Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)
Farkas József: „Földet és jogot a népnek” (A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig)
mást érték a perek. A cikkírók ellen a feljelentések „rágalmazás, becsületsértés” címén. A Szentesi Lap elleni lépés már Sima mandátumának biztos megsemmisítésének a tudatában történt. Ugyanis az összeférhetetlenségi bizottság ilyen javaslatot fogadott el és mindenki biztosra vette, hogy ezt a parlament a szokásos módon jóvá is hagyja. Szentesen már készültek a választásra, amikor csoda történt. A parlamentben igen heves viták közepette tárgyalták az ügyet. A vármegyei basáskodás saját túlkapásainak csapdájába esett. Ugyanis a csó'dtömeggondnok Sima minden levelét felbontotta, még a feleségéét is, bárminő természetűek voltak is azok, így az összeférhetetlenségi bizottság idézését nem kézbesítették szabályszerűen. A bizottság nem hallgatta ki Simát személyesen, stb. így egy sor formai ok miatt az ellenzék azonnal támadásba ment át. A sort Ugrón kezdte és botrányos jelenetek után maga az igazságügyi miniszter is a javaslat visszaadását és új eljárást javasolt.233 Ezzel Sima ismét időt nyert, mondhatni győzelmet aratott, amit az egész megyében ünnepeltek hívei. Szentesen ismét 18—20 ezres tömeg gyűlt össze és fáklyás felvonulással egybekötött ünnepséget tartottak. Leírhatatlan lelkesedéssel ünnepelték képviselőjüket. A sajtótudósítás szerint „Éljen Sima Ferenc képviselőnk! Abcug Vadnay Bandi! Le vele! Fel kell akasztani!” kiáltások hallatszottak ezer és ezer torokból.234 A megyei ellenzék győzelme rémületet idézett elő és Mátéffy főszolgabíró 70 (!) csendőrrel jelent meg Csongrádon, hogy megakadályozza az ellenzéki jelöltek listára- vételét a bíróválasztáson. Olyan félelmetes tömeg jelent meg azonban, hogy erről le kellett mondania és végül az ellenzék teljes győzelmet aratott. A megválasztott bírót Mátéffy maga elé rendeltette és Vadnayval együtt felelősségre vonta a választás előtti Ugronhoz intézett táviratáért, melyben a csendőri beavatkozást panaszolta. Majd Vadnay Mátéífyhoz fordult — a bíró előtt —, hogy „erre az emberre vigyázzon”.235 Ludorai Tóth István, egyébként mérnök, erre a sértésre merészelte Vadnayt párbajra hívni. Hamarosan fegyelmileg leváltották és Mátéífy erőszakkal, önhatalmúlag új bírót nevezett ki. Felfüggesztette a polgármester állásából Gálfy Sándor adópénztári ellenőrt is, miután Sima lapjának állandó cikkírója lett. A csongrádi botrányok után Hegyi páter vezetésével küldöttség ment Pestre a kormányhoz és hosszú odázások után végül Vadnayra bízták az ügy kivizsgálását, aki azt annak rendje szerint elsimította. Egymást érték az inzultusok Sima ellen, de kiterjesztették a zaklatást felesége ellen is, mivel ő volt a lap kiadója. A nyomdát többször is csendőrséggel szállták meg. Vadnayék számára döntő volt, hogy a parlament végre megfossza mandátumától Simát, bár az ellene folytatott harc még így sem ígérkezett könnyűnek Sima népszerűsége miatt. Szinte példátlan eset volt, hogy egy „bukott” ember mellett, akiről már minden rosszat elmondtak és leírtak, a nép így kitartson. A mandátum várva várt megsemmisítése 1899 decemberében megtörtént. Végétért az az áldatlan helyzet, hogy Szentesnek csak papíron van országgyűlési képviselője. Sima azonban még ebben a helyzetben is fölényes győzelmet aratott. Híveinek az volt az álláspontja, hogy ismét megválasztják és ahányszor megsemmisítik a mandátumát, annyiszor választják meg újra. Meg is indult a korteshadjárat, mégpedig nem mindennapi hadjárat. Bizonyos bomlásjelek, amelyek a helyi ellenzékben mutatkoztak alkalmasak voltak arra, hogy Sima volt táborát megbontsák. A mandátumot felajánlották Dienes Mártonnak, az Egyetértés főszerkesztőjének, aki érdekében Kossuth Ferenccel az 833 Képviselőházi Napló 1896. 23. k. 85—93. 1. június 23. 334 Csongrádmegyei Ellenzék 1899. június 28. 335 Uo. július 9., ill. 12. 341
