Herczeg Mihály: A vásárhelyi leventék háborús kálváriája - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 17. (Szeged, 1990)
V. Dokumentumok
pengőt. Ez mind az intézőség nagy lelkére vall, mert ők nem mint munkást néznek bennünket, hanem menekült leventéknek, minek nekik a pénz? — gondolják magukban. Ez az első keresetünk egy hónap alatt. Ennyi még dohányra sem elég. Zichyújfalu 1944. okt. 29. vasárnap. Délelőtt mostunk, fürödtünk. A katolikus vallású fiúk templomban voltak. A református vallásúak délután mennek az iskolahelyiségbe. Széjjelnéztünk az állomáson. Rengeteg katonát visznek Fehérvár felé. Ezután az uradalom erdeiben sétálgattunk késő estig. A suttogó fák alatt, szinte elfelejtettük, hogy árvák vagyunk. Zichyújfalu 1944. okt. 30. hétfő. Most már legnagyobb sajnálkozásunkra jó idő lett. így munkába kellett állni. Azonban nem nagy kedvvel fogott senki a munkához, mert mindenki fázott. Nagyon hűvösek vannak már. Van fiú, ki most is még mezítláb jár, nincsen cipője, de neki is ki kell jönni munkára. A mai napig 2424 négyszögöl tízőnk részéről a teljesítmény. Most már az intézőség is meg van valamennyire elégedve az összes eddigi munkánkkal. Sajnos kosztunk napról napra romlik. Kenyerünk sótlan, nagyon édesen főznek. Boros kománk szakértői véleménye szerint a kenyér még sótlansága mellett sületlen is. Sajnos mi nem vagyunk szakértők, vagy olyan szaktudással rendelkezők, mint ő. Zichyújfalu 1944. okt. 31. kedd. Ma azért, hogy ünnep van, dolgozni kellett. Az intézőség véleménye szerint így még a kosztunkért sem dolgozunk meg. Nagyon változó a véleményük. Mindenesetre nem nagy kedvvel dolgoztunk. Talán még annyi kedvünk sincs, mint általában lenni szokott. Zichyújfalu 1944. nov. 1. szerda. Ma, mindenszentek napjára való tekintettel, a katolikus intéző úgy határozott, hogy nem kell munkára kivonulni. Délelőtt fürdöttünk, mostunk. Délután futballmérkőzés volt, a másik majorban lévő fiúkkal. Azután az itt lévő katonákkal. Eredmény 4:0 javunkra. Este sokáig elbeszélgettünk a katonákkal, hogy mégis helyzetünkről valamennyire tájékozódva legyünk. Sajnos újságot néha napján látunk, azt is a más kezében. így élünk itt elhagyatva, árván elzárva a világtól. Csupán egymást tudjuk vigasztalni, ez fűt bennünket. Zichyújfalu 1944. nov. 2. csütörtök. Reggel hűvös, esős napra virradtunk. Most már a barakkban felállított kályha mellett voltunk mindannyian. Sajnos nem nagyon melegít, fűtőanyagunk szalma. Jobban csak szójabab pirításának van értelme. Mindannyian ezt esszük, ez a csemegénk. Ebéd után elállt az eső, ki kellett munkára menni. Rövid munkálkodás után ismét szemetelni kezdett az eső. így abba kellett hagynunk rövid munkánkat. Csupán annyi értelme volt, hogy amúgy is megviselt ruhánk csupa sár lett. Este sokáig dalolgattunk, nagyon jó kedve volt a fiúknak. Zichyújfalu 1944. nov. 3. péntek. Reggelre nagy szomorúságunkra jó idő lett. Ma elég jól haladt a munkánk, úgyhogy a hetek óta elkezdett táblát befejeztük és délután újabb táblához fogtunk. Ez akkora darab, hogy eltart talán még karácsonyig is. Sajnos kosztunk ma délben olyan kevés volt, hogy senki se elégedett meg vele. Este sokáig beszélgettünk ágyszomszédjainkkal. 208
