 A régi magyar nyelvben az epernek „eperj” volt a neve. Vő. Szeder- és Szederjes, Karácsonyi, Békés vm. II. 99. Úgyszintén az Egresi monostornak is gyümölcstől volt a neve. 20 1219-es oklevéli adat. 21 Tört. és Rég. Ért. 1905. 188. 33
