Herczeg Mihály: A vásárhelyi leventék háborús kálváriája - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 17. (Szeged, 1990)
II. Bevezető
szára ún. „védelmi” munkára, ami tankcsapdák ásásából és a folyó partjának bokroktól való megtisztításából állott. Az egyes századok létszáma eltérő volt, 180-tól 250-ig. Ez alatt Vásárhely frontközeibe került. Szeptember 24-én este már a szikáncsi határt elérték a szovjet előőrsök. A 799. ezred parancsba kapta, hogy szeptember 25- én foglalja el Hódmezővásárhelyt.11 A Rác úton előnyomult szovjet ék megközelítette a körtöltést és lőtte a várost. A polgári hatóságok menekültek, katonai közigazgatás lépett életbe.12 Még ugyanezen a napon megjelent a falragasz a „leventék újabb bevonulásáról” Eszerint szeptember 26-án reggel 7 órára kellett volna bevonulni az 1926, 1927, 1928. évfolyambeli leventéknek.13 Gyakorlatilag az 1926-beliek zöme már oda volt a Kistelek környéki majorokban. A parancsot a lövöldözés miatt nem lehetett végrehajtani, de a harci cselekmények Makó alá szorítása után riadóztatták a leventéket. Szeptember 28-tól október 1-jéig Mindszenten át Kistelekre irányították őket. Az előzőleg elvezényelt öt századot október 3-án vagonírozták be Kisteleken. A községben csak a II. korcsoportbeliek maradtak, akik „kicsik” néven szerepeltek sokáig. Hozzájuk sorolták azt az 50—60 makói, apátfalvi leventét is, akik lemaradtak a Kiskundorozsmán gyülekeztetett makói zászlóaljtól.14 Az öt század Szabadkán, Kunszentmiklóson való veszteglés után október 7-én érkezett meg Zircre. A „kicsiket” Hódmezővásárhely feladása (október 8.) után „erőltetett menetben” gyalog indították nyugatnak. Október 11-én érkeztek Herceg- falvára (ma: Mezőfalva). Itt érte őket utol az a „légó-század”, amelyet október 7-én délután indítottak utánuk. Seregélyes környékén majorokban és egyéni gazdáknál végeztek őszi betakarítási munkát. November közepén gyalog útnak indították a „kicsiket” a Kaposvár környéki Mosdós községbe, de Pincehelytől Zirc felé fordították őket. Ezalatt a Zircre vonattal érkezett öt század jó része Zirc—Dudar közt vasútépítő munkát végzett a „Győri Vasútépítő Ezred zirci zászlóalja” keretében. A parancsnok Baranyai Béla alezredes. A kisvasúihoz két mozdonyt szállítottak Sarkadról. Ezeknek a vagonból való kiemelése közben légitámadást kaptak, de egyetlen levente sem sérült meg. Ezt nevezte az I. század parancsnoka, Gerencsér József százados a „zirci csodának”. A leventék más része itt az uradalmakban mezőgazdasági terményeket takarított be. De még Székesfehérvárra is küldtek közülük romot takarítani. December közepén 11 R. A. Vészelik: Egy szovjet híradós háborús följegyzései (In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből XII. kötet 17. — Szeged, 1987.) 12 Herczeg Mihály: Hódmezővásárhely a fölszabadulástól a földosztásig (In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből XI. kötet 5—63. p. — Szeged 1985.) 13 CSML HF Plakátgyűjtemény 255/1944. VI. ü. o. A honvédelmi miniszter eredeti rendelkezése úgy szólt, hogy a kiürítési rendelet a III. korcsoportbeli leventékre vonatkozik (Vásárhelyen: 1848 az iskolásokkal együtt). Ám a városi vezetés az 1200 főnyi II. korcsoportbelieket is kötelezte a bevonulásra. AIII. korcsoport oktatóit vissza kellett volna tartani a II. és I. korcsoportbeli leventék kiképzésére, mert a ,,a II. és I. korcsoport kiképzését a kiürítéssel nem, csak az elnéptelenitéssel kapcsolatban kívánom megszüntetni”. A polgári és katonai vezetés közt nem volt meg az összhang. Bakó Károly századparancsnok általunk közölt szövegében utal is erre a „túlbuzgóságra”. Úgy tűnik, hogy az akkor érvényes rendeletek szerint a „kicsiket” nem kellett volna bevonultatni. Az más kérdés, hogv az ország nyugati területein október 15-e után valóban kötelezték őket a bevonulásra. 14 A „kicsik” (az 1927—1928-beliek) közül sokkal kevesebben vonultak be. Kistelekről 600— 700 vonult tovább, de Csengeri Sándor zirci naplója szerint oda már csak 500-an érkeztek. Érdekes, hogy nemcsak a szökésben jártak elől, de a rendelkezésünkre álló adatok szerint a nyugati fogságból hazatérők egyharmada is közülük került ki. 10
