Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)
Farkas József: „Földet és jogot a népnek” (A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig)
felkiáltással.239 240 Nem a legkorrektebb eljárás volt, de Vadnay törvénytelen lépésével szemben és az ellentábor módszereit ismerve aligha tehetett mást a Sima-párt. A kellemetlen botrány a parlamentben is folytatódott, meginterpellálták Széli Kálmánt az ügy kapcsán, aki ígéretre kényszerült a szentesi választás tisztaságának biztosítására. Táviratilag hívta fel az alispánt, hogy a választások tisztaságáról gondoskodjék.210 A távirat a legjobbkor érkezett, mert már vér folyt Szentesen. A február 2-ára tervezett választási nagygyűlésre érkező Molnár Jenő fogadtatását fojtották vérbe a csendőrök. Sima Ferenc kivonult az állomásra mintegy 3000 fő élén, ekkor történt, hogy egy provokált incidens során mellének szegezték a szuronyt, de csupán ruháját és fia, Sima László kabátját szúrták át. Ekkor kelt védelmükre Ber- náth Sándor mérnök, Molnár unokaöccse. A csendőrörsvezető „hallgasson ön, mert rögtön a hasába mártom a szuronyt” szavak kíséretében háromszor megszúrták. Egy szúrást a nyakára kapott.241 242 243 (20 napi kórházi ápolásra szorult.) Ilyen előzmények után február 4-én a szavazás már békésen folyt le. A választási elnök csupán Molnár híveinek lassú szavaztatásával operált, de nem ért el célt, mert hamarosan kiderült, hogy Molnár megválasztását nem lehet megakadályozni. Végül Molnár 1001 szavazatot kapott Dienes 807 szavazata ellenében és fölényes győzelmet aratott. A Szentesen teljesen ismeretlen és jelöltként még nem szereplő Molnárt Sima szavára képviselővé választották a szentesiek. Este 20 ezer ember jelenlétében vehette át a mandátumát. Sima Ferenc ismét győzelmet aratott. így értékelte ezt a közvélemény is. Az ország minden pontjáról érkeztek a gratulációk, táviratok, nem Molnárhoz, hanem Simához. Szinte minden újság foglalkozott az eseménnyel és az eredményt Sima győzelmének tudta be. A Pesti Hírlap kiemelte, hogy Molnár a Páz- mándysták és a szocialisták nélkül is fényesen győzött. Mezőfi a híveit tartózkodásra szólította fel, úgy ítélte meg, hogy itt a függetlenségiek marakodnak egymás között. A Berliner Volsblatt helytelenítette Mezőfi magatartását, szerinte a szocialistáknak Simára kellett volna szavazni. Petit Jurnál c. párizsi néplap egyenesen arra hívja fel a szocialistákat, hogy akkor cselekednének helyesen, ha Sima mögött sorakoznának fel az agrárszocialista párt érdekében. A Figaró Molnár győzelmében Sima és az igazi demokrácia győzelmét méltatta. Kiemelve, hogy Sima mindig ellenzője volt a hármas szövetségnek.212 A szentesi választás számos tanúsága közül kiemelést érdemel a Függetlenségi Párt valódi arculatának lelepleződése. A két frakció országos vezérei már elfelejtették Sima obstrukciós érdemeit, a Bánffy rendszerével vívott kemény csatáit. Bajba került, hát bölcsen elhatárolták magukat tőle és készek voltak Vadnayval is szövetkezni a mandátumért. A két frakció egymással is keményen harcolt. „Rodhadt parlamenti ellenzék!!” — vonta le erről az elvtelen torzsalkodásról a következtetést a Csongrádmegyei Ellenzék.213 Mindebből következett, hogy Molnár Jenő nem volt szívesen látott képviselő a parlament egyik oldaláról sem. Egy ideig tanácsosnak tartotta, ha fel sem szólal. Jellemző, hogy a már említett véres incidenst, amely Bernáth mérnökkel történt, is csak egy évvel később tette interpellációja tárgyává. A szószéken is rendre támadások érték, s valószínű a folyosói beszélgetések sem voltak kellemesek számára. Szemébe vágták, hogy Sima jóvoltából lett képviselő. Molnár tehetségben és kiállásban messze elmaradt Simától, az ő személyét nem helyettesít239 Csongrádmegyei Ellenzék 1900. január 26. 240 Uo. február 4. 231 Uo. február 2. 242 A hazai és külföldi lapok Választással kapcsolatos tudósításait ismerteti a Csongrádmegyei Ellenzék 1900. február 7., 9. száma. 243 Uo. 1900. február 4. 343
