Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)

Juhász Kálmán–Lotz Antal : Szerzetesek a csanád egyházmegyében a középkorban

XI

Bencések

1. Az első monostor. Rév-Kanizsánál ( = a mai Törökkanizsa) léptek a bencések a Csanádi egyházmegyébe. Gellért püspököt 12 rendtársa kísérte. Fülöp, Lénárt, Henrik és Koncius Pannonhalmáról, István és Anzelm Pécsváradról, Konrád és Albert Zalavárról, Krátó és Tasziló Zoborról, Walter és Ulrik pedig Bakonybélből. Valamennyien fölszentelt papok és tudós férfiak voltak. Esztergomon át értek Kalocsára, ott bemutatkoztak az érseknek. Itt várt rájuk Csanád ispán, aki szekerekkel kísérte őket Oroszlámosig. Ott fölszentelték a tőle alapított monostort.1 Csanád vezér megfogadta, hogy az Ajtony fölötti győzelem helyén monostort épít, és azt Oroszlámosnak nevezi el. Most Szent Gellért teljesítette a kívánságát, felszentelte Szent György tiszteletére a monostort. Egy ilyen szentelés a legnagyobb ünnepek közé tartozott. Királyok, püspökök jelentek meg rajta, amit konkrétan tudunk Zselicszentjakab és Dömös esetében. Csanád ispán nagy lakomát adott és a bencéseket megajándékozta. A legendás kiszínezés se takarja a tárgyilagos történet adatait. Az oroszlán-díszítés a hatalmat szinbolizálja. Láthatjuk a szintén Szent Györgynek szentelt — és fenn is maradt — Jáki apátságnál. Hogy a magyarság előtt is korán népszerű lett Szent György, az igazolható abból is, hogy Szent István újjáépítette a palesztínai Szent György templomot.2 A Koppány elleni csatában is György és Márton katonaszentek zászlait lobogtatta serege előtt. A Csanád-nemzetség évszázadokon át élt, számos oklevél bizonyítja a család virágzását. E templomhoz és monostorhoz különös kegyelettel ragaszkodtak mindig. — Ókmaguk, a bencések, a fölszentelés után még nem maradtak itt, hiszen ők mentek azon görög szerzetesek helyére, akiket Csanád ide a győzelmi emléktemplomhoz telepített. Ámde amikor a görögök kihaltak, bencésrendieké lett a monostor. A Csanád-család pedig díszesen kiépítette és kis várral vette körül. Több osztozkodási okirat maradt fenn a család nemzedékeinek szaporodásával. De e monostort sohasem osztották meg, megmaradt nemzetségi közös birtoknak talán temetkezési — helynek.3 Csanád-oldalágként tartják számon a geneológusok a Telegdieket. Egyikük, János pécsi prépost4 még a monostor elpusztulása után is ettől vette, korának humanista szokása szerint a Leontinus nevet.5

2. Szent János monostora. Térítés. A kereszténység az első három század véres üldözései közepette mindenekelőtt azt kívánta tisztelni, aki a keresztség vizét öntötte

1 Heller Bernát: A Csanád-monda főeleme. Ethnographia, 1916. IV—V. Részletezi a közismert látomást, hogy oroszlán jelenti Csanádnak álmában a győzelmet.

2 Szent István sógora, II. (Szent) Henrik is kiváló tisztelője volt Szent Györgynek.

3 „Monasterium verő Orozlamus vocatum toti generationi eorum commune esse assuerunt.” A Csanád-nemzetség monostorait felsoroló 1256-os oklevél hasonmása: Juhász, Püspökségtört. 11/32.

4 Élt 1430—1500 körül, és Joannes Leontinus de Thelegd-nek írta alá magát.

5 Sörös Pongrác: Telegdi János. Századok, 1908. 342.

29