Herczeg Mihály: A vásárhelyi leventék háborús kálváriája - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 17. (Szeged, 1990)
V. Dokumentumok
Szilágyi Lajos, Lukács Gabi Seregélyesről, a gazdájuktól. Most már ők is itt fognak lenni. Este sokáig elgondolkoztam szomorú sorsunkon. Már-már mindenre képes volnék. János vígasztalt bennünket, pedig lehet, hogy nekem lesz igazam. Ezt majd meglátjuk. Zichyújfalu. 1944, okt, 22. vasárnap. Délelőtt házi istentiszteletet tartottak a református vallásúaknak. Ezután mosást rendeztünk. Most már kapunk a konyháról meleg vizet, így a mosást már könnyen tudjuk végezni. Délelőtt futbalmérkőzés volt a két majorban lévő csoport közt. Sajnos eredmény nem lett, döntetlen. Zichyújfalu. 1944. okt. 23. hétfő. Reggel kimentünk répát szedni. Sajnos, kedve nincs senkinek dolgozni. Holnaptól kezdve tízes csoportokban fogunk munkába állni, hogy a teljesítményünk minél nagyobb legyen. Mert állítólag még a kosztunkért sem dolgozunk meg. Este sokáig elbeszélgettünk lefekvés előtt. Zichyújfalu 1944. okt. 24. kedd. Ma reggel tízes csoportokba osztottak be bennünket. Pitzer Lajos, Bánfi János, Boros Domokos, Aszalai Lajos, Hegyi Flóri, Antal Laci, Détár József, Molnár József, Nagy Laci, Zelenka József. A teljesítményünk szerdán délig 600 négyszögöl. 100 ölért 12,— pengőt fizetnek. így egy nap alatt annyit termeltünk, mint máskor egy hét alatt. Most így akarják munkára serkenteni a fiúkat. Zichyújfalu, 1944. okt. 25. szerda. Reggel szemetelő esőben hajtottak ki munkára. Délig az eddig megkezdett táblát fejeztük. Délután új táblába fogtunk. Este a szálláson sokáig beszélgettünk, vajon mi lehet odahaza? Sajnos ez mind csak kérdés marad, feleletet nem lehet rá kapni. Zichyújfalu. 1944. okt. 26. csütörtök. Reggel nagy akarattal fogtunk munkához. Egymást kölcsönösen biztatjuk. így igyekszünk minél többet termelni. Sajnos nem sok eredménnyel, mert 450 négyszögölnél többet termelni nem tudtunk. Sajnos a napok egymás után gépiesen tűnnek. Mi a világtól elvágva élünk. Ránk talán nem gondol senki. Elhagyatva élünk ezen a világon. Zichyújfalu 1944. okt. 27. péntek. Ma munkába állásunkat eső akadályozta meg. Délelőtt a magtárban dolgoztunk, búzát lapátoltunk, zsákoltunk. Ebéd után ruhámat varrtam. Sajnos igen nehezen megy a foltozás, de valahogy majdcsak sikerül. Ezután Kaposvárra írtam, esetleg az ottani állapot iránt érdeklődöm, volt főnökömtől, ha eljöttek otthonról, vagy ha egyáltalán írnak vagy tudnak szüléimről. János nagybátyjának Soroksárra írt. Ő is szeretne megszabadulni kényes helyzetünkből. Ismét sok hír van otthonról az orosz által tett pusztításról, illetve bandita munkáiról. Igazak-e? Azt lehet, hogy mi meg se tudjuk. Zichyújfalu 1944. okt. 28. szombat. A tegnapi eső úgy eláztatta a földet, hogy kint dolgozni lehetetlenség a nagy sárban. Végre az idő nekünk kedvez!... Régi előkerült újságok, folyóiratok kézről kézre járva betűszomjunkat oltották. Sajnos igen kevés van belőle. A többi fiú állandóan kártyázik, ők ebben találják örömüket. Az eddigi munkánk fejében kaptunk 15—15 207
